Hirdetés

Felújították a kém és kalandor erdélyi magyar báró, önjelölt király, a Magyaroszaurus első leírójának kastélyát

Régi fényében pompázik. A Nopcsa-kastély 1872-ben épült, a Hátszegvidék egyik ékessége •  Fotó: Hunyad Megyei Tanács

Régi fényében pompázik. A Nopcsa-kastély 1872-ben épült, a Hátszegvidék egyik ékessége

Fotó: Hunyad Megyei Tanács

A turizmus és a tudományos élet is haszonélvezője lehet a szacsali Nopcsa-kastély felújításának, mely immár lezárult: megnyitották a nagyközönség előtt báró Nopcsa Ferenc paleontológus, az első magyar dinoszauruszlelet leírója, felfedező, kém és kalandor, író, az albán trón önjelölt várományosának egykori Hunyad megyei otthonát. A paleontológiai oktatásban Nopcsa munkássága kötelező tananyag, Tiranában teret neveztek el a hihetetlen életutat bejárt erdélyi magyar báróról.

Páva Adorján

2024. június 07., 09:592024. június 07., 09:59

Felavatták a szacsali Nopcsa-kastélyt, mely a Hunyad Megyei Tanács jóvoltából újult meg. Az önkormányzat közleménye szerint a nemesi család által a 19. században építtetett, leromlott állapotban lévő úri lak megmentésére 11,5 millió lejt költöttek bukaresti kormánypénzekből, illetve saját forrásokból. Megemlítik, hogy a birtok a Retyezát-hegység közelében, a hátszegvidéki UNESCO-geopark területén található.

Hiszen a kastély utolsó ura, Nopcsa Ferenc (1877–1933) és húga nagy felfedezést tett a térségben a 19. század végén:

Hirdetés

a lány által 12 évesen talált ősállatcsontokat – melyek végül a Magyarosaurus nevet kaptáka báró megvizsgálta, rendszerezte, így az első magyarországi dinoszauruszlelet tudományos leírójává vált. A térség ma a dinoszauruszmaradványok geoparkjaként világörökségi hagyaték.

Alaposan leromlott állapotban volt a szacsali kastély a felújítás előtt •  Fotó: Wikipédia/Țetcu Mircea Rareș Galéria

Alaposan leromlott állapotban volt a szacsali kastély a felújítás előtt

Fotó: Wikipédia/Țetcu Mircea Rareș

„Mától Hunyad megyének egy újabb látogatható történelmi és turisztikai célpontja van, egy vonzó hely, amelyet érdemes megnézni, és amely tudományos találkozók színhelyéül is szolgál majd. A Nopcsa-birtok Hátszegvidéken található, egy gyönyörű térségben, amely történelmi hagyatékokban és tudományos rezervátumokban gazdag vidék. Célunk, hogy hosszú távon kiaknázzuk a kastély és a birtok értékét” – nyilatkozta a hétfői átadáson Laurențiu Nistor megyei tanácselnök.

A közlemény szerint a bonyolult munkálatok során – melyek amúgy még 2019-ben kezdődtek, és a romániai „szokásnak” megfelelően többéves késéssel zárultak le – kicserélték a tetőszerkezetet, külső-belső javításokat eszközöltek, restaurálták a különlegesen értékes épületelemeket. A beltér esetében az egyik legfontosabb, nagy szakértelmet igénylő munkálat a fa lambériával burkolt Tükörterem felújítása volt, de restaurálták az öntöttvas lépcsőt, védőkorlátokat is. Kívül teljesen helyreállították a falat és díszítőelemeit.

A projekt részeként felújították a kastély közelében található pincét is, a birtokra belépést biztosító kaput, a parkot, és egyéb térrendezési munkálatokat is végeztek, a keleti oldalon parkolót építettek ki. A fejlesztés folytatásaként európai uniós forrásból, mintegy 1,5 millió lejből energiahatékonyság-növelő beruházásokat eszközölnek, illetve felújítják a kastély melletti irodaépületet is.

•  Fotó: Hunyad Megyei Tanács Galéria

Fotó: Hunyad Megyei Tanács

Nopcsáék és a dinoszauruszok

A közleményben csupán egyetlen egy mondat erejéig térnek ki a Franz Nopcsaként emlegetett kastélytulajdonos tudományos úttörő szerepére, pedig a magyar báró bővebb ismertetőt is érdemelt volna, hiszen tevékenysége és munkássága rendkívül szerteágazó, élete hihetetlenül kalandos volt.

