Hirdetés

Év végéig is eltarthat az akut ivóvízprobléma a Kis-Küküllő menti településeken

Kis-Küküllő, ivóvíz

Javult, de nem oldódott meg a parajdi bányakatasztrófa miatt kialakult ivóvízhiány a Kis-Küküllő térségében

Fotó: Haáz Vince

Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban. Miközben Ádámos, Szászbogács és Vámosgálfalva térségében továbbra is mobil tartályokból történik a vízosztás, az elégedetlenség egyre nagyobb a lakosság körében, sokan követelik, hogy nyilvánítsák katasztrófa sújtotta övezetnek a térséget. A Kis-Küküllő menti települések elöljáróit, tanácsosait faggattuk az aktuális helyzetről.

Deák Szidónia

Tóth Gödri Iringó

2025. június 25., 19:122025. június 25., 19:12

2025. június 25., 23:362025. június 25., 23:36

Amint arról korábban beszámoltunk, Dicsőszentmártonban és több Kis-Küküllő menti településen hetek óta akadozik a vízellátás a parajdi bányakatasztrófa okozta sószennyezés következtében. A Maros megyei vészhelyzeti bizottság június 2-án hirdetett veszélyhelyzetet 30 napra Dicsőszentmárton városában, valamint Szászbogács, Ádámos és Vámosgálfalva községekben, ahol a Kis-Küküllő sótartalmának növekedése miatt ihatatlanná vált a vezetékes víz, majd a vízszolgáltatást is le kellett állítani. A helyzet időközben részlegesen javult, de továbbra sem tekinthető megoldottnak.

Dicsőszentmárton egyes részein ismét van víz, máshol viszont továbbra is problémát jelent az ellátás – főként a magasabban fekvő területeken.

Hirdetés

– számolt be Magó Attila tanácsos szerdán a Krónikának. Az RMDSZ dicsőszentmártoni önkormányzati képviselője szerint például saját otthonában – amely a polgármesteri hivatal közvetlen szomszédságában található – szerdán a reggeli órákban újra volt víz. Elmondása szerint hasonló a helyzet a város iskoláival is: a helyi középiskolában például újra működik a vízellátás.

Úgy tudja, hogy a helyi intézményekben most biztosított a víz, a település alacsonyan fekvő területein jelenleg nincs probléma. Ugyanakkor a város magasabban fekvő részein továbbra is akadozik a szolgáltatás.

„Nem elég jó a nyomás, hogy ezekre a részekre is feljusson a víz” – ismertette Magó Attila. Mint megírtuk, a lakosság részéről időközben petíció is indult annak érdekében, hogy nyilvánítsák katasztrófa sújtotta övezetnek Dicsőszentmártont, és biztosítsanak állami alapokat az ivóvízgondok megoldására, a vállalkozások támogatására. A városi tanácsostól megtudtuk, sokan osztják és támogatják a kezdeményezést, gyűlnek az aláírások, a petíció széles körben terjedt a közösségi médiában.

korábban írtuk

Vízért kiáltanak Dicsőszentmártonban, „megérti” a lakosok fájdalmát a vészhelyzeti bizottság
Vízért kiáltanak Dicsőszentmártonban, „megérti” a lakosok fájdalmát a vészhelyzeti bizottság

Egyre nehezebben viselik Dicsőszentmárton lakói a Kis-Küküllő megnövekedett sótartalma miatt előálló vezetékesvíz-hiányt. A felháborodást a Maros Megyei Vészhelyzeti Bizottság is érzékeli: közölték, hogy „megértik a lakosok fájdalmát és frusztrációját”.

A petíció célja Magó Attila szerint az, hogy a helyzetre való hivatkozással haladékot kérhessenek a szolgáltatóktól, például a számlafizetések vagy más kötelezettségek tekintetében. A tanácsos arról is beszámolt, hogy

a mezőgazdasági termelők helyzete továbbra is nehéz. Az elérhető víz ugyanis nem alkalmas állatok itatására, öntözésre, így sok helyen továbbra is szükség van a víz külső forrásból történő biztosítására.

Kis-Küküllő Galéria

Amikor épp folyik, Dicsőszentmártonban a csapvíz továbbra is ihatatlan, csak háztartási munkákhoz használható

Fotó: Haáz Vince

A probléma ugyanakkor nem csak a 19 ezer lakosú Maros megyei várost, hanem a környék falvait is érinti.

