Fotó: Rostás Szabolcs
„Elfelejtődött” a szeptemberben kirobbant etnikai konfliktus a romániai Nagybányán, ezt bizonyítja, hogy a helyi önkormányzati testület jóváhagyta, hogy szobrot állítsanak a nagybányai művésztelep alapítóinak – nyilatkozta az MTI-nek Pintér Zsolt.
2023. január 03., 16:552023. január 03., 16:55
2023. január 03., 17:122023. január 03., 17:12
Az RMDSZ Máramaros megyei elnöke elmondta: a konfliktus „elfelejtődött”, de nem teljes a béke. Mint arról a Krónikában tavaly novemberben beszámoltunk, Cătălin Cherecheș polgármester nem adta vissza RMDSZ-es helyettese, Pap Zsolt István alpolgármesteri hatásköreit. Nagybányán szeptemberben robbant ki etnikai színezetű botrány, miután a városünnepen a polgármester román trikolórral takarta le a székelyföldi kürtőskalácsárus bódéjának magyar feliratát.
Pintér Zsolt elmondta: az alpolgármester azóta sem kapta vissza hatásköreit, de dolgozik, csupán aláírási joga nincs. Az RMDSZ nem is kéri a visszaállításukat, mivel álláspontjuk szerint a polgármesternek nem volt oka elvenni, tőle várják a kezdeményezést. A nagybányai önkormányzati képviselői mandátummal is rendelkező területi elnök elmondta, a korábbi konfliktus ellenére a helyi tanács december végén jóváhagyta, hogy szobrot állítsanak a nagybányai művésztelep alapítóinak. A máramarosi megyeszékhelyen a magyarság számaránya tíz százalék.
„Az, hogy a polgármester támogatta a szoborállítási tervet, mégis egy jel, ami arra mutat, hogy van további együttműködés. Racionális politikusok vagyunk, át tudunk lépni bizonyos vitákon és tovább tudunk dolgozni a városért” – fogalmazott az MTI-nek Pintér Zsolt. Rámutatott: a szórványban a politikai képviselet „kötéltáncos” feladat, folyamatosan egyensúlyozni kell. „Itt nem működik az, hogy valakire megharagszunk, valakivel rosszban vagyunk. Nekünk mindig józanul kell dönteni, nyugodtnak kell maradni, nem kell háborúskodni sokáig, mert az sehova nem vezet” – fogalmazott az RMDSZ-es elöljáró. Hozzátette, hogy „lassú léptekkel, de kitartóan” meglesznek az eredmények.
Hollósy Simon, Réti István, Iványi-Grünwald Béla, Thorma János és Ferenczy Károly szobrát a művésztelep alapításának két évvel ezelőtti, 125. évfordulóján szerette volna felállítani az RMDSZ. A szobor költségeit csak 2021 végén sikerült belefoglalni a költségvetésbe, az összeget tavaly júliusban 960 ezer lejre emelték. December végén az önkormányzat a felállítást is átvállalta, a siker egyetlen szavazaton múlott. Az alkotónak, Deák Árpád nagyváradi szobrászművésznek több erdélyi városban van köztéri szobra, a legismertebb a nagyváradi Holnapos szoborcsoport.
Májusban avatnák fel, a terület elnök azt reméli, a kifizetése sem lesz akadály, hiszen a projektet művészetpártolóként Cătălin Cherecheș polgármester is támogatja. A művésztelep a város védjegye, „nem csak magyar ügy” – mondta. „Azoknak az embereknek állítunk emléket, akik Nagybányát feltették a térképre, világhírű művészeti központot teremtettek” – fogalmazott Pintér Zsolt. A szoborcsoport 5 méter x 3,5 méter alapterületű és 2,1 méter magas lesz, bronzból készül. Az életnagyságúnál nagyobb szobrokat a turisták által kedvelt régi főtéren állítják fel, a művésztelep felé vezető Híd utcára néznek.
Az 1896-ban alakult nagybányai művésztelep óriási jelentőségű a modern magyar képzőművészetben. Tagjai közül egyedül Hollósy Simonnak van szobra Erdélyben, melyet 2021-ben állítottak szülővárosában, Máramarosszigeten.
Megszavazta csütörtökön a nagybányai tanács azt a kezdeményezésünket, miszerint kikerülhet a régi főtérre a Nagybányai Művésztelep alapítóinak szentelt szoborcsoport.
Bár az RMDSZ elnökének – nemrég a Krónikában kifejtett – véleménye szerint nem központilag irányítottak az erdélyi magyar közösséget, ezen belül az anyanyelvű oktatást a közelmúltban ért támadások.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Ahhoz, hogy egy-egy egyéni szerepet reálisan és elfogulatlanul láthassunk, a teljes erdélyi értelmiségi társadalom hálózatát, a teljes kontextust meg kell vizsgálnunk” – mondta el a Krónikának adott interjúban Bandi István történész.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!