Ítéletre várnak a kolozsvári helységnévtáblák perében

Szőcs Izabella, a felperes Minority Rights Egyesület képviselője a Krónikának elmondta: a hétfői tárgyaláson semmilyen új információ nem hangzott el, a kolozsvári polgármesteri hivatal jogi képviselője szokás szerint azzal érvelt, hogy csak azt teszik, amit a törvény előír, egyébként is kizárólag az önkormányzat hatásköre intézkedni az ügyben.

A felperes ügyvédje szerint az önkormányzat kicsit defenzívebb taktikát választott, a jogi képviselője ugyanis úgy fogalmazott, hogy maguk is szeretnének tisztán látni a kérdésben, tudni, hogy mi számít törvényesnek és mi nem. Szőcs Izabella hétfő délután még úgy nyilatkozott, a legvalószínűbb forgatókönyvnek azt tartja, hogy a bíróság elhalasztja a döntés kihirdetését legalább egy héttel. Azonban hozzátette, személyes véleményétől függetlenül akár az is előfordulhat, hogy új tárgyalást írnak ki az ügyben.

A napokban a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezéséért harcoló Musai–Muszáj civil akciócsoport nyílt levélben szólította fel Emil Boc polgármestert, hogy pereskedés helyett helyezze ki a város határába a többnyelvű helységnévtáblákat, ugyanis ennek megtagadásával Kolozsvár elveszítheti a hőn áhított Európa kulturális fővárosa 2021 címet. Kolozsvár pályázata ugyanis a kultúrák közötti párbeszédet, a nemzetiségi sokszínűséget, a toleranciát és diszkriminációellenességet alapvető értékként mutatja fel, de eközben még problémaként sem említi meg a mindezeket jelképező többnyelvű helységnévtáblák hiányát – áll a nyílt levélben.

Mint arról beszámoltunk, a kolozsvári polgármesteri hivatalt eredetileg a Hollandiában bejegyzett Európai Magyar Emberjogi Alapítvány perelte be, kérve, hogy helyezze ki a többnyelvű helységnévtáblákat a város bejárataihoz. Első fokon a bíróság helyt adott a keresetnek, arra kötelezve a városvezetést, hogy a település öt bejáratánál lévő helységnévtáblákon magyar nyelven is tüntesse fel a város nevét. Később a táblabíróság helyt adott a polgármesteri hivatal kifogásának, miszerint egy külföldön bejegyzett civil szervezetnek nincs perbeli minősége. Ezért ezt követően a hazai bejegyzésű Minority Rights Egyesület indított újabb pert az ügyben.

Tavaly novemberben a Kolozs megyei törvényszék perújrafelvételt rendelt el a többnyelvű helységnévtáblák ügyében. A Minority Rights Egyesület ugyanis mintegy 2500 kolozsvári polgárral együtt kérvényezte a polgármesteri hivatalban a többnyelvű helységnévtábla kihelyezését, és miután elutasító választ kaptak, közülük 403-an nyújtottak be a felperes szervezet melletti támogatói keresetet a törvényszéken. Idén februárban azonban a kolozsvári törvényszék elutasította a keresetet, ugyanakkor elismerte: a felperes Minority Rights Egyesületnek jogában áll pereskedni a témában. Így az egyesület fellebbezett, és várja a bírósági döntést.