Felsőszilvási báró Nopcsa Ferenc paleontológus és geológus, akadémikus, az első magyar dinoszauruszlelet leírója, felfedező, kém és kalandor, író, az albán trón önjelölt várományosa 1933. április 23-án hunyt el. Tavaly, halála 90. évfordulóján az MTI bő életrajzi leírást közölt róla. Eszerint Nopcsa Ferenc erdélyi nemesi családból származott, nagyapja volt az a kétes hírnévre szert tett Nopcsa László hunyadi főispán, akiről Jókai Mór Szegény gazdagok című regényének (negatív) főhősét, Fatia Negrát mintázta.

A család férfiágon utolsó sarja, Nopcsa Ferenc 1877. május 3-án született Déván •  Fotó: Pinterest/CarlWilhelm Galéria

A család férfiágon utolsó sarja, Nopcsa Ferenc 1877. május 3-án született Déván

Fotó: Pinterest/CarlWilhelm

A Nopcsa Ferenc által szívesen mesélt legenda szerint a könyv első részének megjelenése után vehemens természetű őse töltött pisztollyal kereste fel az írót és felszólította: hagyja abba a regényt és családja zaklatását, ezért ért oly kurtán-furcsán véget a történet.

A szacsali birtokot a Naláczy családtól vette át Nopcsa László, a vele szemben felhalmozott adósság fejében. A kastélyt 1872-ben építtette Nopcsa László nagyobbik fia, Elek, akitől ifjabb Nopcsa Ferenc örökölte meg.

A család férfiágon utolsó sarja, Nopcsa Ferenc 1877. május 3-án született Déván. Gyermekkora nagy részét szacsali kastélyukban töltötte, majd a bécsi Theresianumban tanult geológiát. Tizennyolc éves korában keltették fel figyelmét a húga által a szomszédos Szentpéterfalva határában talált ősállatcsontok. A kréta időszakból származó ősgyíkcsontokat – a tudományos képzettséget néhány hónap megfeszített munkával megszerezve – leírta, rendszerezte, ezek végül a Magyarosaurus nevet kapták.

Nopcsa vetette fel, hogy a törpedinónak is nevezett Magyarosaurus méretei szigeti életterének szűkössége miatt olyan szerények, és ezzel megalapozta az izolált zsugorodás elméletét.

•  Fotó: Hunyad Megyei Tanács Galéria

Fotó: Hunyad Megyei Tanács

Albánia felfedezője, trónkövetelője

1903-ban járt először Albániában, ahol ezután tizenkét éven át kutatott. Az országról, amelynek egyes elzárt részei még fehér foltnak számítottak, alapvető néprajzi, nyelvészeti és földtani tudományos monográfiákat adott ki. Ő készítette a térség első használható térképeit, több ezer fotón dokumentálta az albánok életét, számos albán tárgyú kézirata még ma is kiadatlan.

Mindeközben a bécsi külügyminisztérium is megbízatásokkal látta el a térségben közismert magyart, aki nemcsak diplomáciai, hanem hírszerzői feladatokat is teljesített. Tevékenységét a szerbek és a törökök is egyre rosszabb szemmel nézték, nem egyszer csak saját maga által szervezett, hűséges albán „testőrsége” segítségével menekült meg.

A báró 1903-ban járt először Albániában, ahol ezután tizenkét éven át kutatott •  Fotó: Wikipédia/Albanian222 Galéria

A báró 1903-ban járt először Albániában, ahol ezután tizenkét éven át kutatott

Fotó: Wikipédia/Albanian222

Politikai ambíciói is voltak: az I. világháború előtt önállóvá vált Albánia trónjára tört, jó törzsi kapcsolatai alapján nem is indokolatlanul, de sem az Osztrák–Magyar Monarchia, sem az európai nagyhatalmak támogatását nem kapta meg.

Kémhálózat, gépeltérítés, súlyos bántalmazás, öngyilkosság

Az első világháború kitörése után kitiltották a szkipetárok földjéről, a románul és szláv nyelveken is kiválóan beszélő Nopcsa ezután Románia területén működtetett valóságos kémhálózatot. Ő volt az egyik első gépeltérítő is, a Tanácsköztársaság kikiáltása után Budapesten felült egy repülőgépre és pisztollyal arra kényszerítette a pilótát, hogy vigye Bécsújhelyre.

•  Fotó: Hunyad Megyei Tanács Galéria

Fotó: Hunyad Megyei Tanács

Nopcsa tudományos hírnevére jellemző, hogy a trianoni béke után, 1920-ban őt hívták meg a bukaresti Földtani Intézet vezetésére.

Visszatérhetett akkor már Romániában fekvő birtokára is, de a helybéli parasztok súlyosan bántalmazták.

1925-től négy évig a budapesti Földtani Intézet igazgatójaként tevékenykedett, 1928-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották, de tagságáról 1930-ban lemondott. Kutatásainak eredményét összegezve monumentális monográfiát közölt Észak-Albánia geológiájáról, a földrengések törvényszerűségeit kutatta, és motorkerékpárral bejárta Olaszországot.

