Kezdődik a disznóvágási szezon, gazdának és vásárlónak több mindenre figyelnie kell

Disznóvágás

Házi disznóvágásból készül a kolbász. A frissen töltött hústermék füstre kerül

Fotó: Makkay József

Családi felhasználásra továbbra is megkötés nélkül lehet hízót vágni, a házi disznó magas ára azonban sok embert arra késztet, hogy a hentesboltból vásároljon friss húst. A törvényi szabályozás végül megtalálta az arany középutat a háztáji és a kisüzemi sertéstartás között, a hatósági állatorvosok azonban arra figyelmeztetnek, hogy sokan mégis a törvénytelen kiskapukat keresik.

Makkay József

2024. október 27., 09:062024. október 27., 09:06

2024. október 27., 09:142024. október 27., 09:14

A tavaly ősszel nagy vihart kavart 2023/122-es számú, a romániai sertéstartást szabályozó törvény alkalmazási előírásaival idénre sikerült rendezni a vitákat. A jogszabály értelmében saját vágásra bármelyik gazda tarthat és hizlalhat disznót, aki viszont értékesítené szeretné a gazdaságában nevelkedett jószágot, annak állattelepét az állategészségügyi hatóságnál kell bejegyeztetnie. Ehhez viszonylag könnyen teljesíthető feltételnek kell eleget tennie, onnantól fogva kereskedelmi céllal is hizlalhat sertéseket.

A hosszú évek óta pusztító hazai sertéspestis felszámolta a hagyományos, vásáros élőállat-értékesítést, ezért a gazdának és a vevőnek idén is más találkozási lehetőségekre van szüksége,

hogy karácsonyra a levágásra kerülő hízó gazdát cseréljen. Bevett szokássá vált, hogy előre lefoglalják a hízót, esetleg előleget fizetnek a gazdának, és disznóvágás idején az élő állatot hazaszállítják. Van, aki a gazda portáján vágatja le, és a feldarabolt húst és szalonnát viszi el. Lényegesen tehát nem változott a disznótartás és értékesítés, a valóságban azonban érdemes odafigyelni néhány alapvető követelményre, amit a hatósági állatorvosok ellenőriznek.

A disznóperzselést legtöbben gázzal végzik, de azért szalmával adják meg a végső ízt •  Fotó: Makkay József Galéria

A disznóperzselést legtöbben gázzal végzik, de azért szalmával adják meg a végső ízt

Fotó: Makkay József

Engedélyezett vágópont és mészárszék

A Hargita megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági igazgatóság vezetője, István Róbert állatorvos a Krónikának nyilatkozva felhívta a figyelmet a sertéstartást szabályozó törvény előírásaira.

,,Aki disznót kínál eladásra, az állategészségügyi hatóság által konformnak minősített állatteleppel kell rendelkeznie, amiről írásos engedélyt kap, hogy betartja a szükséges előírásokat. Ha ilyen bizonyítvánnyal nem rendelkezik, őstermelőként csak a család szükségletére hizlalhat disznót, viszont nem adhatja el” – nyomatékosította portálunknak a csíkszeredai intézményvezető.

Eladásra viszont csak az a gazda vághat állatot, aki állattelepén engedélyezett vágóponttal rendelkezik. Ha nincs vágópontja, csak élő állatot értékesíthet.

A korábbi évek gyakorlatától eltérően ma már könnyebb megszerezni a vágópont létesítéséhez és működtetéséhez szükséges állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági engedélyeket, amennyiben a gazda erre alkalmas helyiséggel rendelkezik a gazdaságában. Minimális feltétel, hogy legyen meleg és hideg víz, illetve a belső felületeket könnyen lehessen fertőtlenítheti. A levágott állatok húsának átmeneti tárolásához hűtőkamra szükséges, amíg a hús állatorvosi vizsgálatainak az eredményei elkészülnek. A megyei állategészségügyi hatóság előzetes bejelentés szerint minden vágáshoz állatorvost rendel ki, aki az élő állat egészségi állapotát, a fájdalommentes vágást és a hús minőségét ellenőrzi. Mindezt regiszterbe vezeti, a forgalmazásra engedélyezett húsról pedig hivatalos papírt állít ki. A Hargita megyei főállatorvos szerint ennek birtokában a levágott állatok húsát a településen lehet forgalmazni magánszemélyeknek, de a farm hentesboltja kiszolgálhatja a helyi éttermeket és gasztropontokat egyaránt.

A hentes előbb a disznó végtagjait távolítja el •  Fotó: Makkay József Galéria

A hentes előbb a disznó végtagjait távolítja el

Fotó: Makkay József

A hatósági állatorvosok figyelik az internetes hirdetéseket is

Noha az utóbbi egy-két évben sok vágópont nyílt erdélyi településeken, sok gazda úgy dönt, hogy a törvényes előírásokat megkerülve, saját szakállára levágja, feldolgozza és értékesíti a disznót élelmiszer-biztonsági engedély nélkül. István Róbert arra figyelmeztet, hogy aki ilyen zug-feldolgozókból vásárol húst, kockázatnak teszi ki magát.

Idézet
Az ellenőrizetlen disznóhús nem csak trichinát tartalmazhat, hanem tbc-s, vagy különféle parazitáktól fertőzött állattól is származhat.

A vásárló nem tudhatja, hogy a levágott állat nem volt-e beteg, vagy az ivarzó kocát nem kezelték-e hormonálisan, hogy disznóvágásra elmúljon az ivarzása, és sorolhatnám a rendellenességeket. Nagy kockázatot jelent az élelmiszer-biztonsági ellenőrzés nélkül töltött úgynevezett házikolbász is, mert vevőként nem tudjuk, miből készült. Bőséges fűszerezéssel az egészségre veszélyes, rossz minőségű húsokból is lehet ízletes termékeket készíteni” – figyelmeztet a székelyföldi szakember.

