Most magasabb a kukorica ára, mint tavasszal, de így is nehezen fedezi a gazdák kiadásait
Fotó: Makkay József
Jelentős kihívások elé állítja a gabonatermelő gazdákat a búza, kukorica vagy napraforgó alacsony ára, ami csak nagy termés esetén fedezi a termelői költségeket, és jó esetben némi profitot is kínál. Vincze Tamás közgazdász, egy kolozsvári székhelyű gabonaforgalmazó vállalat ügyvezető igazgatója a Krónikának rámutatott, hogy sürgős váltásra van szükség a jelenlegi terménystruktúrában.
2024. június 18., 09:412024. június 18., 09:41
Az idén két héttel korábban beköszöntött tavasz meghatározza a teljes mezőgazdasági évet, így a szántóföldi növények betakarítása, a nyári aratás is előbbre kerül kedvező időjárás esetén. A csapadékban gazdag április és május a legtöbb haszonnövény fejlődését segítette, így szép termés ígérkezik szalmás gabonából, olajos magvakból és kukoricából egyaránt. Az a kérdés, hogy jövedelmezőség szempontjából milyen évet fognak zárni a gazdák, azaz milyen áron tudják értékesíteni terményeiket.
Két-három hónappal ezelőtt a kilátások lesújtóak voltak, a helyi terményfelvásárlási árak negatív rekordokat döntöttek: a kukorica kilójáért 60-70 banit, a kenyérgabonáért 70-80 banit kínáltak a felvásárlók, ami a három évvel ezelőtti piaci áraknak felelt meg. Eközben a termeléshez szükséges inputanyagok ára jelentősen megnőtt.
Vincze Tamás közgazdász, az egyik legnagyobb erdélyi gabonaforgalmazó cég, a kolozsvári székhelyű EastGrain ügyvezető igazgatója a Krónikának elmondta, hogy a gabonapiacon tapasztalható árkorrekció a gazdák számára kedvező világpiaci folyamatoknak köszönhető. „Az oroszországi gabonatermelés – elsősorban a búza – termésbecslése elmarad a korábbi szinttől, azaz kisebb mennyiség fog a világpiacra kerülni, aminek árfelhajtó hatása van. Romániában a búza helyi felvásárlási ára 0,9–0,95 lej körül mozog, és megemelkedett az ó termésű kukorica ára is, aminek kilójáért 1 lejt kínálnak a kereskedők. Az októberi, novemberi betakarításra szerződött kukoricáért a felvásárlók 0,7 lejes kilónkénti árat jegyeznek” – ismertette portálunknak az új gabonapiaci árakat a kolozsvári szakember.
Vincze Tamás közgazdász, gabonakereskedő szerint egyre nehezebb felvenni a versenyt az olcsó ukrán gabonával
Fotó: Facebook/Vincze Tamás
A korábbi, nagyon alacsony felvásárlási árakhoz képest a mostani gabonaárak egy jó termés esetén kifizetődővé teszik a szalmás gabona és a kukorica termesztését is. Vincze Tamás szerint a gazdák számára így sem túl jövedelmező a gabonatermesztés, de legalább nem lesz ráfizetéses. Számításai szerint
Míg korábban sokan abban bíztak, hogy a gabonaraktározás a jó válasz a betakarítás idején ajánlott alacsonyabb felvásárlási árakra, az utóbbi két évben ez a gyakorlat is megdőlt: aki tavaly és tavalyelőtt a gabonáját raktárban tartotta, az később olcsóbban tudta értékesíteni, mint aratás idején. Ez visszafogta a tárolókapacitásokba történő beruházást, de Vincze Tamás szerint ilyen szempontból ma már országszerte jól állunk. ,,A Konstancán, a Bánságban és a Partiumban meglévő tárolókapacitás elegendő az egész évi termés tárolására, csupán Közép-Erdélyben volna még szükség gabonasilók építésére. Az erre meghirdetett pályázati lehetőséggel idén viszont már sokan éltek” – magyarázza a kolozsvári vállalkozó.
Előreláthatóan valamivel jobb évet fognak zárni az olajos magvakat termelő farmok, ezek közül is elsősorban a repcének és a napraforgónak van jó piaca. Akárcsak a szalmás gabonák esetében, a repce 1,6 lejes felvásárlási ára is mélyponton volt, ami ráfizetésessé tette a haszonnövény termesztését.
Tavaly rekordmagas termés volt repcéből, ami idén kisebb lesz, de a szakértő szerint így is megéri a gazdáknak. Akárcsak a napraforgó-termesztés esetén, ahol az 1,7 lejes felvásárlási ár szintén jónak mondható: a legkeresettebb olajos növény termesztése olcsóbba kerül, mint a többi gabonáé, így magasabb a gazda jövedelme.
Áfonyaültetvény. Merész vállalkozásnak tűnik a váltás, de sok esetben nem lehet megspórolni
Fotó: Pinti Attila
A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó legtöbb romániai farmon az egymást váltó négy fő növény – szalmás gabona, kukorica, napraforgó, repce – egyre kevésbé kifizetődő terménystruktúra. Vincze Tamás szerint az átlagos közép-erdélyi és partiumi 200-300, illetve a bánsági 500-1000 hektáros gabonatermesztő farmok nehezen tudnak versenyezni a tízezer, vagy több tízezer hektáros ukrajnai farmok termelésével.
Ez földrajz, és történelem, amivel nincs mit kezdenünk” – nyomatékosította a gabonakereskedő szakember. Vincze úgy véli, erre az lehet a válasz, ha a következő öt évben a hazai mezőgazdaság is megtalálja a megfelelő termelési alternatívákat: a kelet-európai gabona eddigi legfőbb felvevőpiacára, Nyugat-Európába keményen benyomult az ukrajnai gabona, amivel szemben mi nem vagyunk versenyképesek.
Mezőgazdasági körökben napjainkban sok vita van a váltás szükségességéről, az átállást ugyanis már nem lehet kikerülni. A nagyobb hozzáadott értékű terményekre volna igény és fizetőképes piac – zöldségfélék, bogyós gyümölcsűek, prémium minőségű gabonák (például durum búza), takarmánynövények, stb. –, de egyelőre sok gazda számára nehézséget okoz meglépni a váltást. Ami nem utolsósorban plusz munkaerő kérdése is. „A következő öt évben muszáj lépnünk, ha meg akarjuk őrizni a mezőgazdaság versenyképességét. Aki nem vált idejében, az le fog maradni” – fogalmazza meg sommás véleményét lapunknak Vincze Tamás.
Az átlagosnál magasabb hozamok ellenére is ráfizetéses a romániai gazdák gabonatermesztése. Továbbra is nagy gondot okoz az ukrán gabona jelenléte, másrészt a hazai termékek nyugat-európai exportpiacát is kisajátították a dömpingáron érkező ukrán áruk.
Pár hónap alatt mintegy negyven százalékkal csökkent a kenyérgabona ára, ami biztató lehet az élelmiszerpiac számára, de a gazdák csak olcsón tudják eladni terményüket. Szakértővel jártuk körül, hogy az új helyzetben mire számíthat a fogyasztó és a gazda.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Nagyanyáink mézzel társítva, orvosságként adták a betegnek az egész télen hozzáférhető fekete retket. Jó tudni, hogy más népek gasztronómiájában levest, salátaféléket is készítenek belőle. Hetente gasztronómiai cikkel jelentkezik a Krónika.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!