•  Fotó: Hunyad Megyei Tanács Galéria

Fotó: Hunyad Megyei Tanács

A szacsali birtokon elszenvedett bántalmazás következményeit soha nem heverte ki teljesen, idegösszeroppanást kapott, erejét és vagyonát is felőrölték vállalkozásai.

A kimerült és féltékeny báró 1933. április 23-án (más források szerint április 25-én) Bécsben elaltatta, majd lelőtte titkárát és közeli barátját, az albán Bajazid Elmaz Dodát, majd öngyilkos lett.

•  Fotó: Hunyad Megyei Tanács Galéria

Fotó: Hunyad Megyei Tanács

A paleontológiai oktatásban Nopcsa munkássága kötelező tananyag, paleontológiai anyagai a British Museumban, kéziratai Bécsben, Budapesten és Tiranában találhatók. Tiranában teret neveztek el róla, és nevét viseli az albán főváros egyetemének egyik előadóterme is – tájékoztatott az MTI. Kalandos életéről nem sokkal halála után már könyvet írt Tasnádi-Kubacska András, 1996-ban a brit Discovery csatorna készített róla filmet. Emlékiratai Báró Nopcsa Ferenc: Sárkányok Magyar Királya címmel 2018-ban jelentek meg, a róla szóló Magyarosaurus Dacus című előadást tavaly januárban mutatta be a nagyváradi Szigligeti Színház.

•  Fotó: Hunyad Megyei Tanács Galéria

Fotó: Hunyad Megyei Tanács

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 31., hétfő

Két nagy Maros megyei beruházás is újraindulhat – Bolojan Marosvásárhelyen jelentette be a részleteket

Romgaz a következő napokban ténylegesen aláírja az Azomureș vegyipari kombinát átvételéről szóló szerződést, miután pénteken sikeresen lezárult az összes kötelező jóváhagyási eljárás.

Két nagy Maros megyei beruházás is újraindulhat – Bolojan Marosvásárhelyen jelentette be a részleteket
Hirdetés
2026. augusztus 31., hétfő

Kozma Mónika a Krónikának: az átvilágítás után szakmai alapon kell dönteni az erdélyi gazdaságfejlesztés jövőjéről

Csaknem tíz év alatt 7000 gazda részesült támogatásban, 120 nagyberuházás valósult meg, élelmiszer-feldolgozók, raktárak, szállodák épültek az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatóját kérdeztük.

Kozma Mónika a Krónikának: az átvilágítás után szakmai alapon kell dönteni az erdélyi gazdaságfejlesztés jövőjéről
2026. augusztus 31., hétfő

Lift az életért: egy erdélyi város láthatja el elsőként felvonóval a négyszintes lakóházakat is

Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.

Lift az életért: egy erdélyi város láthatja el elsőként felvonóval a négyszintes lakóházakat is
2026. augusztus 31., hétfő

Itt van az ősz: búcsúzik a kánikula, de szeptemberben még visszatér a nyár

Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.

Itt van az ősz: búcsúzik a kánikula, de szeptemberben még visszatér a nyár
Hirdetés
2026. augusztus 31., hétfő

Börtönt, milliós károkozást vág egymás fejéhez Borboly Csaba és Bíró Barna Botond

Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.

Börtönt, milliós károkozást vág egymás fejéhez Borboly Csaba és Bíró Barna Botond
2026. augusztus 31., hétfő

Fritz elárulta, mihez kezd, miután elveszíti polgármesteri tisztségét Temesváron

Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.

Fritz elárulta, mihez kezd, miután elveszíti polgármesteri tisztségét Temesváron
2026. augusztus 30., vasárnap

Hamarosan megnyílik a Székely Lovasmúzeum a felújított Mikó-kastélyban

A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.

Hamarosan megnyílik a Székely Lovasmúzeum a felújított Mikó-kastélyban
Hirdetés
2026. augusztus 30., vasárnap

Megújult a Bánffy-kastély, új közösségi és turisztikai tér vár Szilágynagyfaluban

A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.

Megújult a Bánffy-kastély, új közösségi és turisztikai tér vár Szilágynagyfaluban
2026. augusztus 30., vasárnap

Szászfenesen avatták fel Románia rendszerváltás utáni első, „zöldmezős beruházással” épült múzeumát

Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.

Szászfenesen avatták fel Románia rendszerváltás utáni első, „zöldmezős beruházással” épült múzeumát
2026. augusztus 30., vasárnap

A gyulafehérvári székesegyházban tartják a romániai magyar iskolák tanévnyitóját

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.

A gyulafehérvári székesegyházban tartják a romániai magyar iskolák tanévnyitóját
Hirdetés
Hirdetés