
A Mohos-tőzegláp egyik tószeme. A jégkorszakból származó növények találhatóak a különleges helyen
Fotó: Pinti Attila
A varázslatos szépségű szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp egyedi természeti kincs, ezért a rezervátum működtetői továbbra is megőriznék érintetlenségét, tisztaságát, és nem engednék be a tömegturizmust. Közép-Európa egyetlen vulkanikus eredetű tava és a jégkorszakból származó különleges növényeknek otthont adó tőzegláp csodás látványt nyújt, évente 100 ezren látogatják.
2025. július 09., 14:022025. július 09., 14:02
Csodálatos természeti látványban lehet része annak, aki ellátogat Románia, és egyúttal Közép-Európa egyetlen vulkanikus eredetű tavához, a Szent Anna-tóhoz, valamint
A varázslatos szépségű szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp egyedi természeti kincs, ezért a rezervátum működtetői továbbra is megőriznék érintetlenségét
Fotó: Pinti Attila
Nemrég felújították a Szent Anna-tó körüli rezervátumhoz vezető út Kovászna megyei részét, a következő szakasz a parkolóig Hargita megyéhez tartozik, és még mindig jó állapotban van, bár itt-ott van rajta néhány kátyú. A Hargita Megyei Tanács figyelemmel kíséri a rezervátumot, hiszen ez az egyik legfontosabb turisztikai látványosságuk.
Az út is fontos, mert a tó – Közép-Európa egyetlen érintetlen vulkanikus tava – évente 100 000 embert vonz Romániából és külföldről. Az egyedülálló „természetmúzeum” két részből áll: a Mohos-tőzeglápból és a Szent Anna-tóból. Azoknak, akik autóval érkeznek ide, 50 lej parkolási díjat kell fizetniük. Egyesek szerint ez sok, mint mondják, végül is miért kellene fizetni azért, hogy megnézzük a természetet?
Csónakázni is lehet a Szent Anna-tavon. A csónakázás ára 25 lej fél órára, a motorcsónaké pedig 50 lej felnőtteknek és 25 lej gyerekeknek
Fotó: Facebook/Pro Szent Anna
Dósa Levente, a Pro Szent Anna Egyesület igazgatója, a rezervátum kezelője a román nyelvű covasna45.ro portálnak elmondta, ez a költség nem csak a parkolást fedezi. „Amit nem nagyon értenek és senki sem kérdez, az az, hogy egy látogató mennyit fizet a többi szolgáltatásért.
amelyet minden gépkocsi után kell fizetni, nem a személyek száma szerint. A számlán az áll, hogy „Szent Anna-tó látogatási díj”, nem pedig az, hogy „parkolás”. Azon logika szerint működünk, hogy ez egy »természeti múzeum«.
Elmondta, a rezervátumban 16 alkalmazott dolgozik, a hely pedig különleges, elszigetelt és veszélyes munkahely. „Itt szükség esetén nem lehet segítséget kérni a „szomszédoktól”. Kockázatos munka, amelynek első feltétele, hogy szeressük a természetet” – magyarázta.
A Szent Anna-tóban nem lehet fürdeni, csak csodálni és fényképzeni
Fotó: Pinti Attila
Néhány kezdeményezésnek köszönhetően a medvék már nem jelentenek olyan komoly problémát a turisták számára.
Medvebiztos szemetesládák vannak, amelyeket elektromos kerítés vesz körül. Sőt, az egész turisztikai területet, amely több mint 9 kilométer hosszú, villanypásztor veszi körül. Emellett segít az is, hogy szigorú látogatási rend van. A medvék kora reggel és este, 19 óra után aktívak. A mi programunk 9-től 18 óráig tart, úgyhogy valahogy úgy tűnik, megértjük egymást” – mondta Dósa Levente. Kifejtette, a tapasztalatuk az, hogy a területet kedvelik az anyamedvék, amelyek kölykeikkel a hímektől minél távolabb akarnak maradni.
A Mohos-tőzegláphoz vezető palló. Csak idegenvezetéssel látogatható a hely
Fotó: Pinti Attila
A hely azonban nem teljesen „vad”. Lehet itt enni-inni – azt mondják, hogy itt lehet a legjobb kürtőskalácsot enni az országban. Vannak padok, ahonnan gyönyörködni lehet a tájban, sok ösvény és információs táblák. De evezős csónakok és egy elektromos hajó is rendelkezésre áll, amivel a tavon lehet kirándulni.
