Hogy nem történt tragédia, az annak köszönhető, hogy a rendőrség készenléti egysége rövid idő alatt kiszállt a helyszínre, megelőzve a pogromot. Ezután a felháborodott románok az egyetlen kerítés által elválasztott községháza és rendőrőrs elé vonultak, az elkövetők felelősségre vonását, a romák által elkövetett bűncselekmények megakadályozását követelve az önkormányzat és a rendvédelmi szervek illetékeseitől.

„Ez így nem mehet tovább, elegünk van a cigányok sorozatos garázdálkodásaiból. Lopnak, amit találnak, a múltkor egy nyolcvan éves nénihez törtek be, de már az utcán se lehet végig menni anélkül, hogy a gyerekek meg ne dobálnának vagy ne kötnének belénk" – dől a panasz a nagybáródiakból. A terasz árnyékában hűsölő férfiakhoz hasonlóan egy fiatal nő is kifogásolja, hogy a négyezer lelkes község polgármestere ellenvetés nélkül kiutalja a szociális segélyt a romáknak, akikkel szemben a számtalan feljelentés ellenére a rendőrség is erélytelen. „Nézze csak, most is azért vezényelték ki a csendőröket, hogy tőlünk védjék a cigányokat, ahelyett, hogy bennünket óvnának, amikor lopnak tőlünk vagy ránk támadnak" – utal a megvert férfiakkal rokonságban lévő nő a cigánykolónia elé vezényelt egyenruhásokra, miközben azzal igyekszik nyomatékot adni a helyzet tarthatatlanságának, hogy okostelefonján mutatja a vérben fürdő áldozatokról készült képeket.

„Akutizálódott a helyzet”

Sorin Sarca, a Sebes-Körös völgyében fekvő, évszázadokkal ezelőtt a királyhágói útvonal őrizetére kirendelt szabad jobbágyok ősi fészkének számító település polgármestere jogosnak tartja a többségi lakosság felháborodását, már ő is sokallja a romák antiszociális magatartását. Az elöljárót a helyi képviselő-testület tagjaiból és néhány hivatalnokból álló kisebb kupaktanács közben találom, a témát nem nehéz kitalálni. Megtudom, hogy a községbe még a hetvenes években telepítettek át a hatóságok romákat, akikkel szinte állandóan problémák adódtak az elmúlt évtizedekben. Legutóbb 2013-ban volt a mostanihoz hasonlóan feszült a helyzet, akkor is a készenléti egységekkel kellett lecsillapítani a kedélyeket.

„A mintegy kétszáz fős roma kolónia többsége kiskorú, a felnőttek az utánuk kapott gyerekpénzből és szociális segélyből él. Nem mindegyikőjük problémás, jól ismerjük a rendbontókat” – magyarázza a polgármester, elsősorban arra az Anghel Ciurarra utalva, aki egybehangzó állítások szerint az almalopásban és a tulajdonosok megtámadásában is élen járt, és egyébként nemrég szabadult a börtönből. A szociáldemokrata községgazda kérdésünkre elmondja, nem ő, hanem a megyei szociális igazgatóság határozza meg, kik jogosultak szociális segélyre, és az sem tőle függ, hanem a hatályos törvény előírások hozadéka, hogy a segélyezettek közül csak nagyon kevesen kötelezhetőek közmunkára. „Hogy mi lehet a megoldás? Egyértelmű, hogy akutizálódott a helyzet, és a lakosság többsége szerint csakis az evakuálás lehet a megoldás. Erről azonban nekem nem áll hatáskörömben határozni” – magyarázza Sorin Sarca, hozzátéve, a nagybáródi állapotokról részletes jelentést terjesztettek a Bihar megyei prefektúrához.

„Nem értem, miért kellett ekkora feneket keríteni néhány almának, de az sincs rendben, ahogy a cigányok viselkedtek. Szedjék elő a felelősöket, de bennünket hagyjanak békén, öt gyerekkel úgy sincs hova meneküljek" – magyarázza. Elmondja, gombászásból, erdeigyümölcs-szedésből élnek, a házát bepucolná és bővítené, de attól tart, hogy a tulajdonjogot bizonyító telekkönyv és építkezési engedély hiányában egyszer anélkül marad.