Hirdetés

Gyorsvasútról, támogatáspolitikáról és a kolozsvári metróról faggattuk Lázár János közlekedési minisztert

Lázár János közlekedési miniszter (középen) szerint Erdély, Románia „címervárosaként” Kolozsváron robbanásszerű a gazdasági, társadalmi fejlődés •  Fotó: Csoma Botond/Facebook

Lázár János közlekedési miniszter (középen) szerint Erdély, Románia „címervárosaként” Kolozsváron robbanásszerű a gazdasági, társadalmi fejlődés

Fotó: Csoma Botond/Facebook

Magyarország a Budapestet Kolozsvárral is összekötő gyorsvasúti rendszer kiépítéséről szeretne tárgyalásokat kezdeményezni a román kormánnyal – nyilatkozta pénteki kolozsvári látogatása során a Krónikának Lázár János építési és közlekedési miniszter. Az Orbán-kabinet tárcavezetője lapunknak elmondta, a magyar kormány arra törekszik, hogy a folyamatban lévő határon túli beruházásokat be lehessen fejezni, új projektekre azonban az idei költségvetés nem ad lehetőséget. Megkérdeztük Lázár János véleményét a kolozsvári metrótervről is.

Rostás Szabolcs

2023. március 03., 20:562023. március 03., 20:56

2023. március 03., 21:332023. március 03., 21:33

A kincses városban folytatott megbeszélést pénteken Lázár János építési és közlekedési miniszter. A tárcavezető felkereste az RMDSZ kolozsvári szervezetét – itt találkozott többek között Oláh Emese alpolgármesterrel, Vákár Istvánnal, a megyei önkormányzat alelnökével, valamint Csoma Botond parlamenti képviselővel –, megbeszélést folytatott a történelmi magyar egyházak vezetőivel, ellátogatott a Házsongárdi temetőbe, a Szent Mihály-templomba, este pedig magyar egyetemi hallgatókkal beszélgetett a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen. A BBTE Európai Tanulmányok Karán tartott fórumot követően Hódmezővásárhely volt polgármestere, a budapesti Miniszterelnökséget vezető korábbi miniszter a sajtónak is nyilatkozott.

Lapunk azt kérdezte a minisztertől, mi várható a magyar kormány támogatáspolitikája terén azok után, hogy a háború és az energiaválság kirobbanásának hatására leálltak az új beruházások, számos, a határon túli magyarok támogatását célzó forrást befagyasztottak.

Hirdetés

Lázár Jánostól megtudtuk, Orbán Viktor miniszterelnök megbízásából érkezett Szatmárnémetibe, a Szilágyságba és Kolozsvárra, hogy számba vegye a magyar közösségek vagy a történelmi egyházak által anyaországi finanszírozásból végrehajtott beruházásokat, és segítséget nyújtson ezek befejezése érdekében. „Számos rendezetlen ügyünk van, ami részben kormányzati ígéret vagy éppen folyamatban lévő beruházás, amely az infláció és a háború miatt jelentős mértékű áremelkedésen mentek keresztül, emkiatt kompenzálnunk kell a hiányzó részeket. Jó néhány olyan beruházás fut Erdély-szerte, amelyet a magyar kormány támogatott, ezek elkezdődtek, de jelen pillanatban forráshiányosak, vagy konkrétan ígéret született ezekre, de nem valósultak meg” – ismertette Lázár János.

A magyar kormány tagja Markó Bálint rektorhelyettessel, Csoma Botond parlamenti képviselővel és Oláh Emese alpolgármesterrel a BBTE-n •  Fotó: Csoma Botond/Facebook Galéria

A magyar kormány tagja Markó Bálint rektorhelyettessel, Csoma Botond parlamenti képviselővel és Oláh Emese alpolgármesterrel a BBTE-n

Fotó: Csoma Botond/Facebook

Közölte, építési és közlekedési miniszterként részben az a feladata a magyar kormányban, hogy döntésre előkészítse ezeket az ügyeket, számot adjon Orbán Viktor miniszterelnöknek arról, milyen beruházások rendezetlenek.

Leszögezte, amíg ezeket nem tudják rendezni, nem lehet tovább lépni.

A tárcavezető elmondta, a támogatáspolitika terén első lépés „lezárni a múltat” olyan értelemben, a megtett ígéreteket megpróbálja teljesíteni a magyar kormány, és minden, folyamatban lévő beruházást korrektül sikerüljön befejezni. Ugyanakkor gondoskodni kell a szervezetek, struktúrák, intézmények zökkenőmentes működtetéséről, az oktatási – középiskolai, egyetemi – finanszírozásról, családtámogatásról, óvodaépítésről, ami szerinte legalább olyan fontos, mint az, hogy mennyit épít a külhoni területeken az anyaország.

