A marosvásárhelyi reptér masszív önkormányzati beruházásokkal próbálja visszanyerni a régió utasait
Fotó: Haáz Vince
Egyre élesebb verseny bontakozik ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető Wizz Air-járatok utasforgalmát. Peti András, a Marosvásárhelyi Transilvania Nemzetközi Repülőtér igazgatója szerint nem arról van szó, hogy Marosvásárhely a kinces várostól próbálna utasokat elhódítani: a reptér az elmúlt évtized nehézségei után elsősorban saját természetes vonzáskörzetének utasait akarja visszaszerezni.
2026. szeptember 14., 18:562026. szeptember 14., 18:56
A Kolozsvári Avram Iancu Nemzetközi Repülőtér 2026 első félévére vonatkozó jelentése új fejezetet nyitott a kincses város és Marosvásárhely közötti, eddig jórészt a háttérben zajló versengésben. A dokumentum rámutat annak hatásaira, hogy Maros megye és Marosvásárhely önkormányzata jelentős összegeket fordít a térség, illetve közvetve a marosvásárhelyi reptér által működtetett légijáratok népszerűsítésére.
A kolozsvári reptér jelentése emlékeztet arra, hogy a Visit Mureș Egyesületen keresztül 45 millió lejes – mintegy kilencmillió eurós – nemzetközi turisztikai népszerűsítési programot hirdettek meg, emellett egy 1,5 millió eurós de minimis támogatási rendszer és a Maros megyei költségvetésből elkülönített 11,6 millió lej is a programot szolgálja. Ehhez társult 2026 júniusában Marosvásárhely önkormányzata, amely további négymillió lejt különített el a Visit Mureș programjára.
A Wizz Air az idei nyári menetrendben kilenc olyan célállomást kínál Marosvásárhelyről – Brüsszel-Charleroi, Lárnaka, Párizs-Beauvais, Dortmund, Memmingen, Milánó-Bergamo, Róma-Fiumicino, Bázel és London-Luton –, amelyek Kolozsvárról is elérhetők. A kolozsvári reptér szerint 2026 második negyedévében ezeken az útvonalakon csökkent mind a járatok kihasználtsága, mind az utasok száma. A jelentés megfogalmazása szerint immár „éles verseny” folyik ugyanazon utasvonzási körzetért.
Peti András másként látja a kialakult helyzetet. A marosvásárhelyi repülőtér igazgatója a Krónikának úgy fogalmazott: a légikikötők közötti verseny nem rendkívüli jelenség, hanem az európai légiközlekedési piac természetes velejárója. Szerinte az elmúlt tíz év különösen nehéz időszak volt a marosvásárhelyi repülőtér számára, ezért most elsősorban nem más repülőterektől akarnak utasokat elvenni, hanem azokat szeretnék visszacsábítani, akik korábban természetes módon Marosvásárhelyet használták.
– fejtette ki az igazgató.
Peti szerint a repülőterek vonzáskörzetének meghatározásakor nem egyszerűen a közigazgatási határokból kell kiindulni. Nemzetközi szakmai megközelítés alapján egy légikikötő elsődleges piacához azok a területek tartoznak, ahonnan körülbelül száz kilométeren vagy egyórás utazáson belül elérhető a reptér. Ebből kiindulva a marosvásárhelyi légikikötő természetes vonzáskörzetéhez Maros megye egésze mellett Hargita, Beszterce-Naszód, Fehér és részben Kolozs megye is hozzátartozhat. Az autópálya megépülésével ráadásul bizonyos térségekből – például Torda környékéről – időben már versenyképes alternatívává vált Marosvásárhely.
A kolozsvári reptér vezetősége arra panaszkodik a környékbeli kisebb repterek elszippantják utasainak egy részét
Fotó: Wikipédia
A Kolozsvárról és Marosvásárhelyről párhuzamosan működtetett Wizz Air-járatok kapcsán a Krónika kérdésére adott válaszában Peti András arra hívta fel a figyelmet, hogy az útvonalakról végső soron nem a repülőterek, hanem a légitársaságok döntenek. Ehhez olyan részletes piaci adatokkal rendelkeznek, amelyekből látják, mely célállomásokra mutatkozik megfelelő kereslet.
Az utazási igényt ráadásul nem a repülőterek „teremtik meg”.
– hangsúlyozta Peti. ,,Önmagában abból, hogy Kolozsvárról és Marosvásárhelyről ugyanabba a városba indul Wizz Air-gép, még nem következik, hogy valamelyik járat szükségszerűen életképtelenné válik” – mutatott rá a marosvásárhelyi igazgató.
