Kifizetődő lehet: keresettek az erdélyi kastélyok

A PONT Csoport szerda esti rendezvényén Bánffy Farkas, a Fehér megyei Fugadon található kastély tulajdonosa a Krónikának arról számolt be: évente 10-12 potenciális vevővel találkozik, aki szívesen vásárolna műemlék épületet Erdélyben, megítélése szerint pedig az érdeklődők fele komoly befektető.

Az érdeklődők között akadnak alapítványok és magánszemélyek, magyar és román nemzetiségűek, illetve külföldiek is, és mintegy 50 százalékuk újgazdag, aki egyszerűen csak szeretne magának kastélyt vásárolni. Egyeseket maga az épület érdekel, mások az ezzel járó társadalmi státusra vágynak. Bánffy Farkas lapunknak arról is beszámolt: a fugadi román közösség nagyjából hozzászokott a jelenlétéhez, viszont a júniusi önkormányzati választások előtt a polgármester ellene kampányolt.

„Az állam három bőrt húzott le a műemlékekről”

A konferencián Veress Emőd egyetemi oktató a kastélyokkal, illetve a műemlék épületekkel kapcsolatos jogi kérdésekről beszélt. A szakember úgy fogalmazott: a román állam három bőrt húzott le ezekről az ingatlanokról – először, amikor államosította ezeket, majd amikor eladta, végül pedig azzal, hogy az adófizetőkkel fizettette meg a kárpótlásokat. Az állam nem bizonyult jó tulajdonosnak, azok a műemlék épületek, amelyeket nem használtak semmire, teljesen tönkrementek. Ezzel szemben viszonylag jó állapotban fennmaradtak azok, amelyekben oktatási intézményt, szanatóriumot vagy éppen elmegyógyintézetet működtetett az állam.

Veress Emőd rámutatott: a kastélyok jogi helyzete meglehetősen zavaros, amihez a – mai napig véget nem érő – visszaszolgálási eljárás is hozzájárult. A tulajdonosok számára pedig csak akkor kezd igazán bonyolult lenni a helyzet, amikor visszakapják többnyire leromlott állapotban lévő ingatlanjaikat. A szakember szerint a kastélyok felújítása elsősorban gazdasági kérdés, a jog eszközeivel csak segíteni lehet. Abban az esetben például, ha a tulajdonosnak nincs elég pénze, megoszthatja a tulajdonjogot – egy hétvégi házként működő kúria fenntartását 5-6 család biztosíthatja, és felváltva használhatják az épületet.

„Nem elég korszerűsíteni, meg kell tölteni tartalommal”

A magyarországi műemlékvédelemről beszélt Virág Zsolt, a Nemzeti Várprogram és a Nemzeti Kastélyprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, aki rámutatott: az ágazatba az elmúlt 50 évben nem áramlott annyi pénz, mint amennyi uniós támogatással érkezett az elmúlt öt évben. „A műemlékingatlan-fejlesztés az Európai Unió bürokratikus megkötései ellenére is működik” – fogalmazott a miniszteri biztos. Hangsúlyozta: ezeket az épületeket nem elég korszerűsíteni, hanem meg is kell tölteni tartalommal. Egy kastély fenntartásához szükséges kiadások egyharmada származhat például a látogatóknak eladott jegyek bevételéből, a költségek további egyharmadát fedezhetik a vendégül látott rendezvények, és kell még legalább egy kávézót nyitni, hogy hosszú távon is kifizetődő legyen.

A Magyarország északkeleti részében, a szlovák határ közelében álló füzéri vár – amelyet a rendelkezésre álló levéltári anyagok nyomán mintegy 66 százalékos hitelességgel restauráltak – 25 millió forint nyereséggel zárta a tavalyi évet. „Egy jó koncepcióval a kastélyok rengeteg látogatót vonzanak. Füzéren alig fél év alatt 79 ezerre nőtt a látogatók száma a korábbi évi 23 ezerről. Holott Füzéren mindössze 98-an élnek” – magyarázta Virág Zsolt. Hozzátette: azért kell színes programokat biztosítani a turistáknak, mert minél több ideig maradnak, annál több pénzt költenek. „A turistákat egyébként nem érdemes túl sok történelmi információval terhelni, őket leginkább őseink életmódja érdekli” – osztotta meg tapasztalatait a miniszteri biztos. A Nemzeti Kastélyprogramban és a Nemzeti Várprogramban jelenleg 20 kastély és 19 vár szerepel, Magyarországon ugyanakkor a kastélyok száma eléri a 3500-at.