Fotó: Facebook/Gheorghe Sucaciu
Visszakapta régi pompáját az idők során fegyverrel bevehetetlennek bizonyuló fogarasi vár a napokban lezárult felújítási munkálatoknak köszönhetően. A több mint 5 millió eurós beruházás során a vízzel telt várárok fölött, történelmi kutatómunka alapján újraépítettek egy felvonóhidat is, amely az ország egyetlen hasonló jellegű, működőképes építménye. Miközben a magyar múlt egyre inkább elhomályosodik, a jelenlegi „várurak” remélik, a turisták nemzetiségtől függetlenül „behódolnak” a látványosságnak.
2023. december 08., 19:062023. december 08., 19:06
Befejeződött a fogarasi vár felújítása. A Brassó megyei város legfőbb turisztikai látványossága Erdély és Románia egyik legjobban konzervált középkori erődítményének számított a napokban lezárult korszerűsítési munkálatok előtt is, amelyet nemzetközi elismerések is bizonyítanak: például 2014-ben az amerikai Hopper utazástervezési portál a világ második legszebb várának titulálta (a Huffington Post által közölt rangsor élén a németországi Füssen melletti Neuschwanstein kastély állt, a fogarasi műemléket az észak-angliai Durham kastély, majd az írországi Blaney kastély követte). Más források is a kontinens egyik legjobban karbantartott váraként emlegetik, azt is kiemelve, hogy fegyverrel sohasem tudták bevenni.
A mai „várurak” a napokban vették át a kivitelezőtől az erődítményt, amelynek megújultak védfalai és egyik bástyája, illetve belső udvara és a vársánc. De újjáépítették a várőrök útját (egy kis belső várfalat) és egy kutat is. Ugyanakkor két új fahíd is megépült a vizesárok fölött, mely eddig is egyedi volt az országban. Azonban immár még különlegesebbé teszi az ország egyetlen, működőképes várbeli felvonóhídja, amely az egyik új, jó ideje nem létező átkelő része: hat méter hosszú, több mint két tonnát nyom, és 70 fokos szögig emelhető fel. Azt tervezik, hogy időnként a várőrök látványos ceremónia keretében vonják fel.
Fotó: Codlea-info.ro
„Bár soha nem hódították meg, reméljük, hogy a fogarasi vár meghódítja majd a turisták szívét, akik idelátogatnak” – adott hangot lelkesedésének Gheorghe Sucaciu polgármester.
Akinek egyébként az eredeti tervek szerint már egy éve be kellett volna számolnia a 31 millió lejbe, azaz több mint 5 millió euróba kerülő (ebből 21 millió lej vissza nem térítendő támogatás) felújítás befejezéséről, de a munkálatok elhúzódtak. Viszont így is jó volt az „időzítés”, hiszen nagy része a koronavírusjárvány okozta megszorításokkal esett egybe.
Amely persze nem csak turistákat látott az évszázadok folyamán. Egyes történészek szerint a vár alapjait már 1227–1233 között lerakták. A tatárjárás után a havasalföldi vajdák Fogaras vidékének betelepítése során olyan érdemeket szereztek, hogy a várat a királytól 1464-ig hűbérül kapták, és attól kezdve hol az erdélyi fejedelemség, hol a királyi udvar, hol örökösök és vajdák, de fejedelmi feleségek és még a törökök kezén is volt.
A 17. században a várat a fejedelmi igényeknek megfelelően alakították át, hiszen itt élt és halt meg 1690-ben I. Apafi Mihály, Erdély fejedelme. Az északi fal középső szakaszán képezték ki a várkápolnát, a kastély déli szárnyának első emeletén pedig, a nagyterem közelében, a fejedelmi lakosztályt. A faragott ajtókon kőcímerek és zárókövek díszlenek. A várban történelmi múzeum, népművészeti műhely és könyvtár is működik.
Azonban – amint az Erdélyi Napló korábbi riportjából kiderül – egyre csak olvad a magyar múlt, akár nyár derekán a hó a közeli hegyek ormain. Fogarason Apor László, a Hunyadiak, Bethlen Gábor, Lorántffy Zsuzsanna, Apafi, Árva Bethlen Kata, Mikszáth, Babits neve legfeljebb az idősebb magyarok emlékeiben élnek. A vár ura rég kicserélődött, az utcák, terek neve megváltozott, a márványtábla lekerült, az iskola kiürült.
Olvad a magyar múlt, akár nyár derekán a hó a hegyek ormain. Fogarason Apor László, a Hunyadiak, Bethlen Gábor, Lorántffy Zsuzsanna, Apafi, Árva Bethlen Kata és Mikszáth neve legfeljebb az idősebb magyarok emlékeiben élnek. A vár ura rég kicserélődött.
Ahol az 1910-es összeírás szerint 6579 lakosából 3357 volt magyar, 2174 román és 1003 német, de 1930-ban 7841 lakosából már 4303 volt román, 2327 magyar és 1056 német anyanyelvű. Aztán 2002-ben a 36 ezer lelkes városban már csak 1643-an vallották magukat magyarnak, a fogyás pedig megállíthatatlannak bizonyult. A vár viszont állja a sarat, immár régi pompájában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki szombat este egy, a Szatmár megyei Borválaszút környéki erdőben található menedékházban – a katasztrófavédelem egységei jelenleg is próbálják megfékezni a lángokat a News.ro hírügynökség tájékoztatása szerint.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt szombaton 9 óra 25 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az AI-detektív (DetectivulAI) elnevezésű platform az első Romániában létrehozott platform, amely azonosítja a mesterséges intelligencia által létrehozott deepfake tartalmakat.
A tető részben beomlott, a falak is veszélyesen repedeznek, a helyszínt benőtte a gaz. A község polgármestere szerint a közöny és a felelőtlenség vezetett oda, hogy a Maros-völgye egykori szimbóluma, a Mocsonyi-kastély mára életveszélyes állapotba került.
Bűnügyi felügyelet alá helyeztek egy Beszterce-Naszód megyei 17 éves fiút, akit három alkalommal is jogosítvány nélküli vezetésen értek a rendőrök.
Az egyházak a magyarság szülőföldjén való megmaradását szolgálják, és ez a megmaradás, a nemzet boldogulása Magyarország legfontosabb célja Szent István óta – hangoztatta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár pénteken Szatmárnémetiben.
Elhalasztotta az ítélethirdetést a Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát rendházból való kilakoltatását kezdeményező helyi önkormányzat által indított perben nagyváradi bíróság pénteken.
A szó szoros értelmében alacsonyan szállt egy személyautó Nagyváradon szerdán este.
Rendőrségi eljárás indult, miután Daniel Cioabă önjelölt „romániai romakirály” fia a beszámolók szerint teherbe ejtette 14 éves „menyasszonyát”, akit a szülők választottak ki számára.
Az ősi magyar szablya egyszerre fegyver, tárgyi örökség és identitáshordozó elem. A tízéves évfordulóját ünneplő Székelyföldi Magyar Szablyavívó Iskoláról Ungurán Lehel vezetővel beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!