Idegen-e az államnyelv?

„A beszélt nyelvelsajátítására helyezzük ahangsúlyt, mint ahogy a nyelvtani szerkezetek ismerete semöncél, hanem a használhatórománnyelv-tudást kell szolgálnia” –fogalmazott az államtitkár. Véleményeszerint az oktatásnak azt kell elérnie, hogy a nemromán anyanyelvű gyermekek az életkoruknak megfelelőszinten beszéljenek románul, és a mindennapikommunikációban is boldoguljanak. „Ha a hatékonynyelvtanulásnak eddig a tanterv volt az akadálya, akkorazon kell változtatni. Erre most megvan a szakmai szándéka minisztériumban” – tette hozzá az államtitkár.
A szülők és a tanárokis évek óta szorgalmazzák a változtatást,mert a túlméretezett, a román anyanyelvűtanulóknak szánt tananyag „kásahegyén”képtelenek voltak magukat átrágni a diákok,ráadásul számukra ez jobbára csak holtlexikális tudást biztosított. A nyelvilegelszigetelt környezetben élők számára –a Székelyföldön és a kisebbségi megyékmagyar településein, ahol élő környezetbennem vagy csak ritkán használják a románnyelvet – jobb esetben maradt a biflázás, gyakoribbesetben a diákok a kudarcélmény miatt egy időután már meg sem kíséreltékmegtanulni a nyelvet.
A vegyes, szórványkörnyezetbenélő magyar gyermekeknek nem jelentett ugyan ekkora gondot aziskolai nyelvtanulás, viszont az anyanyelvi szinten tanítottromán hatására ők nem kétnyelvűekké,hanem gyakran kevert nyelvűekké váltak, ésgyakorlatilag egyik nyelvet sem beszélik anyanyelvi szinten.

Beleszól a politika

A hatékonyabb románnyelv-oktatásszakmai előkészítése múlt évszeptembere óta folyik. A kisebbségi osztályokbanoktató tanárok, tanítók véleményét,javaslatait megyei szinten összesítették, ésszakemberekből álló munkacsoport dolgozta ki azországos tantervet. Ezt most egyetemi tanárokvéglegesítik Balázs Lajos vezetésével,tőlük a minisztérium már nemcsak az életkor,hanem az iskola típusa és az elvárt oktatásiszínvonal szerint is részletesebben tagolt tantervetvár.
A románnyelv-oktatásiskolai alkalmazása az új tanterv szerint azonban márnem szakmai, hanem politikai kérdés, csaktörvénymódosítással lehet bevezetni.Legkorábban a román parlamentben most zajlóközoktatási törvény részekéntléphetne életbe az új tanterv.
Pásztor Gabriella úgyvéli, inkább arra van remény, hogy leghamarabb a2008–2009-es tanévben tanítsák az újtanrendet. Matekovits Mihály, az oktatási minisztériumkisebbségi főosztályának igazgatójaóvatosabb, a politikai döntésekmegjósolhatatlanságára hivatkozva kijelenti:„Nem mernék dátumot mondani. Lehet, hogy máraz idén ősztől, de az is lehet, hogy csak öt évmúlva vezethetjük be az új tantervet.” Apedagógiai szemléletváltásnak azonbanérzékelhetők a határai. Értesüléseinkszerint a minisztériumban még a szakmai kérdéseketilletően nyitott román szakemberek számára iselfogadhatatlannak tűnik, hogy az állam nyelvét az újtanterv idegen nyelvnek tekintse.

Ki mit mér?

Az elmúlt héten Kovászna,Hargita, Maros és Kolozs megyében végzettfelmérést az oktatási minisztérium.Megyénként tizenkét iskolában, ötödikés nyolcadik osztályban írattak felmérőtmagyar és román nyelvből, illetve matematikából:elsősorban a gyermekek kreativitását, kommunikációsés gondolkodási készségét mértékfel, nem a tananyagban való jártasságukat.
Az újabb felméréskételyeket szült: valóban komolyan gondolja-e aminisztérium az új román nyelvi tantervbevezetését? Ha az utolsó, véglegesítőszakaszában tart a kidolgozása, milyen céltszolgálhat egy új felmérés?
Pásztor Gabriella államtitkárszerint azonban a nem román anyanyelvű diákok számárakidolgozott tanterv véglegesítése a hónapvégén lezárul, ennek szükségességétkülönben sem kérdőjelezték meg a felmérésekeredményei, legfeljebb kiegészítik az eddigiadatokat. „A múlt héten egy országos felméréselső szakasza zajlott, ezt folytatjuk a többi megyébenis. Az eredmények alapján az oktatáshatékonyságát kívánja javítania minisztérium, nincs közvetlen összefüggésa kisebbségek számára kidolgozott tanterv ésa négy megyében zajlott felmérés között”– mondta az államtitkár.
Egy Kolozs megyei pedagógusvéleménye szerint azonban a felméréstkészítők sejtették velük: arra kívánnakválaszt kapni, szükséges-e idegen nyelvkénttanítani a román nyelvet a tizennégy évalatti diákoknak. „Tanárként az volt abenyomásom, hogy ez nem komoly, tudományos igényűfelmérés, hanem küzdelem folyik egy szakmai ésegy attól függetlenített politikai szempontközött, és csak arra keresnek igazolást, hogynincs gond a magyar tanulók román nyelvtudásával,tehát ötödik osztálytól igenisanyanyelvi szinten kell tanulni a románt” – mondta a neveelhallgatását kérő pedagógus.
Péter Tünde Kolozs megyeifőtanfelügyelő-helyettes szerint azonban a felmérésbennyoma sem volt tendenciózusságnak, objektívenigyekeztek felbecsülni a gyermekek valós romántudását.Bondor István Hargita megyei főtanfelügyelő úgyvélekedett, a dolgozatok alapján az anyanyelvenelsajátított tudást hasonlítjákössze a románnyelv-tudással, egy hatékonyabb,eredményesebb új románnyelv-oktatásitanterv, új könyvek kidolgozása érdekében.Mindkét tanfelügyelőségen úgy tudják,csak ebben a négy megyében végez felmérésta minisztérium, az országos összesítéseredményeit a közeljövőben várják.