Wass Albert fia, Czegei Wass András megbízásából Kincses Elõd azt szeretné elérni, hogy tárgyalják újra a kolozsvári népbíróság által 1946. március 13-án az emberiség elleni bûntett vádjával távollétében halálra ítélt Wass Albert perét. A korabeli vádirat szerint Wass Albert és édesapja, Wass Endre bujtották fel Cege katonai parancsnokát, Pakucs hadnagyot négy vasasszentgotthárdi személy – Iosif Moldovan, Ioan Câþiu, valamint a zsidó származású Mihály Eszter és Mihály Rozália – agyonlövésére, és Wass Albert utasította Csordás Gergely hadnagyot, az Omboztelkén beszállásolt honvédek vezetõjét tizenegy helyi román lakos agyonlövésére. Mindkét esemény 1940. szeptember 23-án történt.
Kincses Elõd szerint ezekhez a gyilkosságokhoz Wass Albertnek semmi köze nincs. Állítását a román honvédelmi, illetve a külügyi tárca levéltárából származó, eddig ismeretlen korabeli dokumentumokkal támasztotta alá. Az ügyészség képviselõje szerint ezek azonban semmi újjal nem szolgálnak, a Wass-iratcsomóban található bizonyítékok elegendõek az író bûnösségének igazolására. Kincses szerint az új bizonyítékok indokolttá teszik a per újrafelvételét, mert ezek az iratok 1946 márciusában nem álltak a Wass Albertet távollétében halálra ítélõ kolozsvári népbíróság rendelkezésére. Kincses szerint ezek igazolják, hogy a tragédiákért Wass Endrét, az író édesapját terheli a felelõsség, az új bizonyítékok mellõzése amúgy is ellentmond a perrendtartásnak. Az ügyvéd csütörtökön az iratcsomóhoz csatolta Wass Albert román nyelvre fordított egyetlen alkotását, A funtinelli boszorkány címû regényt is, annak bizonyítására, hogy alkotásaiban az író nem tanúsított románellenes magatartást. A perújrafelvétel ügyében a kolozsvári bíróság egy hét múlva mond ítéletet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Látogatottsági adatok