Balog Elemér, Vámosgálfalva polgármestere a Krónikának szerdán elmondta, a Kis-Küküllő sókoncentrációjának megnövekedése már három alkalommal is a vezetékes vízszolgáltatás leállásához vezetett a Maros megyei községben.

„Őszintén sajnálom, ami Parajdon történt, de közben rólunk teljesen megfeledkeztek, pedig sokkal nagyobb a baj, mert az emberek ivóvíz nélkül maradtak” – mondta a polgármester. Kifejtette, eddig a tűzoltók és az katasztrófavédelmi felügyelőség munkatársainak köszönhetően víztartályokból sikerült biztosítani az ivóvizet a község lakossága számára.

„Elhelyeztünk a községben tizennégy darab ezerliteres IPC-tartályt, amelyek közül nyolcat az Aquaserv vízszolgáltató biztosított, a többit az önkormányzat vásárolta saját költségvetésből. Ezeket folyamatosan töltjük ivóvízzel, és emberek 5, 7 vagy 10 literes kannákban, palackokban viszik az ivóvizet főzésre és fogyasztásra”

– magyarázta a közel 2000 lelkes község RMDSZ-es elöljárója.

Kis-Küküllő Galéria

A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) tíz megye hatóságainak segítségével 1,1 millió liter vizet osztott ki a térségben

Fotó: Haáz Vince

Hozzátette, a vízválság a gazdaságokban is gondot okoz, az emberek eleinte a saját kútjaikból próbálták fedezni a vízszükségletet, de az elmúlt négy hét csapadékmentes időszaka miatt a kutak is apadnak, és sok helyen már ott sincs elegendő víz. „A kertekben a zöldségek, növények teljesen kiszáradtak, nem lehet megoldani az öntözést. Az állatok vízellátása is nagy problémát jelent, az önkormányzat próbál segíteni a gazdáknak, megoldottuk, hogy a keddi és szerdai napokon 20-24 ezer liter vizet szállítsunk ki annak a 12 vagy 13 gazdának, ahol nagyobb létszámú az állatállomány” – illusztrálta a helyzetet a településvezető.

Balog Elemér rámutatott,

a katasztrófavédelem és a tűzoltóság naponta mintegy 15 tűzoltókocsival, azaz 150 köbméter vizet szállított a bajbajutottaknak, azonban a község napi vízfogyasztása eléri a 220–240 köbmétert, így folyamatosan vízhiány van Vámosgálfalván.

„Némi előrelépést jelent, hogy a hatóságok a napokban részben újraengedélyezték a helyi vízüzem működését, így a lakosság legalább mosásra és tisztálkodásra használhatja a vezetékes vizet, de sajnos még mindig nem alkalmas fogyasztásra vagy főzésre, mert a sókoncentráció értéke továbbra is meghaladja az ezer mg/liter szintet” – hangsúlyozta Balog Elemér.

Egyre nagyobb az elégedetlenség a község lakóinak körében

A polgármester arról is beszélt, hogy nem lehet megmondani, meddig áll fenn a vészhelyzet a Kis-Küküllő menti falvakban, azonban amíg a parajdi bányából oldódik ki a só, addig a Kis-Küküllő menti településeknek is ivóvízellátási gondokkal kell szembenézniük. Mint fogalmazott, jelen állás szerint ez a helyzet két hónapig, de akár év végéig is eltarthat. „A község lakói türelemmel viselik a nehézségeket, de az elégedetlenség egyre nagyobb, főleg amiatt, hogy ezt az ökológiai katasztrófát el lehetett volna kerülni. Én is úgy gondolom, hogy vannak olyan természeti katasztrófák, amik nem láthatóak előre, de a parajdi eset megelőzhető lett volna” – fogalmazott az RMDSZ-es elöljáró.

Kis-Küküllő Galéria

A lakosság 5, 7 vagy 10 literes kannákban, palackokban hordja az ivóvizet főzésre és fogyasztásra a kihelyezett tartályokból

Fotó: Haáz Vince

Arra a kérdésünkre, hogy ha ez a vészhelyzet sokáig kitart, milyen megoldásokkal készülnek az ivóvíz biztosítására, a polgármester elmondta, két alternatíva kínálkozik a vízellátásra. Egyrészt továbbra is a tűzoltók szállítják a vizet, és a lakosság csökkenti a vízfogyasztást, másrészt pedig egy hosszú távon fenntartható, műszakilag is stabil rendszert alakítanak ki.

