A sportoló diákok élete nem csak a dicső pillanatokról szól
Fotó: Mihály Orsolya személyes archívuma
Hogyan lehet összeegyeztetni a versenysportot és az iskolát? Mihály Emma, a tehetséges kolozsvári diszkoszvető nap mint nap ezzel a dilemmával szembesül. Bár már megannyi éremmel büszkélkedhet, az iskola és az edzések közötti egyensúly megtalálása komoly kihívás elé állítja a fiatal sportolót.
2025. március 23., 08:542025. március 23., 08:54
2025. március 23., 12:132025. március 23., 12:13
Mihály Emma neve egyre többször szerepel a hazai atlétikai versenyek eredménylistáin. A 16 éves kolozsvári diszkoszvető a legutóbbi országos bajnokságon is remekelt, érmet szerzett, bebizonyítva, hogy tehetsége, szorgalma és kitartása meghozza a gyümölcsét. A siker azonban nem jön könnyen, hiszen a versenysport mellett Emma iskolás is, a Báthory István Elméleti Líceumban folytatja tanulmányait, ahol olykor jelentős kihívásokkal kell szembenéznie. Emma édesanyja, Mihály Orsolya mesélt sportoló lánya kihívásairól.
Emma hét éve kezdett el atletizálni, és jelenleg minden nap edzésre jár.
Az edzések időpontja nem az ő időbeosztásukhoz van igazítva, így minden nap kompromisszumokat kell kötniük.
Mihály Emma sorra nyeri a versenyeket
Fotó: Mihály Orsolya személyes archívuma
Bár Emma igazolt sportoló, így hivatalos dokumentumok támasztják alá, hogy napi szinten edzenie kell, folyamatos küzdelmet jelent számára, hogy az iskolából időben eljusson az edzésekre. Az edzőtáborok és versenyek idejére az iskolai hiányzás hivatalosan igazolható, de a mindennapos edzések ebből a szempontból nem esnek kedvezményes elbírálás alá.
Az iskolák sok esetben mereven követik az órarendet, kevés rugalmasságot mutatva az egyéni helyzetek iránt. Például sok esetben nem valósul meg, hogy a lányt fél órával hamarabb elengedjék annak érdekében, hogy elérjen edzésre. Ugyanakkor pozitív példák is akadnak: néhány tanár igyekszik kompromisszumokat kötni, lehetőséget adva a sportoló diákoknak, hogy pótolhassák a tananyagot. Az érdemi változásokhoz azonban intézményi szintű, rendszerszintű szemléletváltásra lenne szükség.
A sportoló diákok helyzete sok esetben érzékeny kérdés. Emma édesanyja szerint dicséret, bátorítás ritkán érkezik az iskola részéről, ami hosszútávon demotiváló lehet egy fiatal sportoló számára. Egy verseny után, ahol a diák az iskola hírnevét is öregbíti, gyakran nincs visszacsatolás a tanárok részéről – sem egy kérdés, sem egy elismerő szó.
Mihály Emma (balra) legutóbb ezüstérmet zsebelt be egy országos bajnokságon
Fotó: Mihály Orsolya személyes archívuma
Mihály Orsolya elmondta, Emma esete nem egyedi: számos, magyar iskolába járó sportoló küzd hasonló gondokkal. Vannak, akik emiatt iskolaváltásra kényszerülnek, mert a tanintézet nem tud vagy nem akar alkalmazkodni a sportoló diákok speciális igényeihez, sok diák román tannyelvű intézményre váltott, hiszen ott kevesebb az óraszám. Az ilyen helyzetek pedig azt eredményezhetik, hogy a fiatal tehetségek nem tudják maximálisan kibontakoztatni képességeiket.
Mihály Orsolya kiemelte, nap mint nap látja, érzékeli, hogy a sportolói lét nem csupán fizikai megterhelést jelent, hanem mentális és érzelmi kihívásokat is. Egy fiatal sportolónak egyszerre kell helytállnia a versenypályán és a tanteremben. Ez pedig állandó nyomást helyez rájuk, hiszen nem csupán a tanulmányi előmenetelüket kell biztosítaniuk, hanem az edzések és versenyek során is teljesíteniük kell.
Hozzátette, hogy a megfelelő támogatás elengedhetetlen ahhoz, hogy ezek a fiatalok hosszú távon is sikeresek lehessenek. Szerinte az iskoláknak és a sportegyesületeknek együtt kellene működniük annak érdekében, hogy olyan rendszert alakítsanak ki, amelyben a sport és az oktatás nem egymás rovására, hanem egymást kiegészítve tud működni. Véleménye szerint egy ilyen együttműködésből nemcsak a sportolók, hanem maga az iskola és az egész közösség is profitálhatna.
A világ legjobb sportfotósainak listájára került fel a 18 éves kolozsvári Horváth Tamás, akinek alkotását a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) versenyén a legjobbak közé választotta a sportmédia nemzetközi szakértőiből álló zsűri.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!