A hatósági állatorvos szerint aki engedély nélkül készült hústermékeket kínál eladásra interneten, nagy eséllyel lebukik. Arra figyelmeztet, hogy a megyei hatóságok emberei figyelemmel követik az internetes hirdetéseket, és sokszor álnéven maguk rendelnek, így amikor kiszállítják, cserében érkezik a büntetés. A Székelyföldön bevett gyakorlat szerint

előbb felhívják az élelmiszer-biztonsági engedély nélkül feldolgozott élelmiszereket kínáló árusokat, és figyelmeztetik az ezzel járó kockázatokra.

István tapasztalatai szerint az első figyelmeztetés után a hirdetők nyolcvan százaléka törli a hirdetését, a további húsz százalékra viszont bírság vár.

A sózó a szalonna és a füstre kerülő húsok első állomása •  Fotó: Makkay József Galéria

A sózó a szalonna és a füstre kerülő húsok első állomása

Fotó: Makkay József

Túl drága a házi disznó

A családi szükségletre történő házi disznóvágást nem érintik az állatorvosi megszorítások. Elvárás, hogy a levágott disznó húsából a helyi állatorvos végezze el a trichina-vizsgálatot, mert ez az egyik legveszélyesebb állatról emberre terjedő betegség forrása. Az is követelmény, hogy az állatot elektromos sokkolóval érzéstelenítsék szúrás előtt, amit nem mindenki tart tiszteletben, a hatósági állatorvos szerint azonban ezen a téren is lényegi elmozdulás történt. A legtöbb faluban ma már akad olyan gazda, aki sokkolóval rendelkezik, és őt szokták megkérni a disznóvágás előkészítésére, ami jelentősen megkönnyíti a mészáros dolgát.

Egy kalotaszegi falu mészárosát is megkérdeztük, hogyan látja a karácsonyra készülődő élőállat-forgalmat, illetve a disznóvágást. A csúcsidényben hentesként dolgozó férfi neve elhallgatását kérve arról mesélt a Krónikának, hogy

az emberek többsége az élő állatot a faluból vagy a környékről vásárolja meg, és otthon vágja le. Tapasztalatai szerint azonban az utóbbi öt évben visszaesett a disznóvágások száma.

,,Kevesen tartanak disznót, emiatt felment az ára: élősúlyban 17-18 lejt kérnek, egy 100 kilós állat 1800 lej körül cserél gazdát. Túl drága ahhoz, hogy egy család ennyi pénzt adjon ki disznóra, ezért inkább megvásárolják a friss húst a hentesboltból. Az tart ki a disznóvágás mellett, aki ragaszkodik a hagyományos ízekhez” – magyarázza a kalotaszegi mészáros.

A hentes arról is mesélt, hogy a gázpalackos perzselés mellett szalmalánggal adja meg a disznóbőr ízét. A mészáros kellékei között ott van az elektromos sokkoló, ami lehetővé teszi, hogy akár egyedül, segítség nélkül szúrja az állatot, ha a portán vagy az utcában nincsenek disznófogók.

Egyes vélemények szerint sok falusi szokáshoz hasonlóan a háztáji disznóvágás is kimegy a divatból. Inkább a régi generációk tagjai ragaszkodnak hozzá, ahol a disznóvágás nem csak rutin, hanem fontos családi eseménynek számít.

korábban írtuk

Törvény és pénz is van a hanyatló romániai sertéságazat megmentésére
Törvény és pénz is van a hanyatló romániai sertéságazat megmentésére

Valamikor az őszi hónapokban készülnek el az új sertéstenyésztési törvény alkalmazási előírásai. A mezőgazdasági szaktárca több pályázatot is meghirdetett sertéstartóknak, és idén ősszel jelennek meg a sertéstelepek bővítését célzó uniós pályázatok is.

korábban írtuk

Leépül a háztáji sertéstenyésztés, az állam elsősorban a vállalkozókat tekinti partnerének
Leépül a háztáji sertéstenyésztés, az állam elsősorban a vállalkozókat tekinti partnerének

A mangalicatartó gazdák idén is igényelhetik a mezőgazdasági minisztérium támogatását. Falugazdásszal és sertéstartó vállalkozóval vettük száma a kisgazdák lehetőségeit korlátozó feltételrendszert, amely hátrányt jelent a háztáji sertéstartás számára.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 17., péntek

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában

Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában
2025. október 17., péntek

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában

Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában
2025. október 17., péntek

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján

Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján
2025. október 17., péntek

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld

A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld
2025. október 16., csütörtök

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak

A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak
2025. október 16., csütörtök

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen

Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen
2025. október 16., csütörtök

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek

Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek
2025. október 16., csütörtök

Halálra késelte egy férfi az élettársát az egyik erdélyi városban

Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.

Halálra késelte egy férfi az élettársát az egyik erdélyi városban
2025. október 16., csütörtök

Fuvarmegosztó cégek vezetőit vette őrizetbe a DNA

Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.

Fuvarmegosztó cégek vezetőit vette őrizetbe a DNA
2025. október 16., csütörtök

Mi a jó kenyér titka? Egyre nagyobb az érdeklődés a minőségi kézműves kenyerek iránt

Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.

Mi a jó kenyér titka? Egyre nagyobb az érdeklődés a minőségi kézműves kenyerek iránt