
Lázár János közlekedési miniszter (középen) szerint Erdély, Románia „címervárosaként” Kolozsváron robbanásszerű a gazdasági, társadalmi fejlődés
Fotó: Csoma Botond/Facebook
Magyarország a Budapestet Kolozsvárral is összekötő gyorsvasúti rendszer kiépítéséről szeretne tárgyalásokat kezdeményezni a román kormánnyal – nyilatkozta pénteki kolozsvári látogatása során a Krónikának Lázár János építési és közlekedési miniszter. Az Orbán-kabinet tárcavezetője lapunknak elmondta, a magyar kormány arra törekszik, hogy a folyamatban lévő határon túli beruházásokat be lehessen fejezni, új projektekre azonban az idei költségvetés nem ad lehetőséget. Megkérdeztük Lázár János véleményét a kolozsvári metrótervről is.
2023. március 03., 20:562023. március 03., 20:56
2023. március 03., 21:332023. március 03., 21:33
A kincses városban folytatott megbeszélést pénteken Lázár János építési és közlekedési miniszter. A tárcavezető felkereste az RMDSZ kolozsvári szervezetét – itt találkozott többek között Oláh Emese alpolgármesterrel, Vákár Istvánnal, a megyei önkormányzat alelnökével, valamint Csoma Botond parlamenti képviselővel –, megbeszélést folytatott a történelmi magyar egyházak vezetőivel, ellátogatott a Házsongárdi temetőbe, a Szent Mihály-templomba, este pedig magyar egyetemi hallgatókkal beszélgetett a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen. A BBTE Európai Tanulmányok Karán tartott fórumot követően Hódmezővásárhely volt polgármestere, a budapesti Miniszterelnökséget vezető korábbi miniszter a sajtónak is nyilatkozott.
Lázár Jánostól megtudtuk, Orbán Viktor miniszterelnök megbízásából érkezett Szatmárnémetibe, a Szilágyságba és Kolozsvárra, hogy számba vegye a magyar közösségek vagy a történelmi egyházak által anyaországi finanszírozásból végrehajtott beruházásokat, és segítséget nyújtson ezek befejezése érdekében. „Számos rendezetlen ügyünk van, ami részben kormányzati ígéret vagy éppen folyamatban lévő beruházás, amely az infláció és a háború miatt jelentős mértékű áremelkedésen mentek keresztül, emkiatt kompenzálnunk kell a hiányzó részeket. Jó néhány olyan beruházás fut Erdély-szerte, amelyet a magyar kormány támogatott, ezek elkezdődtek, de jelen pillanatban forráshiányosak, vagy konkrétan ígéret született ezekre, de nem valósultak meg” – ismertette Lázár János.
A magyar kormány tagja Markó Bálint rektorhelyettessel, Csoma Botond parlamenti képviselővel és Oláh Emese alpolgármesterrel a BBTE-n
Fotó: Csoma Botond/Facebook
Közölte, építési és közlekedési miniszterként részben az a feladata a magyar kormányban, hogy döntésre előkészítse ezeket az ügyeket, számot adjon Orbán Viktor miniszterelnöknek arról, milyen beruházások rendezetlenek.
A tárcavezető elmondta, a támogatáspolitika terén első lépés „lezárni a múltat” olyan értelemben, a megtett ígéreteket megpróbálja teljesíteni a magyar kormány, és minden, folyamatban lévő beruházást korrektül sikerüljön befejezni. Ugyanakkor gondoskodni kell a szervezetek, struktúrák, intézmények zökkenőmentes működtetéséről, az oktatási – középiskolai, egyetemi – finanszírozásról, családtámogatásról, óvodaépítésről, ami szerinte legalább olyan fontos, mint az, hogy mennyit épít a külhoni területeken az anyaország.
Ismertetése szerint az általa irányított tárcához tartozó belföldi, valamint nem magyarországi beruházások volumene 5 ezermilliárd forintra rúg (1 lej 77 forint), és ha ezek befejezéséhez csupán 10 százalék szükséges, az is 500 milliárd forintot tesz ki. „Ha ezeket befejezzük 2024-ben, akkor gondolkodhatunk arról, hogy 2025-26-ban miket fogunk csinálni. Ez a realitás, erre kell mindenkinek készülni. De nagyon fontos: azokat a finanszírozásokat, intézményrendszeri működtetést, amibe a magyar kormány beszállt, azt végig kell vinnie, ezeknek rendezett sorokban kell működnie” – fogalmazott a Krónikának az építési és közlekedési miniszter.
Lázár János a kolozsvári sírkertben Gergelyné Tőkés Erzsébettel, a Házsongárd Alapítvány elnökével
Fotó: Csoma Botond/Facebook
Lapunk megkérdezte a budapesti szaktárca vezetőjét, mi a véleménye az immár kivitelezővel is rendelkező kolozsvári metróprojektről. Lázár János előrebocsátotta, nagy hiba lenne részéről, ha a magyar kormány minisztereként, vagy magyar állampolgárként venné a bátorságot, és beleszólna az erdélyi magyarság, Románia ügyeibe. Elárulta, azt tapasztalja ugyanakkor, hogy Kolozsvár dinamikusan fejlődő város, Erdély, Románia „címervárosa”, amelyben szerinte robbanásszerű a gazdasági, társadalmi változás, fejlődés. „Ezt nyilvánvalóan le kell követni közlekedési infrastruktúrával. Azt gondolom, hogy Emil Boc polgármester úr, aki nagyon tapasztalt, fölkészült politikus, és támogatott polgármester, meg fogja találni a jó megoldást, amely elfogadható a helyi közösség számára” – fejtette ki Lázár János.
