
A mai román alkotmányos keretek között nincs realitása annak az autonómiatervezetnek, amelyet az RMDSZ elkészített – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szombaton Csomakőrösön.
2014. augusztus 10., 20:002014. augusztus 10., 20:00
A politikus a Háromszéki Ifjúsági Tanács által szervezett SIC Feszt Székelyföldi Szabadegyetemen egyetemistáknak és középiskolásoknak beszélt az autonómiáról. Az RMDSZ hírlevele szerint az autonómiatervezetről szólva – amelyet az RMDSZ a Magyar Polgári Párttal konzultálva dolgozott ki, de még nem bocsátottak közvitára – Kelemen Hunor elmondta: akkor tisztességesek, ha kimondják, ehhez az autonómiamodellhez új román alkotmányra van szükség.
Kelemen Hunor kifejtette: a kulturális és a regionális autonómiával magasabb szintre emelhető a kisebbségvédelem annak érdekében, hogy a jövőben is biztosítani lehessen az erdélyi magyarok nemzeti identitásának megőrzését. „A kommunista diktatúra célja a nemzeti identitás megsemmisítése volt. Ilyen örökséggel vágtunk neki annak az útnak, amelyet az elmúlt 25 évben kellett bejárnunk, amely során felépítettünk és bővíteni szeretnénk bizonyos eszközrendszereket” – hangsúlyozta előadásában a miniszterelnök-helyettes.
Mint mondta, autonómiakérdésben a román társadalomnak nagyon komoly félelmei, fenntartásai vannak, amelyekkel számolni kell, ha a romániai magyarság meg akarja őket győzni arról, hogy az önrendelkezési törekvések nem ellenük irányulnak. Rámutatott: 60 millió olyan ember él Európában, aki valamilyen szempontból kisebbségnek számít, pontosan ezért fontos, hogy a tagállamok szuverenitásából kiemelve tartozzon az Európai Unió jogköreihez a kisebbségek védelmének kérdése.
A szövetségi elnök elmondta még, véleménye szerint a romániai magyarság pozitívan értékelte, hogy Victor Ponta miniszterelnök augusztus 3-án részt vett a Nyergestetői csata 165. évfordulója alkalmából a csata helyszínén tartott megemlékezésen.
Predoiu: Vonát ki kellett volna tiltani
A magyarországi szélsőségesek erdélyi tevékenysége reális veszélyt jelent a romániai demokráciára – jelentette ki Cătălin Predoiu, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) elnöke, aki szerint felelőtlenség a Ponta-kormány részéről, hogy Vona Gábor Jobbik-elnököt nem tiltotta ki az országból. „Felháborító, hogy Vona még mindig nyugodtan sétálhat Romániában, és szidalmazhatja a román állam intézményeit” – jegyezte meg a politikus. Mint ismeretes, Vona Gábor csütörtökön a borzonti EMI-táborban tartott előadást, melynek keretében hangsúlyozta: a román állam nem tudja megakadályozni a székelyföldi autonómiatörekvéseket.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Egyre nagyobb gondot jelent az aszály szilágysági Varsolcon is. Bár a községben egyelőre nincs vízkorlátozás, a zöldségtermesztésből, faiskolákból és szőlőművelésből élő helyi gazdák attól tartanak, hogy bevételeik a termelés költségeit sem fedezik.
Bár Romániában a módszer még gyerekcipőben jár, európai szinten a szerves hulladékból nyert energia már széles körben elterjedt. Temesváron is elkezdték a piacokon összegyűlő romló élelmiszerhulladékot villamos árammá alakítani.
A romániai városoknak 2027. augusztus 25-éig ki kell jelölniük az alacsony vagy zéró kibocsátású övezeteket.
Spontán sztrájkba léptek csütörtök reggel a Romarm tagvállalatának, a brassói Carfil gyárnak az alkalmazottai a fizetésük elmaradása miatt.
Lakossági tiltakozássorozat nyomán ismét a hatóságok figyelmének középpontjába kerültek a Kolozs megyei Erdőfelek községhez tartozó Bányabükk térségében tapasztalható forgalmi és közlekedésbiztonsági problémák.
szóljon hozzá!