Jelenleg az érintett települések, Dicsőszentmárton, Balavásár és Gyulakuta polgármesterével közösen és a katasztrófavédelmi hatóságokkal együttműködve keresik a megoldásokat.

„Szombaton egy hete a környezetvédelmi miniszter is Dicsőszentmártonban járt, és tájékozódott a helyzetről. Most azon dolgozunk, hogy az új kormány jóváhagyja a fordított ozmózisú berendezések kiépítését, amelyeket a dicsőszentmártoni vízüzem mellé telepítenének. Ezek a modern rendszerek gyors víztisztítást tesznek lehetővé, eltávolítva a sókat és egyéb szennyeződéseket. A rendszer Balavásár, Gyulakuta és más közeli települések ellátását segítené, különösen akkor, ha a meglévő ivóvízforrások – például Bözödújfalu – teljesen kimerülnek, és már nem lesz, amiből biztosítani mintegy 40 ezer ember vízellátását” – fejtette ki Vámosgálfalva polgármestere. Rámutatott, egy másik, hosszú távon még biztonságosabbnak tűnő megoldást is szorgalmaznak, meglátásuk szerint egy nagy átmérőjű, 350–400 milliméteres vezetéket kellene kiépíteni, amely a Marosból Radnóttól indulva Dicsőszentmárton irányába szállítaná a vizet. „Ez a csőrendszer kétirányú lehetne. Most a Marosból hoznánk vizet ide, de ha valamikor ott lesz gond, akkor innen, a Kis-Küküllőből lehetne visszajuttatni vizet a Maros menti településekre” – magyarázta Balog Elemér polgármester.

Eltűnt az élővilág a Kis-Küküllőből, veszélyben a mezőgazdaság is

A természeti katasztrófa élővilágra gyakorolt hatása kapcsán a kertészmérnök végzettségű elöljáró elmondta, az elmúlt napokban a Kis-Küküllőben, főleg Balavásártól felfele, de már Vámosgálfalvánál sem lehet halakat látni, az ökoszisztéma teljesen felborult, és a sókoncentráció drasztikus növekedése nemcsak az állatvilágot, hanem a vízparti növényzetet is tönkretette.

„A hosszú távú következmények még súlyosabbak lehetnek. A jelenlegi állapot alapján sajnos azt kell mondanom, a magas sótartalom éveken belül a mezőgazdasági területekre is hatással lesz, a só felhalmozódik a talajban, és előbb-utóbb a termőföldek is veszélybe kerülnek”

– mutatott rá Vámosgálfalva polgármestere.

Közben szerdán újabb Maros megyei községben, Küküllőszéplakon is veszélyhelyzetet hirdettek a hatóságok a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa nyomán megnövekedett sótartalma miatt. A Maros megyei vészhelyzeti bizottság döntésével Küküllőszéplakon kívül a hozzá tartozó Héderfalva, Oláhszentlászló, Kisszentlászló és Vajdakuta falvakra terjesztették ki a veszélyhelyzetet. Ezáltal a korábbi 16-ról 21-re nőtt a vízellátási gondokkal küzdő Maros megyei települések száma. Barabási Antal-Szabolcs Maros megyei prefektus szerdán bejelentette, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat egy 30 ezer literes tartálykocsit vásárol a Kis-Küküllő térségének megsegítésére, és csütörtökön a Maros megyei önkormányzat is dönt egy hasonló beruházásáról.

Kovács Mihály Levente marosvásárhelyi alpolgármester, ügyvivő polgármester szerint a 600 ezer lejes beruházással szolidaritásukat fejezik ki a Kis-Küküllő menti települések lakosaival.

A berendezést a közterület-fenntartó vállalat szerzi be, de kölcsönadják a katasztrófavédelemnek, így ivóvízszállításhoz és tűzoltáshoz is használják majd. Sipos Levente, az Aquaserv vízszolgáltató igazgatója szerint Dicsőszentmártonban ismét beindították a vízszolgáltatást, de időbe telik, míg újra megtelnek a tartályok. Közölte: a víz sótartalma szerdán 1000 milligramm volt literenként, a csapvíz továbbra is ihatatlan, csak háztartási munkákhoz használható. Székely Annamária, a Maros megyei környezetvédelmi őrség igazgatója elmondta: a folyóban jelentősen csökkent az elpusztult halak száma, és a vadállatok is fogyasztottak ezekből. Mint közölte, a vízben kis halak is megjelentek, de a parajdi helyzet miatt tartani kell újabb sóhullámoktól.

