
Képünk illusztráció
Fotó: Árvai Károly/MTI
Tíz év leforgása alatt alig változtak a magyarul tanuló nyolcadik osztályosok képességvizsgájának eredményei az Erdélystat friss elemzése szerint. Ugyanígy állandó maradt az egyenletben az is, hogy románból teljesítenek a leggyengébben. Meglepő viszont, hogy a bihari és szatmári eredmények tekinthetők a leginkább gyengének.
2021. november 02., 12:162021. november 02., 12:16
Ha a nyolcadikosok képességvizsgáinak a 2012–2021 között eredményeit vesszük górcső alá, azt láthatjuk, alig van változás, a sikerességi arányok tízéves trendje minimális növekedést mutat, mind a teljes romániai diákpopuláció, mind pedig a magyarul tanulók körében – derül ki az Erdélystat által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból. Mint az erdélyi statisztikai szolgálat közleménye is aláhúzza, ezzel párhuzamosan – az év közbeni hullámzásokat is figyelembe véve – a magyarul tanulók képességvizsga-eredményei viszonylag konstansok a romániai diákpopuláción belül.
A statisztikák szerint országos szinten 2012 és 2021 között a vizsgákon részt vevők sikerességi aránya 66,1 százalék és 79,4 százalék között mozgott; ehhez viszonyítva a magyar nyelven tanulók eredményei alapvetően elmaradtak: 65,0 százalék és 77,1 százalék közöttiek voltak.

A nyolcadik osztályosok június 22-e és 25-e között megtartott képességivizsgáján résztvevők mintegy 77 százaléka ért el 5-ös feletti átlagot, és 132 tanuló vizsgázott színtízesre – ezt mutatják az idei vizsgasorozat végleges eredményei.
Az Erdélystat elemzése rámutat, a magyar tagozaton tanulók szinte minden évben román nyelv és irodalomból teljesítenek a leggyengébben, kivéve a 2012-es és a 2017-es éveket, amelyekben a matematikából elért sikerességi arány alul múlta a románt. A tízéves trendeket figyelve a magyarul tanulók románvizsga-teljesítménye változatlan, a matematikavizsga sikerességi rátái enyhén javuló tendenciát mutatnak – az országos átlagokhoz mért relatív eltérések esetében.
A 2021-es vizsga 77,1 százalékos sikerességi aránya az elmúlt évtized legjobb eredménye a magyarul tanulók körében. Hasonló arányban csak 2015-ben voltak az 5-ösnél nagyobb átlagot elérő diákok a próbákon részt vevők körében. Az idei előkelő teljesítmény a kiemelkedő anyanyelv-, illetve a viszonylag jó matematikaeredményeknek volt köszönhető.
A vizsgán elért általánosok tekintetében továbbra is hátrányban maradtak a magyarul tanulók, míg az országos átlag 6,57 volt, a magyar tagozatoké 6,35. Itt az is megfigyelhető, hogy a magyarul tanulók jelentősen alulreprezentáltak a kiváló eredményeket elérők között, a 8,5-ös átlag felettiek aránya csupán 10,7 százalék, szemben az országos 20,5 százalékkal.

A nyolcadik osztályt elvégzett romániai magyar diákok által az idei képességvizsgán elért eredmények azt mutatják, hogy az évekkel ezelőtt bevezetett oktatási reform jó irányba halad, még akkor is, ha az eredmények nem jelentenek áttörést – nyilatkozta csütörtökön Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
A magyar tagozatok 2021-es teljesítményét megyei bontásban vizsgálva az erdélyi statisztikai szolgálat elemzése megállapítja, hogy
Az is szembetűnő az elemzők szerint, hogy ezekben a megyékben nagyon alacsony a részvételi arány: Szatmárban a beiratkozók 79, Biharban pedig 82 százaléka jelent meg végül az összes vizsgán.
Nagyon alacsonyak a románjegyek, Hargitában a matematika- és az anyanyelvosztályzatok átlagosnak tekinthetők, Háromszéken átlag alattiak. Maros megyében enyhén jobbak a románeredmények, másban nincs számottevő eltérés a székelyföldi megyékhez képest.
itt a sikerességi arány 94 százalékos, a román- és a matematikaosztályzatok átlaga 7-es körüli.
románból enyhén jobbak, matematikából enyhén gyengébbek, mint a magyarul tanulók országos átlaga.
A szórványmegyék teljesítménye jelentős eltéréseket mutat.
„A települések és az iskolák mérete szerint továbbra is lineáris összefüggés van: míg a nagyobb városok, illetve a nagyobb intézmények eredménye kiemelkedő, addig a kisebb települések alacsony létszámú iskoláiban figyelhető meg a leggyengébb teljesítmény” – összegez az Erdélystat elemzése.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Egyre nagyobb gondot jelent az aszály szilágysági Varsolcon is. Bár a községben egyelőre nincs vízkorlátozás, a zöldségtermesztésből, faiskolákból és szőlőművelésből élő helyi gazdák attól tartanak, hogy bevételeik a termelés költségeit sem fedezik.
Bár Romániában a módszer még gyerekcipőben jár, európai szinten a szerves hulladékból nyert energia már széles körben elterjedt. Temesváron is elkezdték a piacokon összegyűlő romló élelmiszerhulladékot villamos árammá alakítani.
1 hozzászólás