Az Orbán-kormány minisztere ugyanakkor elmondta, Magyarország a 2023-as költségvetés tekintetében nincs abban a helyzetben, hogy jelentős új beruházásokba fogjon, elég a folyamatban lévő fejlesztések befejezése.

Ismertetése szerint az általa irányított tárcához tartozó belföldi, valamint nem magyarországi beruházások volumene 5 ezermilliárd forintra rúg (1 lej 77 forint), és ha ezek befejezéséhez csupán 10 százalék szükséges, az is 500 milliárd forintot tesz ki. „Ha ezeket befejezzük 2024-ben, akkor gondolkodhatunk arról, hogy 2025-26-ban miket fogunk csinálni. Ez a realitás, erre kell mindenkinek készülni. De nagyon fontos: azokat a finanszírozásokat, intézményrendszeri működtetést, amibe a magyar kormány beszállt, azt végig kell vinnie, ezeknek rendezett sorokban kell működnie” – fogalmazott a Krónikának az építési és közlekedési miniszter.

Lázár János a kolozsvári sírkertben Gergelyné Tőkés Erzsébettel, a Házsongárd Alapítvány elnökével •  Fotó: Csoma Botond/Facebook Galéria

Lázár János a kolozsvári sírkertben Gergelyné Tőkés Erzsébettel, a Házsongárd Alapítvány elnökével

Fotó: Csoma Botond/Facebook

Lapunk megkérdezte a budapesti szaktárca vezetőjét, mi a véleménye az immár kivitelezővel is rendelkező kolozsvári metróprojektről. Lázár János előrebocsátotta, nagy hiba lenne részéről, ha a magyar kormány minisztereként, vagy magyar állampolgárként venné a bátorságot, és beleszólna az erdélyi magyarság, Románia ügyeibe. Elárulta, azt tapasztalja ugyanakkor, hogy Kolozsvár dinamikusan fejlődő város, Erdély, Románia „címervárosa”, amelyben szerinte robbanásszerű a gazdasági, társadalmi változás, fejlődés. „Ezt nyilvánvalóan le kell követni közlekedési infrastruktúrával. Azt gondolom, hogy Emil Boc polgármester úr, aki nagyon tapasztalt, fölkészült politikus, és támogatott polgármester, meg fogja találni a jó megoldást, amely elfogadható a helyi közösség számára” – fejtette ki Lázár János.

Az építési és közlekedési miniszter ugyanakkor a Krónikának elmondta, Magyarország szeretne gyorsvasút-programot indítani Közép-Európában, mégpedig a kincses város bevonásával.

Közölte, a Budapestet Belgráddal összekötő gyorsvasútvonal 2024-25-re tervezett befejezésével párhuzamosan kötöttpályás nagyberuházást kezdeményeznek a magyar hatóságok. „Azért lobbizom a kormányzatnál sok más itteni barátommal együtt, hogy megvalósulhasson egy Budapest–Kolozsvár-gyorsvasút. Ez részben azon múlik, hogy a két vasúti infrastruktúra, a két kötöttpálya miként egyeztethető össze, részben pedig hogy milyen együttműködést tudunk kialakítani a román és a magyar közlekedési minisztérium között” – vázolta Lázár János, hozzátéve: a projektet kezdeményezni fogja a román kormánynál is. A miniszter úgy véli, érdemi minőségi javulást eredményezne Magyarország és Románia együttműködésében, ha három és fél óra alatt meg lehetne tenni a Budapest és a kincses város közötti távolságot vasúton. „Engem ez a projekt foglalkoztat, meggyőződésem, hogy jó lenne Magyarországnak és Kolozsvárnak egyaránt” – mondta a miniszter.

