Felújították a kém és kalandor erdélyi magyar báró, önjelölt király, a Magyaroszaurus első leírójának kastélyát

Régi fényében pompázik. A Nopcsa-kastély 1872-ben épült, a Hátszegvidék egyik ékessége •  Fotó: Hunyad Megyei Tanács

Régi fényében pompázik. A Nopcsa-kastély 1872-ben épült, a Hátszegvidék egyik ékessége

Fotó: Hunyad Megyei Tanács

A turizmus és a tudományos élet is haszonélvezője lehet a szacsali Nopcsa-kastély felújításának, mely immár lezárult: megnyitották a nagyközönség előtt báró Nopcsa Ferenc paleontológus, az első magyar dinoszauruszlelet leírója, felfedező, kém és kalandor, író, az albán trón önjelölt várományosának egykori Hunyad megyei otthonát. A paleontológiai oktatásban Nopcsa munkássága kötelező tananyag, Tiranában teret neveztek el a hihetetlen életutat bejárt erdélyi magyar báróról.

Páva Adorján

2024. június 07., 09:592024. június 07., 09:59

Felavatták a szacsali Nopcsa-kastélyt, mely a Hunyad Megyei Tanács jóvoltából újult meg. Az önkormányzat közleménye szerint a nemesi család által a 19. században építtetett, leromlott állapotban lévő úri lak megmentésére 11,5 millió lejt költöttek bukaresti kormánypénzekből, illetve saját forrásokból. Megemlítik, hogy a birtok a Retyezát-hegység közelében, a hátszegvidéki UNESCO-geopark területén található.

Hiszen a kastély utolsó ura, Nopcsa Ferenc (1877–1933) és húga nagy felfedezést tett a térségben a 19. század végén:

a lány által 12 évesen talált ősállatcsontokat – melyek végül a Magyarosaurus nevet kaptáka báró megvizsgálta, rendszerezte, így az első magyarországi dinoszauruszlelet tudományos leírójává vált. A térség ma a dinoszauruszmaradványok geoparkjaként világörökségi hagyaték.

Alaposan leromlott állapotban volt a szacsali kastély a felújítás előtt •  Fotó: Wikipédia/Țetcu Mircea Rareș Galéria

Alaposan leromlott állapotban volt a szacsali kastély a felújítás előtt

Fotó: Wikipédia/Țetcu Mircea Rareș

„Mától Hunyad megyének egy újabb látogatható történelmi és turisztikai célpontja van, egy vonzó hely, amelyet érdemes megnézni, és amely tudományos találkozók színhelyéül is szolgál majd. A Nopcsa-birtok Hátszegvidéken található, egy gyönyörű térségben, amely történelmi hagyatékokban és tudományos rezervátumokban gazdag vidék. Célunk, hogy hosszú távon kiaknázzuk a kastély és a birtok értékét” – nyilatkozta a hétfői átadáson Laurențiu Nistor megyei tanácselnök.

A közlemény szerint a bonyolult munkálatok során – melyek amúgy még 2019-ben kezdődtek, és a romániai „szokásnak” megfelelően többéves késéssel zárultak le – kicserélték a tetőszerkezetet, külső-belső javításokat eszközöltek, restaurálták a különlegesen értékes épületelemeket. A beltér esetében az egyik legfontosabb, nagy szakértelmet igénylő munkálat a fa lambériával burkolt Tükörterem felújítása volt, de restaurálták az öntöttvas lépcsőt, védőkorlátokat is. Kívül teljesen helyreállították a falat és díszítőelemeit.

A projekt részeként felújították a kastély közelében található pincét is, a birtokra belépést biztosító kaput, a parkot, és egyéb térrendezési munkálatokat is végeztek, a keleti oldalon parkolót építettek ki. A fejlesztés folytatásaként európai uniós forrásból, mintegy 1,5 millió lejből energiahatékonyság-növelő beruházásokat eszközölnek, illetve felújítják a kastély melletti irodaépületet is.

