
Jókai-szoborral gyarapodik a koltói Teleki-kastély
Fotó: Makkay József
Szeptember 6-án és 7-én 36. alkalommal rendezik meg a Petőfi-emlékünnepet Koltón. Az idei rendezvény fő eseménye Jókai Mór szobrának a leleplezése lesz.
2025. szeptember 01., 21:172025. szeptember 01., 21:17
A Kárpát-medence egyik leghíresebb nemzeti, irodalmi és történelmi zarándokhelye a Máramaros megyei Koltó, ahol több mint három és fél évtizeddel ezelőtt rendezték meg az első emlékünnepséget Petőfi Sándor tiszteletére, ami immár hagyományossá vált. Idén Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából szobrot avatnak az írónak.
Szeptember 6-án és 7-én a Teleki-kastély és a kastélykert ad otthont az ünnepi programoknak: fotókiállítás, istentisztelet, szoboravatás, koszorúzás, valamint egy gazdag emlékműsor színművészek, énekesek, kórusok és néptánccsoportok közreműködésével – olvasható a helyi RMDSZ-szervezet Facebook-oldalán ismertetett programban.
A 2025-ös évet Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából a magyar Országgyűlés emlékévvé nyilvánította.
A Lápos-menti Koltó kastélya Mária Terézia uralkodásának idején épült. 1845-ben az akkor 25 éves Teleki Sándor, a későbbi szabadságharcos ezredes, író vette át a koltói birtok vezetését. 1846–1847-ben a „vad gróf” vendégeként három alkalommal is megfordult a településen a kor híres költője, Petőfi Sándor. Ezek közül a látogatások közül a legemlékezetesebb az 1847. szeptember 9.–október 19. közötti időszak,
A költemények zöme a híres somfa alatti kőasztalon íródott. A kastélyban ma a Teleki-Petőfi múzeum működik.
Koltó lakossága a 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint 3106 fő, akik közül 1254-en vallották magukat magyarnak (románnak 411-enm míg romának 1247-en).

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Erdei ösvényeken, sziklás helyeken, hegyi patak mentén, kis települések mellett vezet végig az EKE Jókai Mór emlék- és teljesítménytúrájának útvonala, melynek 30 km-es szakaszát a nagy író születésének 200. évfordulója alkalmából mi is megtettük.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
szóljon hozzá!