Lázár János egyetemi hallgatók előtt beszél, Rácz Béla Gergely közgazdász, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara oktatójának moderálásával •  Fotó: Csoma Botond/Facebook Galéria

Lázár János egyetemi hallgatók előtt beszél, Rácz Béla Gergely közgazdász, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara oktatójának moderálásával

Fotó: Csoma Botond/Facebook

Lapunk emlékeztetett, hogy a román hatóságok megbízásából a kivitelező már nekilátott a Kolozsvár–Nagyvárad–Biharpüspöki-vasútvonal 166 kilométeres szakasza korszerűsítésének és villamosításának, ami a tervek szerint lehetővé tenné, hogy a személyvonatok 160 kilométeres sebességgel közlekedjenek óránként. Ennek kapcsán a közlekedési miniszter elmondta, valóban beindult a fejlesztés, csak az a kérdés, hogy ez a vasútvonal mennyiben gyorsítható még, milyen további kapacitást bír el. „Ez technológiai kérdés, amit szakembereknek kell megvizsgálniuk. Mi mindenféleképpen egy gyorsvasúti rendszer kiépítésében vagyunk érdekltek, ezzel fogjuk keresni a román kormányt, és szeretnénk, ha ezek a tárgyalások a korábban megkezdett beszélgetésekhez képest fölgyorsulnának” – fejtette ki a Krónikának Lázár János építési és közlekedési miniszter, utalva arra, hogy a Budapest–Kolozsvár-gyorsvasút ügyét Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szorgalmazta korábban.

Lázár János újságírói kérdésre megerősítette, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által nemrég aláírt kormányrendelet erre az évre 14 millió eurót, jövőre pedig ugyanekkora összeget irányoz elő a szatmárnémeti Pannónia Szálló helyreállítására. A patinás, ám mára leromlott állapotú épületet 2018-ban vásárolta meg a magyar állam tulajdonában lévő Manevi társaság, amely azonban ígérete ellenére nem újította fel. „Mindennek annyi az értéke, amennyit adnak érte. Nekünk, magyaroknak ezek az épületek többet érnek, mint másnak, érzelmi elköteleződésünk van eme épületek iránt, számunkra ez presztízskérdés” – válaszolt a miniszter arra a felvetésre, hogy a magyar állam „túlértékelt” áron vásárolt ingatlanokat Erdélyben. Lázár János elismerte, volt törekvés a magyar állam részéről a kolozsvári New York Szálló (ma Continental) megvásárlására, ám jelenleg nincs napirenden.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 15., kedd

Késett az iráni díszkő, elvesztette az uniós támogatást a temesvári Forradalom útja

Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.

Késett az iráni díszkő, elvesztette az uniós támogatást a temesvári Forradalom útja
Hirdetés
2026. szeptember 15., kedd

Nem gyors ítélet, hanem alapos feltárás: öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség múltjáról

Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.

Nem gyors ítélet, hanem alapos feltárás: öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség múltjáról
2026. szeptember 15., kedd

Szilágysági Magyar Napok: amikor egy helyre gyűlik a megye magyarsága

Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.

Szilágysági Magyar Napok: amikor egy helyre gyűlik a megye magyarsága
2026. szeptember 14., hétfő

Másfél évszázad után kezdődik az átalakítás az európai gótika legkeletebbre fekvő, erdélyi templománál

Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.

Másfél évszázad után kezdődik az átalakítás az európai gótika legkeletebbre fekvő, erdélyi templománál
Hirdetés
2026. szeptember 14., hétfő

Kié az erdélyi utas? Élesedik a verseny a kolozsvári és marosvásárhelyi reptér között

Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.

Kié az erdélyi utas? Élesedik a verseny a kolozsvári és marosvásárhelyi reptér között
2026. szeptember 14., hétfő

Utcán szólította le áldozatát az edényes csaló, több mint 20 ezer lejt csalt ki tőle

Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.

Utcán szólította le áldozatát az edényes csaló, több mint 20 ezer lejt csalt ki tőle
2026. szeptember 14., hétfő

Az iskolák nem lehetnek versenylóistállók – Pedagógus a PISA-pofon okairól és arról, hogyan lehetne kimászni a gödörből

Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.

Az iskolák nem lehetnek versenylóistállók – Pedagógus a PISA-pofon okairól és arról, hogyan lehetne kimászni a gödörből
Hirdetés
2026. szeptember 13., vasárnap

Szent István jobbjának egykori őrzőhelye újult meg a Partiumban

Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.

Szent István jobbjának egykori őrzőhelye újult meg a Partiumban
2026. szeptember 13., vasárnap

Uniós pénzekből épült kerékpárút miatt bírságolták meg Nagybánya önkormányzatát

Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.

Uniós pénzekből épült kerékpárút miatt bírságolták meg Nagybánya önkormányzatát
2026. szeptember 13., vasárnap

„Ócska” húzás: Georgescu a nagyváradi régiségpiacon akart helyi őstermelőkkel találkozni

Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.

„Ócska” húzás: Georgescu a nagyváradi régiségpiacon akart helyi őstermelőkkel találkozni
Hirdetés
Hirdetés