Egy friss felmérés szerint az erdélyi magyarok hetven százaléka érzi úgy, hogy rossz irányba haladnak a dolgok Romániában. A Kvantum Research szeptember 15. és október 1. között végzett közvélemény-kutatásának az eredményeit a Maszol.ro portál ismertette csütörtökön.
2016. október 20., 12:272016. október 20., 12:27
2016. október 20., 14:382016. október 20., 14:38
A felmérés adatai azt mutatják, hogy az erdélyi magyaroknak mindössze húsz százaléka vélekedik úgy, hogy a dolgok jó irányba haladnak Romániában. Ez az arány a fele annak, amit két éve, 2014 novemberében mértek a szociológusok. Az általános borúlátás ellenére az erdélyi magyaroknak több mint a fele (54 százalék) elégedett az életkörülményeivel, a válaszadóknak csaknem a fele (46 százalék) pedig úgy gondolja, hogy egy év múlva ugyanilyenek lesznek az életkörülményei.
A magyar politikai szervezetek közül az RMDSZ-ben bíznak a legtöbben (76,7 százalék), míg az Erdélyi Magyar Néppártban (EMNP) és a Magyar Polgári Pártban (MPP) nagyjából azonos arányban (32,4 és 36,7 százalék) bíznak a válaszadók. Az RMDSZ-be vetett bizalom tíz százalékponttal nőtt az elmúlt másfél évben. Javult az MPP megítélése is, az EMNP-é azonban romlott. A magyar pártok támogatottságának megoszlása a biztos szavazók körében: RMDSZ 78,6 százalék, EMNP 4,6 százalék, MPP 2,3 százalék. Az RMDSZ-re szavazók aránya kilenc százalékponttal nőtt az utóbbi másfél évben.
Az adatok azt vetítik előre, hogy az erdélyi magyaroknak több mint a fele elmegy szavazni a december 11-i parlamenti választásokon, 54 százalék legalábbis ezt biztosra veszi. Ez a részvételi szándék alacsonyabb a másfél évvel ezelőtt mért hatvan százaléknál. A felmérés készítői a magyar politikusok ismertségére és megbízhatóságára is rákérdeztek. A válaszadók Kelemen Hunor RMDSZ-elnökben bíznak a leginkább (71 százalék) és Biró Zsolt MPP-elnökben a legkevésbé (19 százalék). Az Erdélyi Magyar Néppárt elnökének, Szilágyi Zsoltnak a népszerűsége leszálló ágban van: míg 2014 szeptemberében az erdélyi magyarok 35 százaléka bízott benne, ma ez az arány csak 26 százalék. Szilágyiról azonban még így is többen vannak kedvező véleménnyel, mint Kovács Péterről, az RMDSZ ügyvezető elnökéről, akiben a megkérdezettek 22,4 százaléka bízik.
Az MTI által ismertetett felmérés – amelyről nem derül ki, hogy ki a megrendelője, de minden bizonnyal az RMDSZ – szerint az erdélyi magyarok nagy többségének (78 százalék) fontos, hogy az RMDSZ képviselői ott legyenek Románia parlamentjében, 73,5 százalékuk szerint pedig az erdélyi magyarságot egyetlen szervezetnek kellene képviselnie a bukaresti törvényhozásban. A magyar választók elsősorban az egészségügyi szolgáltatások javítását, a minimálbér növelését, Erdély gazdasági fejlesztését várják el az RMDSZ-től. A szavazókorú magyarok közel 85 százaléka támogatja, hogy a választások után az RMDSZ tagja legyen a kormánynak, ugyanakkor sokkal többen szeretnék azt, hogy az RMDSZ a PNL-lel kormányozzon (48,1 százalék), mint azt, hogy a PSD-vel lépjen koalícióra (28,7).
A romániai társadalom átlagához hasonlóan az erdélyi magyarok az egyházakban (79,6 százalék) bíznak a legjobban, a második helyre az önkormányzatok (57,9 százalék), a harmadikra az Európai Unió (41,5 százalék) került. A korrupcióellenes ügyészségben (DNA) 37,4 százalék bízik. Érdekesség, hogy az EU megítélése nagyon sokat romlott az elmúlt években, és a korábbi felmérésekhez hasonlítva mélyponton van az erdélyi magyarok körében. A DNA megítélése az elmúlt másfél évben szintén romlott.
A román politikusok közül a válaszadók továbbra is Klaus Johannis államfőben (50,5 százalék) bíznak a leginkább, a második helyezett Dacian Cioloș miniszterelnök (29 százalék), a harmadik pedig Victor Ponta korábbi miniszterelnök (10,2 százalék). Érdekesség, hogy az államfő megítélése nagyot romlott másfél év alatt: 2015 márciusában még az erdélyi magyarok 85 százaléka bízott benne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdély-szerte feketébe öltözve tiltakoztak hétfőn a diákok a kötelező egyenruhaviselést előíró, a szenátus által már elfogadott törvénytervezet ellen.
A transzilván identitás jegyében rendez kétnyelvű történelmi vetélkedőt novemberben Kolozsváron a Sapientia EMTE. A History Remix diákcsapatai az erdélyi magyar, román és német közösség meghatározó alakjainak életútját dolgozzák fel.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!