A „parkolási” pénzből fedezi a rezervátum adminisztrációja az összes költséget, ugyanis a szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp nem kap pénzt sehonnan, annak ellenére, hogy természeti kincs.
A Mohos növény- és állatvédelmi rezervátum országos jelentőségű védett terület, amely a Natura 2000 hálózatba is beletartozik. Különféle növényfajok ősi állományai élnek itt, amelyek túlélték a különböző jégkorszakokat. A Szent Anna-tó hármas védelem alatt áll, mivel
A kis Szent Anna-kápolna a varázslatos szépségű tó közelében található
Fotó: Kocsis Károly
A két rezervátumot körülvevő terület a Csíkkozmás községhez tartozó Csíklázárfalva közbirtokosságának tulajdonában van. A rezervátum igazgatásának képviselői nem érdekeltek a tömeges turizmusban. Ezért nincs víz-, csatorna- és villanyhálózat, és nem is kívánnak ilyet. Generátorokat és más környezetbarát megoldásokat alkalmaznak. „Nem szeretnénk befektetni tömeges turisztikai szolgáltatásokba. A két rezervátumnak meg kell maradnia a jelenlegi állapotában, a környék fő látványosságaként, de egynapos kirándulóhelyként. A Csomád-Bálványos környéke vonzó a természeti értékek miatt,
A Mohos természetvédelmi terület hírnevéből és jó gazdálkodásából Lázárfalvának, Csíkkozmásnak, Tusnádnak is részesülnie kell” – véli Dósa Levente.
Mint mondta, céljuk, hogy az érintetlen természet élményét nyújtsák a turistáknak, azokat célozzák meg, akik néhány órára szeretnének egybeolvadni a természettel, pihenni, mozogni. Azokat, akik egyszerűen csak élvezni akarják, amit a hely kínál, majd továbbmennek.
A Mohos-tőzegláp
A Mohos-tőzegláp (népi nevén: Kukojzás, vagy Kukujzás-posvány, románul Tinovul Mohoş) Hargita megyében, a Csomád-hegység egyik krátermaradványában fekszik 1050 méter magasságban, a Hargita hegység vulkanikus vonulata utolsó, legdélibb tömbjének, a Csomád hegység ikerkráterének északi kráterét tölti ki. A másik kráterben található a Szent Anna-tó.
A turisták kíváncsiak a Szent Anna-tó körüli természeti csodákra, de csak egynapos kirándulás tehető a környéken, szálláshelyek nincsenek
Fotó: Pinti Attila
A tőzeg vastagsága tíz méter, mennyisége körülbelül 3 millió köbméter. Itt található Erdély egyetlen, a kainozoikumi eljegesedésből visszamaradt rovaremésztő növénye, a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia). A Mohosban élő, jégkorszakból származó reliktum növények szigorúan védettek. További növényfajok: tarka tőzegmoha, erdeifenyő, mámorka, lápi álszittyó, közönséges tőzegrozmaring, hüvelyes gyapjúsás, vörös áfonya, fekete áfonya, tőzegáfonya.

Télvíz idején is módfelett kedvelik a turisták a Szent Anna-tavat, a Mohos-tőzeglápot és a környéket, ahol pompásan lehet szánkózni, ha az időjárás engedi.
Néhány évtizede még a kalotaszegi falvak elengedhetetlen jószágának számított a bivaly, a téves agrárpolitika miatt mára azonban kiveszőfélben van. Kalotaszentkirályon a környék utolsó bivalytartó gazdáját látogattuk meg.
Romániában egyre több unión kívüli munkavállaló dolgozik a logisztikai központokban, akik számára most teljesen felszerelt lakókonténereket alakítanak ki. A kezdeményezés már bizonyított, Románia piacvezető futárcége pedig további fejlesztésekre készül.
Tűzoltók oltották nagy erőkkel a lángokat kedd este az észak-erdélyi autópálya magyarnádasi felhajtójánál egy kigyulladt kamionnál.
A nagy egyesülés a románok számára egy nemzeti ideál megvalósulása volt, a magyarok számára pedig nagy veszteséget jelentett – állapította meg a bukaresti parlament keddi ünnepi ülésén tartott beszédében Turos Lóránd.
Tűz ütött ki kedden Marosvásárhely egyik legmodernebb üzleti központjában, több mint harminc személynek sikerült kimenekülnie.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
2 hozzászólás