Büntetnék a láncra vert kutyák gazdáit. De mi hozhat valódi változást?

• a kutyák megkötése kizárólag ideiglenesen, indokolt helyzetekben engedélyezett;
• az alkalmazott rögzítési rendszernek lehetővé kell tennie az állat szabad mozgását, nyakörvvel, hámmal vagy fémszemekből készült lánccal kell megvalósulnia, amelynek minimális hossza 3 méter; a láncot fix ponthoz kell rögzíteni, vagy fémkábelen kell csúsznia, és a végein „forgó” típusú eszközökkel kell ellátni;
• tilos a kutyák megkötése olyan kedvezőtlen időjárási körülmények között, amelyek hőstresszt, napégést vagy fagyási sérüléseket okozhatnak;

A kutyákkal szembeni rossz bánásmódnak és bántalmazásnak minősül:

• a kutyák állandó jellegű, illetve 24 órás időszakon belül 2 órát meghaladó ideig történő megkötve tartása;
• olyan rögzítési rendszerek használata, amelyek súlyosan korlátozzák a mozgást, vagy látható sebeket okozhatnak;
• az ivóvízhez való állandó hozzáférés hiánya;
• olyan menedék hiánya, amely védelmet biztosít az olyan kedvezőtlen időjárási körülményekkel szemben, amelyek hőstresszt, napégést vagy fagyási sérüléseket okozhatnak.

A kutya hagyományos szerepe vidéken

Mint ismeretes, a kutyák láncon tartása rendkívül elterjedt Romániában, főleg a hagyományos falusi környezetben. Ezért az állatbarát törvény elfogadása, és főleg alkalmazása nagy port kavarhat a társadalomban.

• A falusi portán a kutya hagyományosan házőrző, jelzőállat és a gazdaság védelmezője: ugatással figyelmeztet idegenre, tolvajra, vadállatra vagy más veszélyre. Tehát elsősorban nem házi kedvenc.
• A láncon tartás gyakran öröklött falusi gyakorlat: sokan azért alkalmazzák, mert „mindig így volt”, nem pedig tudatos kegyetlenségből.

Láncon tartott kutya: miért csinálják?

• A leggyakoribb ok a félelem az elszökéstől, főleg ott, ahol nincs jó kerítés, vagy a kutya hajlamos kimenni az utcára.
• Sokan attól tartanak, hogy a kutya kárt tesz a kertben, baromfiban, vagy konfliktusba kerül más állatokkal, emberekkel.
• A lánc sok gazda szemében olcsó és egyszerű megoldás, mert nem kell kennelt építeni, kerítést javítani, sétáltatni vagy következetesen nevelni az állatot.
• Paradox módon a láncon tartott kutya gyakran éppen a bezártság és frusztráció miatt válik idegessé, agresszívvé, amit a gazda újabb indokként lát a megkötésre.

Miért ártalmas az állandó láncon tartás?

• A kutya mozgásigényes, társas lény; az állandó lánc súlyosan korlátozza természetes viselkedését, mozgását, felfedezési és kapcsolatteremtési igényét.
• Fizikai sérüléseket okozhat: a lánc kidörzsölheti a nyakat, sebeket, gyulladást, fulladásveszélyt vagy mozgásszervi problémákat idézhet elő.
• A tartós megkötés stresszt, frusztrációt és magányt okoz, ami fokozhatja az ugatást, a félelmet, a kiszámíthatatlan vagy agresszív viselkedést.
• A láncon tartott kutya gyakran kiszolgáltatott az időjárásnak: hőségben, fagyban, esőben, megfelelő víz, árnyék vagy menedék nélkül szenvedhet.
• Az állandó lánc nem felelős állattartási forma, hanem beszűkített, méltatlan életkörülmény, amely hosszú távon testi és lelki károkat okozhat.

Miért kellene másként tekinteni a kutyára?

• A kutya nem riasztóberendezés vagy lakat, hanem érző, kötődni képes társállat, amelynek szüksége van mozgásra, figyelemre, biztonságra és emberi kapcsolatra.
• A családdal élő, nevelt, mozgatott kutya általában kiegyensúlyozottabb, kiszámíthatóbb és jobban kezelhető, mint az elszigetelt, frusztrált állat.
• A jó házőrzés nem az állandó szenvedésből fakad: egy jól tartott kutya is jelez, ha idegen érkezik, de nem félelemből és bezártságból reagál.
• A felelős kutyatartás nem azt jelenti, hogy a kutyát emberként kezeljük, hanem azt, hogy biztosítjuk számára a méltó élet alapfeltételeit: vizet, menedéket, mozgást, állatorvosi ellátást, nevelést és társas kapcsolatot.
• A szemléletváltás lényege: a kutya ne „kegyvesztett házőrző” legyen az udvar végében, hanem a család és a közösség biztonságosan, felelősen tartott tagja.

Az Európai Unió is lép

Az Európai Parlament április végén elfogadta az Európai Unió első olyan jogszabályát, amely átfogó szabályokat vezet be a macskák és kutyák védelmére, a visszaélések visszaszorítására és az állatok egészségének megóvására.

Az új rendelet kötelezővé teszi valamennyi, az EU-ban tartott kutya és macska megjelölését mikrochippel és nyilvántartásba vételét összehangolt nemzeti adatbázisokban.

Állatvédelmi szigorítás

Európában több országban már most is feljelentés, hatósági ellenőrzés és bírság lehet a következménye, ha valaki tartósan láncon vagy kikötve tartja a kutyáját. Romániában is érezhetően szigorodott az elmúlt években az állatvédelmi szabályozás: a 2004/205-ős állatvédelmi törvény már nemcsak általános gondoskodási kötelezettséget ír elő, hanem bünteti az állatokkal szembeni kegyetlen bánásmódot, a szándékos bántalmazást, megcsonkítást, elhagyást vagy jogtalan megölést is.

Mi hozhat valódi változást?

Életszerűen nézve az új romániai törvénytervezet leggyengébb pontja éppen a végrehajtás: a „napi legfeljebb két óra” jól hangzik, de nehezen ellenőrizhető.