
Székelyföldi hőzöngés. Az AUR politikusát zavarja, hogy a román fölött szerepel a magyar felirat, eközben tévesen állítja, hogy a székelyföldi ökocentrumot a román állam finanszírozta
Fotó: Samuel Zărnescu/Facebook
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál működő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”. A magyarokra utalva „megszállás” veszélyére figyelmeztető AUR-os Samuel Zărnescu azonban alaposan mellé lőtt: az intézmény létrejöttéhez egyetlen lejjel sem járult hozzá a román állam.
2026. szeptember 09., 20:022026. szeptember 09., 20:02
Székelyföldre látogatott nemrég az ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nagyváradi illetőségű politikusa. Mindez természetesen önmagában nem bírna hírértékkel, ha a szélsőjobb alakulat Bihar megyei szervezetének főtitkári tisztségét betöltő Samuel Zărnescu nem szentelt volna fényképekkel, videóval illusztrált bejegyzéseket a tömbmagyar vidéken szerzett élményeiről – és megdöbbenéséről. A Mihail Neamțu AUR-os parlamenti képviselő tanácsosaként is tevékenykedő aktivista felháborodva szembesült azzal a Szent Anna-tó látogatóközpontjánál, hogy az épületen a román fölött kapott helyet a magyar felirat.
Ezen sorrendben, fentről le olvasható a létesítmény elnevezése magyar és román nyelven: Ökocentrum, Centru Ecoturistic, Szent Anna-tó, Mohos tőzegláp, Lacul Sfânta Ana, Tinovul Mohoș. A táblát végigpásztázva az AUR politikusa rögtön szóvá teszi, hogy a magyar szöveg található fent, „mintha csak Magyarországon lennénk”.
„Értjük, hogy Hargita megye lakosságának 89 százaléka magyar etnikumú, de ezeket a központokat mégis csak a román állam költségvetéséből újították fel, nem pedig Magyarország büdzséjéből. Éppen ezért drága románok, ébredjünk fel kicsit, mert ezek jönnek, és leigáznak (ne cotropesc – szerk. megj.) bennünket!” – jelenti ki a felvételen Zărnescu, aki az „ezek” alatt a megszállónak, hódítónak beállított magyarokat érti.
Újabb figyelmeztetésnek szánva hozzáteszi: aki Romániában él, annak „tisztelnie kell” a román nyelvet. Az AUR politikusa ezek után mintegy mentegetőzésképpen kihangsúlyozza, hogy a „normalitás megkövetelése” (vagyis hogy a román felirat legyen fönt az intézmények feliratain) nem gyűlöletre való uszítás. „Tiszteletet kérünk a román nyelv, a román nép számára, hogy mindannyian békében és nyugalomban éljünk” – zárja székelyföldi videós bejelentkezését az AUR nagyváradi képviselője.

A varázslatos szépségű szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp egyedi természeti kincs, ezért a rezervátum működtetői továbbra is megőriznék érintetlenségét, tisztaságát, és nem engednék be a tömegturizmust.
Akárcsak az anyanyelvhasználatot általában, Romániában a többnyelvű feliratozást is a 2001/215-ös számú, 2019-ben kormányhatározattal kiegészített közigazgatási törvény szabályozza. A jogszabály kimondja többek között, hogy azokon a településeken, amelyeken egy nemzeti kisebbség aránya a legutóbbi népszámlálás adatai szerint meghaladja a lakosság 20 százalékát, a hatóságok kötelesek kétnyelvű feliratokat elhelyezni. A szabályozás rendelkezik arról is, hogy közintézményeken, helységnévtáblákon felül kell szerepeljen a román nyelvű, alul a kisebbségi nyelvű felirat, azonos betűmérettel és betűtípussal.
A látogató- és tudásközpont a csíklázárfalvi Szent Anna Közbirtokosság és a Pro Szent Anna Egyesület kezdeményezésére jött létre azzal a céllal, hogy modern, élményalapú formában mutassa be az egyedülálló természeti kincsnek számító Szent Anna-tavat és a Mohos tőzeglápot, különleges természeti értékeiket, valamint hozzájáruljon a tudományos ismeretterjesztéshez, a környezettudatos szemléletformáláshoz és a fenntartható turizmus erősítéséhez. (A két természetvédelmi területet az egyesület üzemelteti).
A Szent Anna-tó – Mohos-tőzegláp Ökocentrum a magyar állam támogatásával jött létre azzal a céllal, hogy modern, élményalapú formában mutassa be az egyedülálló természeti kincseket
Fotó: Pro Szent Anna Egyesület
A régi Szent Anna-tói menedékház helyén felépített látogató- és tudásközpont interaktív kiállítási térrel, vetítőteremmel, információs ponttal és oktatási funkciókkal várja a látogatókat. Az idén márciusban felavatott beruházás részeként
A Szent Anna-tó a Székelyföld egyik természeti kincse
Fotó: Pinti Attila
És egyáltalán nem mellékes adalék az sem, hogy a román nyelvű felirat „felsőbbrendűségét” kihangsúlyozó AUR-os politikus állításával ellentétben a Szent Anna-tó – Mohos-tőzegláp Ökocentrum nem román állami költségvetésből valósult meg. A teljes létesítmény létrehozását a magyar állam támogatta anyagilag, erre a célra az előző budapesti kormány 500 millió forintot bocsátott a közbirtokosság és a Pro Szent Anna Egyesület rendelkezésére a Magyar Turisztikai Ügynökségen keresztül.

Tovább csökken a turisták száma a Szent Anna‑tónál – közölte a Pro Szent Anna Egyesület. A természetvédelmi terület üzemeltetői szerint a visszaesés hátterében elsősorban gazdasági okok állnak. A Szent Anna-tó európai szinten is egyedülálló látványosság.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Tizenhét évesen hat év börtönt kapott, mert nem jelentette fel társait. A Puskás-csoport perében elítélt, ma Sepsiszentgyörgyön élő Zsók László a koncepciós tárgyalásról, a marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben töltött időszakról beszélt.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
szóljon hozzá!