Közölte, a Budapestet Belgráddal összekötő gyorsvasútvonal 2024-25-re tervezett befejezésével párhuzamosan kötöttpályás nagyberuházást kezdeményeznek a magyar hatóságok. „Azért lobbizom a kormányzatnál sok más itteni barátommal együtt, hogy megvalósulhasson egy Budapest–Kolozsvár-gyorsvasút. Ez részben azon múlik, hogy a két vasúti infrastruktúra, a két kötöttpálya miként egyeztethető össze, részben pedig hogy milyen együttműködést tudunk kialakítani a román és a magyar közlekedési minisztérium között” – vázolta Lázár János, hozzátéve: a projektet kezdeményezni fogja a román kormánynál is. A miniszter úgy véli, érdemi minőségi javulást eredményezne Magyarország és Románia együttműködésében, ha három és fél óra alatt meg lehetne tenni a Budapest és a kincses város közötti távolságot vasúton. „Engem ez a projekt foglalkoztat, meggyőződésem, hogy jó lenne Magyarországnak és Kolozsvárnak egyaránt” – mondta a miniszter.
Lázár János egyetemi hallgatók előtt beszél, Rácz Béla Gergely közgazdász, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara oktatójának moderálásával
Fotó: Csoma Botond/Facebook
Lapunk emlékeztetett, hogy a román hatóságok megbízásából a kivitelező már nekilátott a Kolozsvár–Nagyvárad–Biharpüspöki-vasútvonal 166 kilométeres szakasza korszerűsítésének és villamosításának, ami a tervek szerint lehetővé tenné, hogy a személyvonatok 160 kilométeres sebességgel közlekedjenek óránként. Ennek kapcsán a közlekedési miniszter elmondta, valóban beindult a fejlesztés, csak az a kérdés, hogy ez a vasútvonal mennyiben gyorsítható még, milyen további kapacitást bír el. „Ez technológiai kérdés, amit szakembereknek kell megvizsgálniuk. Mi mindenféleképpen egy gyorsvasúti rendszer kiépítésében vagyunk érdekltek, ezzel fogjuk keresni a román kormányt, és szeretnénk, ha ezek a tárgyalások a korábban megkezdett beszélgetésekhez képest fölgyorsulnának” – fejtette ki a Krónikának Lázár János építési és közlekedési miniszter, utalva arra, hogy a Budapest–Kolozsvár-gyorsvasút ügyét Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szorgalmazta korábban.
Lázár János újságírói kérdésre megerősítette, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által nemrég aláírt kormányrendelet erre az évre 14 millió eurót, jövőre pedig ugyanekkora összeget irányoz elő a szatmárnémeti Pannónia Szálló helyreállítására. A patinás, ám mára leromlott állapotú épületet 2018-ban vásárolta meg a magyar állam tulajdonában lévő Manevi társaság, amely azonban ígérete ellenére nem újította fel. „Mindennek annyi az értéke, amennyit adnak érte. Nekünk, magyaroknak ezek az épületek többet érnek, mint másnak, érzelmi elköteleződésünk van eme épületek iránt, számunkra ez presztízskérdés” – válaszolt a miniszter arra a felvetésre, hogy a magyar állam „túlértékelt” áron vásárolt ingatlanokat Erdélyben. Lázár János elismerte, volt törekvés a magyar állam részéről a kolozsvári New York Szálló (ma Continental) megvásárlására, ám jelenleg nincs napirenden.
Elkezdődött Kolozsváron csütörtökön a Gyulafehérvári Főegyházmegyében a Márton Áron 130 emlékév. Az emlékévet koordináló bizottság és az illetékesek ismertették a várható eseményeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Kolozs Megyei Tanács egy általános forgalomszámlálás elvégzésére az önkormányzat kezelésében lévő 1300 kilométernyi közúton.
Csütörtökön több erdélyi és partiumi városban gyűltek össze tüntetők, tiltakozásukat fejezve ki az idei évtől érvénybe lépett helyi adó- és illetékemelések ellen. A tüntetők többek között a kormány és Ilie Bolojan lemondását követelték.
A magyar kormány a Székely Nemzeti Tanács mellett avatkozik be abba a perbe, amelyet a szervezet az Európai Bizottság ellen indított tavaly. Az SZNT a nemzeti régiókat érintő polgári kezdeményezés ügyében született elutasító döntés érvénytelenítését kéri.
Bírósági végrehajtótól kapott felszólítást a rendház elhagyására Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy a nagyváradi bíróság az önkormányzat keresetének helyt adva az apát kilakoltatásáról döntött.
Óriási összegeket költenek egyes romániai önkormányzatok a magán biztonsági szolgálatokra – a listát Konstanca és Arad vezeti, de vannak más erdélyi nagyvárosok is, amelyek tetemes összegeket utalnak át az őrző-védőknek a városkasszákból.
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
A Kolozs Megyei Tanács nem kíván döntést hozni, miután egy egyesület hivatalosan kérte az Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezését azzal az indokkal, hogy a volt politikus és költő antiszemita volt.
Aláírták Nagybánya új fürdőközpontjának kivitelezési szerződését, így megkezdődhet a régóta tervezett beruházás megvalósítása.
Nem használható a kályha a Kolozs megyei Kiskalota rendőrőrsének egyik helyiségében, mivel a hozzá tartozó kémény tetejére gólyák raktak fészket.
1 hozzászólás