•  Fotó: Hunyad Megyei Tanács Galéria

Fotó: Hunyad Megyei Tanács

Nopcsáék és a dinoszauruszok

A közleményben csupán egyetlen egy mondat erejéig térnek ki a Franz Nopcsaként emlegetett kastélytulajdonos tudományos úttörő szerepére, pedig a magyar báró bővebb ismertetőt is érdemelt volna, hiszen tevékenysége és munkássága rendkívül szerteágazó, élete hihetetlenül kalandos volt.

Felsőszilvási báró Nopcsa Ferenc paleontológus és geológus, akadémikus, az első magyar dinoszauruszlelet leírója, felfedező, kém és kalandor, író, az albán trón önjelölt várományosa 1933. április 23-án hunyt el. Tavaly, halála 90. évfordulóján az MTI bő életrajzi leírást közölt róla. Eszerint Nopcsa Ferenc erdélyi nemesi családból származott, nagyapja volt az a kétes hírnévre szert tett Nopcsa László hunyadi főispán, akiről Jókai Mór Szegény gazdagok című regényének (negatív) főhősét, Fatia Negrát mintázta.

A család férfiágon utolsó sarja, Nopcsa Ferenc 1877. május 3-án született Déván •  Fotó: Pinterest/CarlWilhelm Galéria

A család férfiágon utolsó sarja, Nopcsa Ferenc 1877. május 3-án született Déván

Fotó: Pinterest/CarlWilhelm

A Nopcsa Ferenc által szívesen mesélt legenda szerint a könyv első részének megjelenése után vehemens természetű őse töltött pisztollyal kereste fel az írót és felszólította: hagyja abba a regényt és családja zaklatását, ezért ért oly kurtán-furcsán véget a történet.

A szacsali birtokot a Naláczy családtól vette át Nopcsa László, a vele szemben felhalmozott adósság fejében. A kastélyt 1872-ben építtette Nopcsa László nagyobbik fia, Elek, akitől ifjabb Nopcsa Ferenc örökölte meg.

A család férfiágon utolsó sarja, Nopcsa Ferenc 1877. május 3-án született Déván. Gyermekkora nagy részét szacsali kastélyukban töltötte, majd a bécsi Theresianumban tanult geológiát. Tizennyolc éves korában keltették fel figyelmét a húga által a szomszédos Szentpéterfalva határában talált ősállatcsontok. A kréta időszakból származó ősgyíkcsontokat – a tudományos képzettséget néhány hónap megfeszített munkával megszerezve – leírta, rendszerezte, ezek végül a Magyarosaurus nevet kapták.

Nopcsa vetette fel, hogy a törpedinónak is nevezett Magyarosaurus méretei szigeti életterének szűkössége miatt olyan szerények, és ezzel megalapozta az izolált zsugorodás elméletét.

•  Fotó: Hunyad Megyei Tanács Galéria

Fotó: Hunyad Megyei Tanács

Albánia felfedezője, trónkövetelője

1903-ban járt először Albániában, ahol ezután tizenkét éven át kutatott. Az országról, amelynek egyes elzárt részei még fehér foltnak számítottak, alapvető néprajzi, nyelvészeti és földtani tudományos monográfiákat adott ki. Ő készítette a térség első használható térképeit, több ezer fotón dokumentálta az albánok életét, számos albán tárgyú kézirata még ma is kiadatlan.

Mindeközben a bécsi külügyminisztérium is megbízatásokkal látta el a térségben közismert magyart, aki nemcsak diplomáciai, hanem hírszerzői feladatokat is teljesített. Tevékenységét a szerbek és a törökök is egyre rosszabb szemmel nézték, nem egyszer csak saját maga által szervezett, hűséges albán „testőrsége” segítségével menekült meg.

A báró 1903-ban járt először Albániában, ahol ezután tizenkét éven át kutatott •  Fotó: Wikipédia/Albanian222 Galéria

A báró 1903-ban járt először Albániában, ahol ezután tizenkét éven át kutatott

Fotó: Wikipédia/Albanian222

Politikai ambíciói is voltak: az I. világháború előtt önállóvá vált Albánia trónjára tört, jó törzsi kapcsolatai alapján nem is indokolatlanul, de sem az Osztrák–Magyar Monarchia, sem az európai nagyhatalmak támogatását nem kapta meg.

