
A sportoló diákok élete nem csak a dicső pillanatokról szól
Fotó: Mihály Orsolya személyes archívuma
Hogyan lehet összeegyeztetni a versenysportot és az iskolát? Mihály Emma, a tehetséges kolozsvári diszkoszvető nap mint nap ezzel a dilemmával szembesül. Bár már megannyi éremmel büszkélkedhet, az iskola és az edzések közötti egyensúly megtalálása komoly kihívás elé állítja a fiatal sportolót.
2025. március 23., 08:542025. március 23., 08:54
2025. március 23., 12:132025. március 23., 12:13
Mihály Emma neve egyre többször szerepel a hazai atlétikai versenyek eredménylistáin. A 16 éves kolozsvári diszkoszvető a legutóbbi országos bajnokságon is remekelt, érmet szerzett, bebizonyítva, hogy tehetsége, szorgalma és kitartása meghozza a gyümölcsét. A siker azonban nem jön könnyen, hiszen a versenysport mellett Emma iskolás is, a Báthory István Elméleti Líceumban folytatja tanulmányait, ahol olykor jelentős kihívásokkal kell szembenéznie. Emma édesanyja, Mihály Orsolya mesélt sportoló lánya kihívásairól.
Emma hét éve kezdett el atletizálni, és jelenleg minden nap edzésre jár.
Az edzések időpontja nem az ő időbeosztásukhoz van igazítva, így minden nap kompromisszumokat kell kötniük.
Mihály Emma sorra nyeri a versenyeket
Fotó: Mihály Orsolya személyes archívuma
Bár Emma igazolt sportoló, így hivatalos dokumentumok támasztják alá, hogy napi szinten edzenie kell, folyamatos küzdelmet jelent számára, hogy az iskolából időben eljusson az edzésekre. Az edzőtáborok és versenyek idejére az iskolai hiányzás hivatalosan igazolható, de a mindennapos edzések ebből a szempontból nem esnek kedvezményes elbírálás alá.
Az iskolák sok esetben mereven követik az órarendet, kevés rugalmasságot mutatva az egyéni helyzetek iránt. Például sok esetben nem valósul meg, hogy a lányt fél órával hamarabb elengedjék annak érdekében, hogy elérjen edzésre. Ugyanakkor pozitív példák is akadnak: néhány tanár igyekszik kompromisszumokat kötni, lehetőséget adva a sportoló diákoknak, hogy pótolhassák a tananyagot. Az érdemi változásokhoz azonban intézményi szintű, rendszerszintű szemléletváltásra lenne szükség.
A sportoló diákok helyzete sok esetben érzékeny kérdés. Emma édesanyja szerint dicséret, bátorítás ritkán érkezik az iskola részéről, ami hosszútávon demotiváló lehet egy fiatal sportoló számára. Egy verseny után, ahol a diák az iskola hírnevét is öregbíti, gyakran nincs visszacsatolás a tanárok részéről – sem egy kérdés, sem egy elismerő szó.
Mihály Emma (balra) legutóbb ezüstérmet zsebelt be egy országos bajnokságon
Fotó: Mihály Orsolya személyes archívuma
Mihály Orsolya elmondta, Emma esete nem egyedi: számos, magyar iskolába járó sportoló küzd hasonló gondokkal. Vannak, akik emiatt iskolaváltásra kényszerülnek, mert a tanintézet nem tud vagy nem akar alkalmazkodni a sportoló diákok speciális igényeihez, sok diák román tannyelvű intézményre váltott, hiszen ott kevesebb az óraszám. Az ilyen helyzetek pedig azt eredményezhetik, hogy a fiatal tehetségek nem tudják maximálisan kibontakoztatni képességeiket.
Mihály Orsolya kiemelte, nap mint nap látja, érzékeli, hogy a sportolói lét nem csupán fizikai megterhelést jelent, hanem mentális és érzelmi kihívásokat is. Egy fiatal sportolónak egyszerre kell helytállnia a versenypályán és a tanteremben. Ez pedig állandó nyomást helyez rájuk, hiszen nem csupán a tanulmányi előmenetelüket kell biztosítaniuk, hanem az edzések és versenyek során is teljesíteniük kell.
Hozzátette, hogy a megfelelő támogatás elengedhetetlen ahhoz, hogy ezek a fiatalok hosszú távon is sikeresek lehessenek. Szerinte az iskoláknak és a sportegyesületeknek együtt kellene működniük annak érdekében, hogy olyan rendszert alakítsanak ki, amelyben a sport és az oktatás nem egymás rovására, hanem egymást kiegészítve tud működni. Véleménye szerint egy ilyen együttműködésből nemcsak a sportolók, hanem maga az iskola és az egész közösség is profitálhatna.

A világ legjobb sportfotósainak listájára került fel a 18 éves kolozsvári Horváth Tamás, akinek alkotását a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) versenyén a legjobbak közé választotta a sportmédia nemzetközi szakértőiből álló zsűri.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
szóljon hozzá!