Peti András ugyanakkor elismerte, hogy a légitársaságok hálózata folyamatosan változik: útvonalak nyílnak, majd szűnnek meg, a kapacitás pedig egyik repülőtérről a másikra kerülhet. Példaként említette, hogy a jelenlegi tervek alapján december közepétől megszűnik a Marosvásárhely–Milánó-Bergamo járat. Ez szerinte jól mutatja, hogy a légitársaságok folyamatosan a kereslethez igazítják hálózatukat.
A Wizz Air fapados légitársaság párhuzamos járatokat indít szerte Erdélyből
Fotó: Tuchiluș Alex
Peti András a Krónikának arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben Kolozsvárról bírálják a Maros megyei támogatási modellt, a Kolozs Megyei Tanács maga is támogatni kívánja saját repülőterének fejlődését. Érvelése szerint ez éppen azt igazolja, hogy a Marosvásárhelyen alkalmazott modell nem valamiféle rendkívüli kivétel, hanem olyan eszköz, amellyel más önkormányzatok is élni kívánnak.
illetve a járatsűrűség növelése marketingtámogatás nyújtásával, a romániai és az európai légiközlekedési piac szabályainak megfelelően. Alin Tișe, a Kolozs Megyei Tanács elnöke nemrég arról beszélt, hogy az önkormányzat továbbra is befektet a repülőtér bővítésébe és korszerűsítésébe. A megyei tanács hosszú távú stratégiája ennél is nagyobb léptékű: a „Kolozsvár – 10 millió utas 2045-ig” elnevezésű program több mint 333 millió euró értékű fejlesztésekkel számol a következő 10 esztendőben, a jelenlegi finanszírozásról azonban nem találtunk a marosvásárhelyihez hasonló, részletes kimutatást.
A két repülőtér közötti vita ellenére Peti András szerint a romániai légikikötők között jó az együttműködés. Mint fogalmazott, a verseny elsősorban az utasokért és a légitársaságokért zajlik, miközben számos olyan terület van, ahol valamennyi repülőtér érdeke azonos.
Ilyen például a légiközlekedés biztonsági szabályozása, az utasellenőrzés egyszerűsítése vagy az ágazatot érintő válságok közös kezelése. Peti emlékeztetett arra, hogy a Covid-járvány idején a repülőterek közösen léptek fel a légiközlekedést súlyosan érintő korlátozások ügyében, később pedig az energiaválság alatt is együtt keresték annak lehetőségét, hogyan lehet megvédeni a személy- és áruszállítás szempontjából stratégiai jelentőségű ágazatot.
A marosvásárhelyi reptér igazgatója összességében optimistán látja a romániai légiközlekedés jövőjét. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban gyakorlatilag minden jelentősebb romániai repülőtér uniós forrásokból korszerűsített, terminálokat bővített és kapacitást növelt. Mindez szerinte azért fontos, mert a forgalom a kedvezőtlen gazdasági és geopolitikai környezet ellenére is folyamatosan nő. A közel-keleti háború, az energiaválság, a magas üzemanyagárak és a gazdasági megszorítások sem tudták megfordítani ezt a folyamatot.
Peti András adatai szerint 2025-ben mintegy 28 millió utast regisztráltak a romániai repülőtereken, és 2026-ban ez a szám megközelítheti a 29–30 milliót.
Ugyanakkor az egy lakosra jutó éves repülőutak romániai száma még mindig lényegesen elmarad a nyugat-európai szinttől.
Az igazgató ebből arra következtet, hogy Romániában jelentős növekedési tartalék van: még ha az ország csak a nyugat-európai átlag felét érné el, ahhoz is a jelenlegi utasforgalom jelentős növekedésére lenne szükség.
A Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér saját jelentése szerint ráadásul már nemcsak más romániai légikikötőket tekint közvetlen konkurenciának: a magyarországi Debrecen repülőtere is bekerült a regionális versenytársak közé.
A következő évek nagy kérdése így nem az lesz, megszűnik-e a repülőterek közötti verseny, hanem az, hogy az egyre sűrűbb erdélyi és partiumi légi hálózat mellett mekkora saját utaspiacot tud kialakítani és megtartani egy-egy regionális légikikötő.
Végre „szárnyalni” kezd az alaposan felújított-kibővített, ám az elmúlt időszakban hetente csupán egyetlen menetrend szerinti járatot működtető marosvásárhelyi nemzetközi reptér.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre. Az ilyen seftelőknek bedőlő <a href="https://kronika.ro/erdelyi-hirek/hasznalt-butort-akart-eladni-elvettek
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!