Kémhálózat, gépeltérítés, súlyos bántalmazás, öngyilkosság

Az első világháború kitörése után kitiltották a szkipetárok földjéről, a románul és szláv nyelveken is kiválóan beszélő Nopcsa ezután Románia területén működtetett valóságos kémhálózatot. Ő volt az egyik első gépeltérítő is, a Tanácsköztársaság kikiáltása után Budapesten felült egy repülőgépre és pisztollyal arra kényszerítette a pilótát, hogy vigye Bécsújhelyre.

•  Fotó: Hunyad Megyei Tanács Galéria

Fotó: Hunyad Megyei Tanács

Nopcsa tudományos hírnevére jellemző, hogy a trianoni béke után, 1920-ban őt hívták meg a bukaresti Földtani Intézet vezetésére.

Visszatérhetett akkor már Romániában fekvő birtokára is, de a helybéli parasztok súlyosan bántalmazták.

1925-től négy évig a budapesti Földtani Intézet igazgatójaként tevékenykedett, 1928-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották, de tagságáról 1930-ban lemondott. Kutatásainak eredményét összegezve monumentális monográfiát közölt Észak-Albánia geológiájáról, a földrengések törvényszerűségeit kutatta, és motorkerékpárral bejárta Olaszországot.

•  Fotó: Hunyad Megyei Tanács Galéria

Fotó: Hunyad Megyei Tanács

A szacsali birtokon elszenvedett bántalmazás következményeit soha nem heverte ki teljesen, idegösszeroppanást kapott, erejét és vagyonát is felőrölték vállalkozásai.

A kimerült és féltékeny báró 1933. április 23-án (más források szerint április 25-én) Bécsben elaltatta, majd lelőtte titkárát és közeli barátját, az albán Bajazid Elmaz Dodát, majd öngyilkos lett.

•  Fotó: Hunyad Megyei Tanács Galéria

Fotó: Hunyad Megyei Tanács

A paleontológiai oktatásban Nopcsa munkássága kötelező tananyag, paleontológiai anyagai a British Museumban, kéziratai Bécsben, Budapesten és Tiranában találhatók. Tiranában teret neveztek el róla, és nevét viseli az albán főváros egyetemének egyik előadóterme is – tájékoztatott az MTI. Kalandos életéről nem sokkal halála után már könyvet írt Tasnádi-Kubacska András, 1996-ban a brit Discovery csatorna készített róla filmet. Emlékiratai Báró Nopcsa Ferenc: Sárkányok Magyar Királya címmel 2018-ban jelentek meg, a róla szóló Magyarosaurus Dacus című előadást tavaly januárban mutatta be a nagyváradi Szigligeti Színház.

•  Fotó: Hunyad Megyei Tanács Galéria

Fotó: Hunyad Megyei Tanács

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 17., péntek

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában

Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában
2025. október 17., péntek

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában

Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában
2025. október 17., péntek

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján

Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján
2025. október 17., péntek

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld

A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld
2025. október 16., csütörtök

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak

A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak
2025. október 16., csütörtök

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen

Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen
2025. október 16., csütörtök

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek

Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek
2025. október 16., csütörtök

Halálra késelte egy férfi az élettársát az egyik erdélyi városban

Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.

Halálra késelte egy férfi az élettársát az egyik erdélyi városban
2025. október 16., csütörtök

Fuvarmegosztó cégek vezetőit vette őrizetbe a DNA

Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.

Fuvarmegosztó cégek vezetőit vette őrizetbe a DNA
2025. október 16., csütörtök

Mi a jó kenyér titka? Egyre nagyobb az érdeklődés a minőségi kézműves kenyerek iránt

Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.

Mi a jó kenyér titka? Egyre nagyobb az érdeklődés a minőségi kézműves kenyerek iránt