Kis-Küküllő Galéria

Az állatok itatása is jelentős nehézséget jelent a sószennyezés okozta ivóvízhiány sújtotta térségben

Fotó: Haáz Vince

A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) közölte, hogy tíz megye hatóságainak segítségével 1,1 millió liter vizet osztott ki a térségben, ebből 471 ezer liter volt ivóvíz, 543 ezer liter pedig háztartási víz. Az ökológiai katasztrófa sújtotta erdélyi kistérségben 81 vízosztó pont üzemel.

A Kis-Küküllő folyónak azután nőtt meg a sótartalma, hogy belefolyt a parajdi sóbánya fölött haladó és a bánya vízével keveredett Korond-patak magas sókoncentrációjú vize, ökológiai katasztrófát okozva. Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) által működtetett parajdi sóbányába május végén tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize, miután a heves esőzések nyomán lezúdult áradattal érkező hordalék elszakította a patak medrét védő geofóliát. A másodpercenként 50 köbméteres áradat három nap alatt teljesen elöntötte a több mint száz méter mély bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés. Miután a parajdi sóbányát elárasztó Korond-patak elterelésén dolgozó cég lebontotta a vízhozamlassító fenékküszöböket, nagy mértékben megnőtt a Kis-Küküllő sótartalma, ami ökológiai katasztrófát idézett elő.

korábban írtuk

Alternatív forrásokat használnak, a probléma enyhülésében reménykednek a Kis-Küküllő menti települések ivóvíz nélkül maradt lakói
Alternatív forrásokat használnak, a probléma enyhülésében reménykednek a Kis-Küküllő menti települések ivóvíz nélkül maradt lakói

Szünetel a vízszolgáltatás azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa miatt jelen pillanatban magas sókoncentrációjúvá vált vizét használták fel a vezetékes vízhez.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 14., szerda

A Via Transilvanicát világszerte népszerűsítik, közben a turistákat kutyatámadásokra készítik fel

Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.

A Via Transilvanicát világszerte népszerűsítik, közben a turistákat kutyatámadásokra készítik fel
Hirdetés
2026. október 14., szerda

Dominic Fritz után a csapata is célkeresztbe került: 68 millió lej miatt vizsgálódik a DNA

Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.

Dominic Fritz után a csapata is célkeresztbe került: 68 millió lej miatt vizsgálódik a DNA
2026. október 14., szerda

Megerősítette az ítélőtábla a halmi határrendészek előzetes letartóztatását

A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.

Megerősítette az ítélőtábla a halmi határrendészek előzetes letartóztatását
2026. október 14., szerda

Czárán Gyula nevéhez köthető újabb barlangot tettek látogathatóvá

A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.

Czárán Gyula nevéhez köthető újabb barlangot tettek látogathatóvá
Hirdetés
2026. október 13., kedd

Egy évet sem tartott, hámlik a burkolat az új ferdekábeles hídon

Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.

Egy évet sem tartott, hámlik a burkolat az új ferdekábeles hídon
2026. október 13., kedd

Papíron vásároltak, a valóságban adót spóroltak: nagyszabású razzia Bihar megyében

Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.

Papíron vásároltak, a valóságban adót spóroltak: nagyszabású razzia Bihar megyében
2026. október 13., kedd

Nem volt túl élénk az érdeklődés a nagyváradi villamosvasút szerelvényeire kiírt pályázaton

Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.

Nem volt túl élénk az érdeklődés a nagyváradi villamosvasút szerelvényeire kiírt pályázaton
Hirdetés
2026. október 13., kedd

Öt év után lezárta a DNA a Soós Zoltánt érintő egyik eljárást

Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.

Öt év után lezárta a DNA a Soós Zoltánt érintő egyik eljárást
2026. október 12., hétfő

Jól haladnak a munkálatok a Székelyföldet érintő sztrádaszakaszon

Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).

Jól haladnak a munkálatok a Székelyföldet érintő sztrádaszakaszon
2026. október 12., hétfő

Tovább késik a turistamágnesnek számító erdélyi vár felújítása

Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.

Tovább késik a turistamágnesnek számító erdélyi vár felújítása
Hirdetés
Hirdetés