Juhászkutyák. Akkor jelentenek veszélyt, ha a pásztor nincs a közelben
Fotó: Oláh-Badi Levente
Kirándulók, kocogók panaszkodnak arra Erdély-szerte, hogy juhászkutyák zavarják meg a nyugalmukat, és sokakat meg is sebesítenek. Január elején a Kolozs megyei Szászfenes egyik dombján kocogó nőre támadtak juhászkutyák egy közeli esztenáról. Az áldozat súlyos sebekkel került a sürgősségire, és feljelentést tett a rendőrségen. A Krónika által megkérdezett szakemberek rámutattak, hogy az állami és önkormányzati szervek minden ilyen esetben egymásra hárítják a felelősséget.
2025. január 14., 14:002025. január 14., 14:00
Évről évre ismétlődnek a juhászkutyák okozta súlyos balesetek, amelyek alkalmanként emberéleteket is követelnek. Míg a korábbi években a falkába verődött, gazdátlan ebek támadásai jelentettek veszélyforrást a nagyvárosok zöldövezeteiben, vagy a külvárosokban kocogó emberek számára – legutóbb Bukarestben vesztette életét kutyatámadás miatt egy fiatal nő –, újabban az elszaporodott nyájőrző pásztorkutyák támadnak emberekre.
Január elején egy szászfenesi nőt támadtak meg a Kolozsvár alvóvárosa melletti dombon pásztorkutyák. A súlyosan megsebesített áldozat történetét a Jobboldali Alternatíva nevű párt egyik helyi képviselője osztotta meg közösségi oldalán, jelezve, a nő lélekjelenlétének köszönhető, hogy túlélte a rárontó kutyafalka támadását.
A tömbházak fölötti dombon kocogó nőt egy környékbeli juhász kutyái kerítették be. Mint utólag kiderült, a szabadon kószáló ebek több embert is megsebesítettek már, hosszú idő óta félelemben tartják a környékbeli lakókat. A sürgősségire szállított áldozat hosszú időn át gyógyuló sebeket szenvedett a kezein és lábain, és feljelentést tett a helyi rendőrségen.
A szászfenesi áldozat súlyos sebeket szenvedett a kezein és a lábain
Fotó: Facebook/Adela Mîrza
A Szászfenes határában ismétlődő ebtámadásokról meg akartuk kérdezni az állatorvos végzettségű Bogdan Pivariu polgármester vezette önkormányzat véleményét is. Albert Zoltán, az ország legnagyobb, 50 ezer lakosú községének RMDSZ-es alpolgármestere azonban nem hallott az ebtámadásokról, az esetről semmiféle információval nem tudott szolgálni.
Sikerült kapcsolatba lépnünk a Kolozs megyei állatvédelmi rendőrség egyik munkatársával, aki neve elhallgatását kérve a hiányos romániai törvényi szabályozást okolta az országszerte kialakult helyzetért. Az állatvédelmi rendőr tájékoztatása szerint a 2001/155-ös és a 2002/55-ös számú sürgősségi kormányrendelet foglalkozik a veszélyes és gazdátlan ebekkel. ,,Minden olyan ebet, amely közterületen tartózkodik felügyelet nélkül, be kellene fogni és állatmenhelyre szállítani. Ez azokra a kutyákra is érvényes, amelyeknek van ugyan gazdájuk, de szabadon kószálnak utcákon, parkokban, erdőn, mezőn.
– nyilatkozta portálunknak a szakember.
A kolozsvári rendőr azt is kifogásolta, hogy a törvények nem szabályozzák pontosan a helyi önkormányzatok ezzel kapcsolatos feladatait, így baj esetén mindenki másra hárítja a felelősséget. ,,A rendőrség rendszerint csak akkor indít eljárást ebtámadás miatt, ha súlyos baleset történik, de alig vannak megelőző intézkedések. Ez a különböző állami és önkormányzati szervek közötti együttműködés hiányára vezethető vissza” – mutatott rá portálunknak a neve elhallgatását kérő kolozsvári állatvédelmi rendőr.
Állatmenhely. Sok helyi önkormányzat nem végzi el a feladatát
Madaras Péter állatorvos, egy kolozsvári állatgyógyászati klinika vezetője a Krónika megkeresésére szintén a törvényes előírások megkerülése okozta problémákról beszélt portálunknak. A szakember szerint törvény írja elő, hogy síkvidéken egy juhnyájat két, dombvidéken három, hegyvidéken pedig négy őrző-védő eb kísérhet. ,,A törvényes előírást a juhászok többsége kijátssza.
miközben a juhász kinn van az állatokkal a legelőn” – mutatott rá portálunknak a kolozsvári állatorvos. Madaras Péter szerint a legnagyobb gond a különböző állami hatóságok közötti együttműködés hiánya, ami újra és újra tragédiákat okoz. A szakember szerint a helyzeten csak a civilek hangjának felerősödésével lehet változtatni: ha minden ilyen esetet jelentenek az emberek, akkor a hatóságok arra kényszerülnek, hogy lépjenek.
Árnyaltabban látja a helyzetet Bajkó Zoltán állattenyésztő mérnök, juhtartó gazda, a székelyföldi megyék juhászaiért felelős falugazdász. A gyergyóditrói szakember szerint a juhnyájakat és a marhacsordákat ma már lehetetlen őrző-védő kutyák nélkül megvédeni a medvétől és a farkastól. ,,A juhászatok számára akkora veszélyt jelentenek a vadak támadásai, hogy kutyák nélkül semmire nem mennénk. A kutya szavatolja a pásztorok és az állatok biztonságát, a villanypásztort simán kijátsszák a vadak. Naponta 2-3 medve is megfordul a nyáj körül, csak a kutyák tudják elűzni őket” – érvel a székelyföldi juhos gazda. Aki a kirándulóknak azt tanácsolja, hogy lehetőleg olyan helyen túrázzanak, ahol a közelben nincsenek esztenák és juhnyájak. Ha mégis kutyával találkoznak, a legjobb védekezés a nyugalom.
nem bántanak” – jelentette ki a székelyföldi falugazdász.
Bajkó Zoltán szerint a Székelyföldön ritkán hallani ebtámadásról, amikor juhászkutyák bántanának kirándulókat. A közelben levő pásztor minden esetben közbelép. Ehhez viszont olyan állatot kell tartani, amit a juhász idomítani tud, erre legmegfelelőbb fajta a kuvasz.
A Székelyhon nemrég közölt cikke szerint egyébként Székelyföld-szerte egyre kiélezettebb a feszültség, amely az állattartó gazdák és juhászkutya-tulajdonosok, valamint a túrázók, természetjárók és biciklisek között feszül már évek óta. A térségben is észlelhető juhászkutya-problémára december végén Szentegyházán próbáltak megoldást keresni az állattartó gazdák, a juhászkutya-tulajdonosok és a természetjáró turisták képviselői.
A térségünkben egyre kiélezettebbé váló juhászkutya-problémára próbáltak megoldást keresni az állattartó gazdák, a juhászkutya-tulajdonosok és a természetjáró turisták képviselői, akik szombaton Szentegyházán ültek egy asztal köré.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás