
Fotó: Oradea.ro
Több ezer nem gondozott sírhelyet hantolhatnak ki és oszthatnak ki újra a következő években a nagyváradi Rulikowski temetőben – számolt be a Bihon.ro hírportál.
2023. január 31., 14:462023. január 31., 14:46
A nagyváradi hírportálnak Liviu Andrica, a temető felügyeletét ellátó közterület-fenntartó hatóság (ADP) igazgatója elmondta: a Rulikowski temetőben található 60 ezer sírhely közül mintegy 11 ezret nem gondoznak, vagy évek óta nem fizették utánuk a bérleti díjat.
A temetőgondnokság helyhiány miatt úgy döntött, a következő években kihantoltatja és ismét bérbe adja ezeket. Andrica szerint előbb a régebbi sírokat mérik fel, melyek után 8-10 éve nem fizetik a bérleti díjat az elhunytak hozzátartozói.
Liviu Andrica elmondta: a sírhelyek felmérése parcellánként történik, az első tízet múlt héten adták ismét bérbe. Minden elhagyatott vagy ki nem fizetett sírhelyet felásnak, és a talált csontokat fél méterrel mélyebben hantolják újra, hogy föléjük újabb személyeket temethessenek. A vissza nem igényelt sírköveket eladják vagy eladományozzák, az értékesebbeket helyreállítják – mondta az igazgató.
A nagyváradi Rulikowski temetőt 1870-ben nyitották meg hivatalosan, amikor az addig jeltelen sírban nyugvó Rulikowski Kázmér 1848-as lengyel vértanút itt helyezték örök nyugalomra, de az 1700-as évekből származó sírok is vannak benne. A sírkert része az ortodox és neológ izraelita temető is, melyeket a zsidó hitközség felügyel.
Utóbbit évek óta tervezik bekapcsolni a turisztikai körforgásba, művészettörténeti szempontból ez a temető legértékesebb része. Ide temetkeztek a progresszív neológ irányzathoz tartozó gazdag és művelt nagyváradi vállalkozók, akik a város szecessziós palotáit építtették. Síremlékeiket is építészekkel terveztették, így sok közülük különös művészeti értékkel bír.
„Ahhoz, hogy egy-egy egyéni szerepet reálisan és elfogulatlanul láthassunk, a teljes erdélyi értelmiségi társadalom hálózatát, a teljes kontextust meg kell vizsgálnunk” – mondta el a Krónikának adott interjúban Bandi István történész.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
szóljon hozzá!