Fotó: Facebook/Gheorghe Sucaciu
Visszakapta régi pompáját az idők során fegyverrel bevehetetlennek bizonyuló fogarasi vár a napokban lezárult felújítási munkálatoknak köszönhetően. A több mint 5 millió eurós beruházás során a vízzel telt várárok fölött, történelmi kutatómunka alapján újraépítettek egy felvonóhidat is, amely az ország egyetlen hasonló jellegű, működőképes építménye. Miközben a magyar múlt egyre inkább elhomályosodik, a jelenlegi „várurak” remélik, a turisták nemzetiségtől függetlenül „behódolnak” a látványosságnak.
2023. december 08., 19:062023. december 08., 19:06
Befejeződött a fogarasi vár felújítása. A Brassó megyei város legfőbb turisztikai látványossága Erdély és Románia egyik legjobban konzervált középkori erődítményének számított a napokban lezárult korszerűsítési munkálatok előtt is, amelyet nemzetközi elismerések is bizonyítanak: például 2014-ben az amerikai Hopper utazástervezési portál a világ második legszebb várának titulálta (a Huffington Post által közölt rangsor élén a németországi Füssen melletti Neuschwanstein kastély állt, a fogarasi műemléket az észak-angliai Durham kastély, majd az írországi Blaney kastély követte). Más források is a kontinens egyik legjobban karbantartott váraként emlegetik, azt is kiemelve, hogy fegyverrel sohasem tudták bevenni.
A mai „várurak” a napokban vették át a kivitelezőtől az erődítményt, amelynek megújultak védfalai és egyik bástyája, illetve belső udvara és a vársánc. De újjáépítették a várőrök útját (egy kis belső várfalat) és egy kutat is. Ugyanakkor két új fahíd is megépült a vizesárok fölött, mely eddig is egyedi volt az országban. Azonban immár még különlegesebbé teszi az ország egyetlen, működőképes várbeli felvonóhídja, amely az egyik új, jó ideje nem létező átkelő része: hat méter hosszú, több mint két tonnát nyom, és 70 fokos szögig emelhető fel. Azt tervezik, hogy időnként a várőrök látványos ceremónia keretében vonják fel.
Fotó: Codlea-info.ro
„Bár soha nem hódították meg, reméljük, hogy a fogarasi vár meghódítja majd a turisták szívét, akik idelátogatnak” – adott hangot lelkesedésének Gheorghe Sucaciu polgármester.
Akinek egyébként az eredeti tervek szerint már egy éve be kellett volna számolnia a 31 millió lejbe, azaz több mint 5 millió euróba kerülő (ebből 21 millió lej vissza nem térítendő támogatás) felújítás befejezéséről, de a munkálatok elhúzódtak. Viszont így is jó volt az „időzítés”, hiszen nagy része a koronavírusjárvány okozta megszorításokkal esett egybe.
Amely persze nem csak turistákat látott az évszázadok folyamán. Egyes történészek szerint a vár alapjait már 1227–1233 között lerakták. A tatárjárás után a havasalföldi vajdák Fogaras vidékének betelepítése során olyan érdemeket szereztek, hogy a várat a királytól 1464-ig hűbérül kapták, és attól kezdve hol az erdélyi fejedelemség, hol a királyi udvar, hol örökösök és vajdák, de fejedelmi feleségek és még a törökök kezén is volt.
A 17. században a várat a fejedelmi igényeknek megfelelően alakították át, hiszen itt élt és halt meg 1690-ben I. Apafi Mihály, Erdély fejedelme. Az északi fal középső szakaszán képezték ki a várkápolnát, a kastély déli szárnyának első emeletén pedig, a nagyterem közelében, a fejedelmi lakosztályt. A faragott ajtókon kőcímerek és zárókövek díszlenek. A várban történelmi múzeum, népművészeti műhely és könyvtár is működik.
Azonban – amint az Erdélyi Napló korábbi riportjából kiderül – egyre csak olvad a magyar múlt, akár nyár derekán a hó a közeli hegyek ormain. Fogarason Apor László, a Hunyadiak, Bethlen Gábor, Lorántffy Zsuzsanna, Apafi, Árva Bethlen Kata, Mikszáth, Babits neve legfeljebb az idősebb magyarok emlékeiben élnek. A vár ura rég kicserélődött, az utcák, terek neve megváltozott, a márványtábla lekerült, az iskola kiürült.
Olvad a magyar múlt, akár nyár derekán a hó a hegyek ormain. Fogarason Apor László, a Hunyadiak, Bethlen Gábor, Lorántffy Zsuzsanna, Apafi, Árva Bethlen Kata és Mikszáth neve legfeljebb az idősebb magyarok emlékeiben élnek. A vár ura rég kicserélődött.
Ahol az 1910-es összeírás szerint 6579 lakosából 3357 volt magyar, 2174 román és 1003 német, de 1930-ban 7841 lakosából már 4303 volt román, 2327 magyar és 1056 német anyanyelvű. Aztán 2002-ben a 36 ezer lelkes városban már csak 1643-an vallották magukat magyarnak, a fogyás pedig megállíthatatlannak bizonyult. A vár viszont állja a sarat, immár régi pompájában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kettős könyvelés révén 1,3 millió euró értékű adócsalást követett el egy Szilágy megyei kereskedelmi társaság. A rendőrség az adócsalás becsült összegének erejéig biztosítéki zár alá vont két tucat ingatlant.
Az országos szinten gyűjtött mintegy 24 000 minta genetikai elemzései azt mutatják, hogy Romániában a barna medve populációja „egy konzervatív forgatókönyv” szerint 10 657 és 12 787 egyed között van.
A Nagyvárad és Kolozsvár közötti vasútvonal-villamosítási projekt körülbelül egy évvel elmarad a tervezett ütemtől, főként a Bánffyhunyad és Élesd közötti munkálatok helyzete miatt, ahol több mint egy évvel elhalasztották a tervezést.
Erdély hazavár néven az Erdélyből elvándorolt magyarok hazaköltözését ösztönző hosszú távú programot indít az RMDSZ, amellyel elsősorban gyakorlati segítséget akar nyújtani a külföldön élő honfitársak hazatéréséhez.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpres hírügynökségnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője.
Uzsorakamatokra kölcsönt adó, nagyváradi illetőségű, Magyarországon élő férfit vettek őrizetbe csütörtökön, akit zaklatással is gyanúsítanak. A nagyváradi rendőrök szerint a gyanúsított megtévesztő szerződésekbe foglalta az uzsorakamatot.
Mára hagyománnyá vált az Arad megyei mezővárosban a köztéri adventi koszorú készítése, a karácsonyvárás időszakában mind többen vesznek részt a vasárnapi szentmisét követő gyertyagyújtáson, amire mindig más adventi hírnököt kérnek fel.
Leprás (Hansen-kór) megbetegedést igazoltak Kolozsváron – jelentette be csütörtök este a bukaresti egészségügyi minisztérium.
Az embereket a csatádi idősotthonból szállították át, az ott maradottakkal együtt összesen 90 személy elhelyezéséről kellett gondoskodnia a prefektus által összehívott vészhelyzeti bizottságnak.
Orosz Krisztofer Levente, Máramarossziget alpolgármestere a Krónikával közölte, hogy Románia legmodernebb határátkelőhelyét alakítják ki a határfolyónál, és a város hosszú távon gazdasági fellendülést remél a létesítménytől.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!