Szedhetjük a sísátorfánkat? Egyre kevesebb a hó, veszélyben a téli sportok szerelmeseinek szórakozása
Fotó: Haáz Vince
Jelenleg egy hónapon át van természetes hó Brassópojánán, de tíz év alatt az is eltűnhet – figyelmeztetnek turisztikai szakemberek, akik szerint Európa számos síparadicsomához hasonlóan Erdélyben is meg vannak számlálva a hegyvidéki idegenforgalom időjárásfüggő szolgáltatásainak napjai. Miközben világszerte számos próbálkozás történik az egyre kevesebb hó kihasználására, ezáltal pedig a sípályák megmentésére, nálunk inkább akvaparképítést és „Drakula-uralmat” ajánlanak a turizmusban.
2024. április 18., 09:572024. április 18., 09:57
A hegyvidéki turizmus egyik legnagyobb problémája a hó eltűnése – jelentette ki a turisztikai irodák országos szövetségének (ANAT) elnöke. Alin Burcea egy bukaresti sajtóeseményen emlékeztetett: amikor államtitkárként tevékenykedett a szakminisztériumban (2001-2002 között), a Szupersíelés a Kárpátokban nevű projektje révén a Predeál-Azuga térségben bővítették a síterepet, vizet vezettek ki, hogy hóágyúzni lehessen. „Ám akkor nem tulajdonítottunk jelentőséget a hőmérsékletnek” – ismerte el az Economica.net portál által idézett szakember.
Aki aláhúzta, hogy a globális felmelegedés okozta hóhiány Európa-szerte téma, Ausztriában és Svájcban is jelentős gondokat okoz. A gazdasági portál összeállításából kiderül, hogy egyes osztrák síparadicsomokban emiatt már márciusban lezárták a síszezont, és elkezdték előkészíteni a terepet a nyári idény, nagyrészt a hegyikerékpározás szerelmesei számára. Svájcban is „parlagon maradt” a sípályák zöme a szokatlanul meleg időjárás miatt. Itt az átlagos felmelegedés kétszerese tapasztalható, ugyanis a nagy hegyek magukba zárják a meleget.
„Nekünk is megoldásokat kell találnunk. Mit teszünk, ha eltűnik a hó Brassópojánáról? Jelenleg még egy hónapig van hó, de biztos, hogy tíz éven belül azzal sem rendelkezhetünk. Minisztériumi szinten ki kell dolgozni egy országos projektet. Úgy hiszem, akvaparkokat kell építeni, Brassópojánán kaszinót is lehetne” – vélekedett az ANAT elnöke, az ország egyik legnépszerűbb síközpontját említve.
Brassópojánán idén is sokat használták a hóágyúkat, már amikor egyáltalán lehetett
Fotó: Facebook/Primăria Municipiului Braşov
Ahol már évek óta panaszkodnak a kedvezőtlen időjárásra, így lassan hozzászoktak a kevés hóhoz, az idén március végén zárult szezon értékelésekor pedig – a rekordrossz korábbi szezon ismeretében is – inkább a pozitívumokat emelték ki (megjegyezve azért, hogy a március végi 20 Celsius-fokos meleg miatt voltak kénytelenek lezárni a síszezont). A brassói polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint
Megjegyzik, hogy ilyen korán még sosem sikerült nyitniuk, de a tél folyamán nagy erőfeszítésekbe került használható formában tartani a sípályákat a sok pluszfokos nap és a kevés hóesés miatt, ami a hóágyúk gyakori bevetését vonta maga után. De csak 42 napon mértek mínusz 4 Celsius-fok alatti hőmérsékletet, ami egyáltalán lehetővé tehette a műhókészítést: összesen 428 546 köbmétert gyártottak mesterségesen.
Sikeresnek ítélték ugyanakkor a „Brassóiak szerdája” elnevezésű kezdeményezést, amely jelentős kedvezményeket biztosított szerdánként a helyieknek: miközben például 2023. február elsején 19 801 látogatójuk volt, 2024. január 31-én 29 531, egy héttel azelőtt pedig 35 005. A hegyimentőknek 446 alkalommal kellett közbelépniük összesen 460 sérült, eltévedt vagy kimentésre váró személy esetében. Bár a számok mozgalmas síszezonról tanúskodnak,
A Hargita Megyei Tanács hegyi- és barlangimentő szolgálatának vezetője, Fekete Örs már március elején kijelentette, hogy az idei szezon nagyon gyenge volt a sípálya-üzemeltetők számára, mivel nem volt hó, és a tél a szokásosnál melegebb volt.
