Kiss Tamás (állva) és Toró Tibor szerint ama kisebbségi csoportok között található az erdélyi magyar közösség, ahol ezen a szinten versenyképes a magyar oktatás a többségi nyelvűvel
Fotó: Rostás Szabolcs
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) pénteken Kolozsváron ismertetett gyorsjelentéséből. A kutatók megállapítása szerint alulteljesít és nem méltányos a romániai oktatási rendszer.
2026. szeptember 11., 17:512026. szeptember 11., 17:51
2026. szeptember 11., 18:032026. szeptember 11., 18:03
A 2025-ös PISA-felmérésen immár másodszor szerepelt a romániai magyar diákokra reprezentatív alminta, így az eredményekből a romániai magyar oktatás versenyképességére és egyéb jellemzőire is lehet következtetni. Kiss Tamás szociológus, az NKI kutatója és Toró Tibor politológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója erre alapozva készítette el gyorsjelentését, melyben a magyar alminta eredményeit elemezték. Ebből kiderül, hogy Romániában a magyar diákok jobb eredményeket értek el a teszteken román társaikhoz képest, ellenben esetükben jelentősebb a visszaesés is.
Romániában 2022-ben volt először a magyarul tanuló diákokra reprezentatív alminta a PISA-teszteken, a magyar gyerekek 2006 óta vannak jelen a mintában. A 2025-ös felmérésen a romániai minta 7725 diák, a magyarul tanulókra reprezentatív minta 1093 diák volt. Romániából 323 iskola vett részt a felmérésben, ezek közül 64-ben magyar nyelvű oktatás is folyik.
A romániai magyar diákok eredményeinek elemzéséhez a kutatók a matematika, a szövegértés és a természettudomány tesztek eredményeit figyelték. Három csoportot – többségi diákok, kisebbségi nyelven tanuló diákok és többségi nyelven tanuló kisebbségi diákok – vizsgáltak.
A reziliens (hátrányos helyzetű, de jól teljesítő) diákok aránya a matematika teszt-eredmények alapján
Fotó: Nemzetikisebbség-kutató Intézet
Az egyenlőtlenségeket figyelve a teszteredményekből a magyar diákok esetében is kimutatható, hogy valamelyest csökken szüleik gazdasági, társadalmi és kulturális státusa, főként az alsó középosztály közelít az alsó kategóriához. A kutatók megállapítása szerint alulteljesít és nem méltányos a romániai oktatási rendszer, az összes részvevő ország közül nálunk határozza meg a származás a legjobban, hogy milyen lesz az oktatási teljesítmény.
Fotó: Rostás Szabolcs
Az oktatás versenyképessége szempontjából a magyarul tanulók tesztátlagai az országos arány fölött vannak. Ez a 2022-ben is tapasztalt tendencia megmaradt, de csökkenőben a különbség. A magyar diákok esetében a visszaesés is látványosabb. Azok a magyar diákok, akik nem anyanyelven tanulnak, sokkal gyengébben teljesítenek. Kiss Tamás és Toró Tibor rámutatott, hogy rosszabbul teljesítenek azok a kisebbségi diákok, akik a többségi oktatásban vesznek részt, mert ott nem veszik figyelembe, hogy az eltérő oktatási nyelvű fiatalok eltérő oktatást igényelnek.
Az eredményekből az is kiderül, hogy a kis- és közepes városokban jóval erősebb a magyar oktatás, mint a román. A nagyvárosok főként szórványban vannak, a szakemberek ezzel magyarázzák az itteni gyengébb teljesítményt. „Nagy a különbség a fővárosi és a vidéki környezet között. Aki falusi iskolában tanul, esélye sincs eljutni magasabb szintre, nagy eséllyel mezőgazdasági idénymunkát fog végezni, cirkuláris migrációba kerül, a státusa borítékolhatóan nagyon alacsony lesz, nem részesül azokban az esélyekben, mint a nagyvárosokban tanuló diákok” – figyelmeztetett Kiss Tamás.
Sajtótájékoztatójukon a szakértők kiemelték, hogy a romániai magyar oktatásban jóval nagyobb a lemorzsolódás, így a jobb eredményekhez az is hozzájárulhat, hogy a gyengébben teljesítők már korábban kiestek.
Még várni kell a tanulói teljesítmény javítását szolgáló intézkedésekre
Gyengék a romániai diákok 2025-ös PISA-eredményei, és ezt kertelés nélkül ki kell mondani – jelentette ki pénteken Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter. A tárcavezető Facebook-bejegyzésében felidézte, hogy matematikából a tanulók 52 százaléka nem érte el a PISA-felmérés második kompetenciaszintjét, amelyet a matematikai funkcionális analfabetizmus küszöbének tekintenek. Dimian hangsúlyozta, hogy az országos képességfelmérő vizsgán kapott 5-ös vagy 6-os osztályzat nem feleltethető meg a PISA második szintjének, mert a két felmérés célja és módszertana is eltér. A képességfelmérő vizsga azt méri, hogy a tanulók mennyire sajátították el a tantervben előírtakat, míg a PISA-felmérés azt teszteli, képesek-e alkalmazni tudásukat és készségeiket valós élethelyzetekben, illetve a jövő szakmáival kapcsolatos feladatokban.
A miniszter szerint a hasonló eredmények mégis arra utalnak, hogy a nyolcadik osztályt befejező tanulók mintegy fele nem rendelkezik az elvárt minimális tudással és készségekkel. Úgy vélte, az általános iskola felső tagozatán (V-VIII. osztályban) sok diák azért léphetett tovább a következő osztályba, mert alacsonyabb követelményeket támasztottak velük szemben, nem azért, mert megszerezték az 5-ös átlaghoz szükséges tudást és készségeket. Dimian rámutatott, hogy a romániai PISA-eredmények 2022 és 2025 közötti romlása a nemzetközi trendet követi, hiszen a visszaesés a fejlett OECD-országokat is érinti. Matematikából Románia és az OECD-országok átlaga egyaránt 9 ponttal, természettudományokból 3 ponttal csökkent. Szövegértésből az OECD-átlag 14, Románia pedig 16 ponttal esett vissza.
Az ügyvivő miniszter közölte továbbá, hogy rövidesen ismerteti a tanulói teljesítmény javítására idén hozott intézkedéseket, valamint az általa rövid és középtávon szükségesnek tartott további lépéseket.
A 15 éves romániai diákok 52 százaléka matematikából nem éri el a minimális kompetenciaszintet sem, míg a szövegértés esetében is ez az arány 48 százalékra emelkedett – derül ki az OECD PISA 2025-ös felmérésének kedden közzétett hivatalos eredményeiből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újra napirendre került egy 2024-es törvénytervezet, amelynek célja Bálványos(fürdő) nevének (vissza)románosítása Bălvănișre.
Hazaengedték hétfőn a kórházból azt a 28 éves matematikatanárnőt, akit egy 13 éves diák múlt hétfőn késsel megsebesített egy besztercei iskolában – közölte kedden a Beszterce-Naszód megyei sürgősségi kórház szóvivője.
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.
Parajdon román zászlót rakott a sóbánya bejáratához, Udvarhelyen a magyarok és az RMDSZ ellen hergelt Lucian Mușat AUR-os parlamenti képviselő, Szatmárnémetiben a PNL főtitkára pedig amiatt háborog, hogy október 23-án csak magyar zászlót lehetett látni.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint szerda délig csapadékos, szeles időjárás várható, és a magasabban fekvő hegyekben havazni fog.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!