Unger Anna (elől, balra) a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal megválasztott elnöke és a hivatal nyomozati elnökhelyettese, Tasnády Katalin leteszi esküjét az Országgyűlés rendkívüli ülésén
Fotó: MIT/Hegedüs Róbert
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé. Unger szerint az új intézmény első vizsgálatai még az idén elindulhatnak, de ehhez előbb fel kell állítani a hivatalt, ki kell dolgozni a vizsgálatok módszertanát, és meg kell teremteni annak feltételeit, hogy az eltűnt közvagyon felkutatása és biztosítása jogállami keretek között történjen.
2026. augusztus 29., 13:552026. augusztus 29., 13:55
2026. augusztus 29., 14:052026. augusztus 29., 14:05
Unger Anna megválasztását a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élére 137 országgyűlési képviselő támogatta, heten ellene szavaztak, egy képviselő tartózkodott. Az Országgyűlés ugyanezen az ülésen Tasnády Katalint, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészét választotta meg az NVVH nyomozati elnökhelyettesévé, 139 igen és hat nem szavazattal. Megbízatásuk szeptember 1-jén kezdődik és hat évre szól. Megválasztásuk után mindketten esküt tettek.
miután korábban jelezte: nem kíván „asszisztálni” az NVVH létrehozásához, és az Alkotmánybírósághoz fordul a hivatalról szóló törvény miatt.
Az elnöki és a négy elnökhelyettesi tisztségre az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága július végén írt ki pályázatot. Az elnöki pályázók közül a bizottság nyilvános meghallgatást követően Unger Annát javasolta a parlamentnek. A négy elnökhelyettes közül egyelőre csak a nyomozati terület vezetőjét sikerült megválasztani; a közpénzügyi, a vádemelésért felelős és a fellebbviteli elnökhelyettesi tisztségre új pályázati eljárásra lesz szükség.
Megválasztása után Unger Anna a Telexnek adott interjúban úgy fogalmazott: még 2026-ban elindulhatnak az első vizsgálatok. Ehhez azonban először működőképessé kell tenni a legfeljebb kétszáz fősre tervezett hivatalt, és december végéig ki kell dolgozni azt a vizsgálati módszertant, amely alapján az NVVH jogállami keretek között kutathatja fel és biztosíthatja az eltűnt állami vagyont.
Unger pontosította a bizottsági meghallgatásán tett, korábban bírált kijelentését is. Mint mondta, nem azt állította, hogy csak hat év múlva várhatók eredmények. Arra vállalt kötelezettséget, hogy hatéves mandátuma végére teljes körűen feltárják a vagyonvesztést, és biztosítják az ellopott közvagyonból mindazt, amit sikerül megtalálni.
Az első eljárások bejelentések vagy közvagyonvédelmi kockázatértékelések nyomán indulhatnak. Bizonyos esetekben hivatalból kötelező lesz a vizsgálat: ilyen például, ha egy vállalkozás az elmúlt öt évben nettó árbevételének legalább 75 százalékát közbeszerzésekből szerezte.
Unger Anna szerint az NVVH munkájával szemben komoly társadalmi elvárás a gyors elszámoltatás, de a hivatal nem politikai kívánságlisták alapján fog működni. Konkrét személyeket és ügyeket egyelőre nem nevezett meg, hangsúlyozva, hogy a jogállami eljárás nem úgy működik, hogy előre kiválasztanak valakit, majd utólag keresnek hozzá bizonyítékokat.
Az elnöknek ráadásul a konkrét ügyek kijelölésében sem lesz szabad keze. A törvény értelmében az elnökhelyettesek saját hatáskörükben önállóan járnak el, így a vizsgálatok és nyomozások szakmai irányítása az illetékes elnökhelyettesek feladata lesz.
A cél nem pusztán egyes ügyek kivizsgálása, hanem annak megértése is, milyen politikai, gazdasági és intézményi mechanizmusok tették lehetővé a rendszerszintű korrupciót, és miként lehet megakadályozni annak megismétlődését.
Az NVVH hatásköre húsz évre visszamenőleg terjed, ugyanakkor a hivatal nem kizárólag a múlt ügyeivel foglalkozik majd. Ha jelenlegi közpénzügyi visszaélésekre utaló beadványok érkeznek, vagy a hivatal saját kockázatelemzése tár fel problémákat, ezekben az ügyekben is eljárhat.
Unger különösen fontosnak nevezte, hogy az intézmény pártpolitikától függetlenül működjön. Megfogalmazása szerint nincs külön „tiszás” és „fideszes” korrupció: korrupció van, és azt kell kivizsgálni. A hivatal hitelességének egyik legfontosabb feltétele szerinte éppen az lesz, hogy személytől és pártállástól függetlenül lépjen fel a közvagyont károsító ügyekben.
Konkrét személyeket azonban nem nevezett meg, jelezve: nevekkel akkor állhatnak elő, ha bizonyítékok és hivatalos eljárások támasztják alá a felelősséget.
Kiemelt vizsgálati területet jelenthetnek a magántőkealapok is. Unger szerint az elmúlt években jelentős állami források kerültek átláthatatlan tulajdonosi hátterű konstrukciókba, ezért ahol erre jogi lehetőség van, láthatóvá kell tenni a tulajdonosi struktúrát.
Magyar Péter miniszterelnök az NVVH vezetőinek megválasztása után arra kérte támogatóit, hogy a hivatal vezetését ne előzetes politikai várakozások, hanem jövőbeni teljesítménye alapján ítéljék meg. A kormányfő szerint a kiválasztási folyamat szakmai és átlátható volt, és az új intézmény munkáját ellenőrizni, bírálni, eredményeit pedig számon kérni kell.
Ugyanakkor élesen bírálta azokat, akik szerinte politikai érdekből próbálják hitelteleníteni vagy akadályozni az NVVH működését. Különösen elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Fidesz az új intézményt a Rákosi Mátyás kommunista diktátor idején hírhedté vált Államvédelmi Hatósághoz (ÁVH) hasonlította.
Az új hivatalnak a július végén elfogadott törvény alapján széles jogkörei lesznek: feladata a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodással összefüggő ügyek feltárása, a közvagyon védelme, valamint a bűncselekményből származó vagy jogellenesen a közvagyon köréből kikerült vagyon felkutatása, azonosítása, biztosítása és visszaszerzése.
Az NVVH keresetet indíthat, más hatóságok eljárását kezdeményezheti, illetve büntetőeljárásokban is rendelkezik hatáskörökkel.
A Tisza-kormány szeretné mielőbb lezárni a korábbi külhoni támogatások „számvetését”, hogy a vitatott ügyek tisztázása után a jövőre lehessen összpontosítani – jelentette ki a Krónikának Kollai István nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.
Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!