Akkor a Madarasi-Hargita Síközpont pályáin voltak a legjobbak körülmények, mert ezeken vastagabb, 40-50 centiméteres volt a hótakaró. Sipos Zoltán ügyvezető akkor reményét fejezte ki, hogy ha lehűl az idő, a hóágyúk beüzemelésével kitart a szezon március végéig. Ez így is történt, a hónap közepén, majd utolsó hetének elején is friss hó hullt. Ugyanakkor – „intenzív 4 hónap után” – március 30-án lezárták a síszezont, az aznapra tervezett Bagolykő Kupa szezonzáró síversenyt törölték a kedvezőtlen időjárás miatt.
Fotó: Haáz Vince
Eközben például a Prahova megyei Szinaján az elmúlt évek legrosszabb síszezonjaként beszélnek a most lezárultról. A magas hűmérsékletek miatt még a hóágyúkat sem tudták beüzemelni, egész idényben meg sem tudták nyitni hivatalosan az alacsonyabban fekvő pályákat. A kiesés miatt a pályaüzemeltetőknek halasztaniuk kell az erre az évre tervezett beruházásokat.
A problémákkal nincsenek egyedül. A Nature Climate Change tudományos folyóirat tavalyi jelentése szerint
Az Európai Unió Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálata által 1973 óta gyűjtött adatok szerint világszerte egyre kevesebb hó esik. Az északi félteke középső szélességénél (a trópusoktól északra és az Északi-sarktól délre fekvő terület) érzékelhető a legjelentősebb hanyatlás – írta az Index.hu portál. Amely ugyanakkor összesítette azokat a kezdeményezéseket is, amelyekkel a sípályák bezárása ellen harcoknak.
Fotó: Wikipédia
A probléma orvoslására ugyan már hosszú évek óta alkalmaznak hóágyúkat és különböző eszközöket, a főként az alacsonyabban fekvő sípályák esetében újabb módszerek kidolgozására is szükség van.
Ennek folyamán a szezon végéhez közeledve havat kezdenek felhalmozni, amelyet a begyűjtést követően egy hatalmas, hőszigetelt sátorba helyeznek, ahol a következő télig eláll. Az ott összegyűjtött hó az új szezonban kiteríthető szükség esetén, vagy akár a síelhető időszak hossza is megnövelhető vele.
Az eltárolt hó segítségével bizonyos pályákon vastag, használható hóréteget húznak szét, így a természetre, azaz hóesésre sincsen ahhoz szükség, hogy megkezdődhessen a szezon. A módszer másik nagy előnye, hogy ehhez a nagy mennyiségű vizet és sűrített levegőt felhasználó hóágyúkat sem kell működtetniük, ami jelentős áram- és vízmegtakarítást eredményez – számolt be az Index. Ugyanakkor Észak-Amerikában egyes üdülőhelyek kerítéshálózattal csapdába ejtik a szél által szétterített havat, majd az így összegyűjtött havat más területeken szórják szét.
Fotó: Haáz Vince
Ilye és ehhez hasonló tervekről nem hallani Romániában, ahol – visszatérve a turisztikai irodák országos szövetségének elnöke nyilatkozatára – egyesek máris lemondtak a sípályák fenntarthatóságáról. Alin Burcea szerint Románia már nem tetszeleghet síparadicsom szerepben a külföldi turisták előtt, sőt másik látványossága, a tenger sem alkalmas a dicsekvésre, már „mások jobb partokkal rendelkeznek”.
A szakember úgy véli, olyasmivel kell előállnia, „amije másnak nincs”. „Kiállhatunk olyan fantasztikus körutakkal, amelyekkel mindenkit verünk, főleg Erdélyben, a német falvakkal, városokkal. Banális, de ott van a Duna-delta is, az egyetlen Európában, ami a miénk – sorolta a turisztikai szakember. – Kiváló projekt volt a Drakulát övező, ami sajnos becsődölt.
Zseniális termék, a Drakula Park ötlete kiváló. Síelni nehezen hozod ide őket.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Nagyanyáink mézzel társítva, orvosságként adták a betegnek az egész télen hozzáférhető fekete retket. Jó tudni, hogy más népek gasztronómiájában levest, salátaféléket is készítenek belőle. Hetente gasztronómiai cikkel jelentkezik a Krónika.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!