
Ferenczy Miklós Gy. Szabó Béla utolsó fametszetét, befejezetlen önarcképét mutatja
Fotó: Orbán Orsolya
Gy. Szabó Béla fametszőművész öröksége nem csupán múzeumokban vagy albumok lapjain él tovább. Ferenczy Miklós református lelkipásztor számára ez személyes küldetéssé vált: gyermekkorától fogva a művész és nevelőanyja, Ferenczy Júlia festőművész közvetlen környezetében nőtt fel, később pedig Gy. Szabó bizalmasává, hagyatékának gondozójává vált. Közel kétszáz kiállítást szervezett, hogy a neves grafikus és alkotótársa művészetét a fiatalabb nemzedékek is megismerhessék. Videós összeállításunkban a Gy. Szabó Béla Galériába és a kolozsvári Bánffy-palotában szervezett fametszetkiállításra látogattunk el.
2026. augusztus 04., 08:002026. augusztus 04., 08:00
Kevés ember mondhatja el magáról, hogy gyermekkorától kezdve nap mint nap olyan művész társaságában élhetett, aki később a 20. századi erdélyi magyar képzőművészet egyik legismertebb alkotójává vált. Ferenczy Miklós református lelkipásztor számára Gy. Szabó Béla nem csupán nagy művész volt, hanem családtag, nevelő, példakép és végül olyan ember, aki rá bízta a főleg fametszeteket tartalmazó életművének megőrzését. A lelkipásztor ma már négy évtizede gondozza a hagyatékot, amelynek köszönhetően Gy. Szabó alkotásai továbbra is rendszeresen találkoznak közönségükkel.
A beszélgetés során kiderült, hogy első személyes találkozása Gy. Szabó Bélával 1956 őszére nyúlik vissza. A művész éppen kínai útjáról tért haza, amikor részt vett Ferenczy Gábor és felesége aranylakodalmán. A kisfiú számára a találkozás maradandó élményt jelentett: Gy. Szabó egy különleges játékot hozott Kínából, amelyet Ferenczy Miklós ma is őriz.
Néhány évvel később, 1960-ban került Kolozsvárra tanulni. Két bátyja már korábban Ferenczy Júlia festőművész és férje, Fuhrmann Károly nevelésében élt, így természetes módon ő is ennek a különleges szellemi közegnek a részese lett. A Farkas utca 8. szám alatti házban nőtt fel, ahol nemcsak Ferenczy Júlia alkotott, hanem rendszeresen megfordultak Erdély kiemelkedő tudósai és művészei is: Szabó T. Attila, Kelemen Lajos, Kós Károly és számos képzőművész.
A Gy. Szabó Béla Galériát a kolozsvári Bolyai utcában az 1985-ben elhunyt művész lakásán rendezték be
Fotó: Orbán Orsolya
Ferenczy Miklós felidézte: Gy. Szabó Béla és Ferenczy Júlia kapcsolata jóval az ő születése előtt kezdődött. Mindketten alapító tagjai voltak az 1939-ben létrejött Barabás Miklós Céhnek, amely Kós Károly szellemi ösztönzésére alakult meg. A céh hosszú időn keresztül éppen a Farkas utcai műteremlakásban működött, ahol művészek dolgoztak együtt, rajzoltak, vitatkoztak és formálták az erdélyi magyar képzőművészet arculatát.
A két művész barátsága életük végéig megmaradt. Később huszonnégy közös kiállítást rendeztek, amelyeken Ferenczy Júlia pasztelljei és Gy. Szabó Béla fametszetei együtt szerepeltek.
Ferenczy Miklós szerint Gy. Szabó Béla művészi fejlődésében Kós Károly szerepe megkerülhetetlen volt. A fiatal művész kezdetben rajzokat és pasztelleket készített. Az áttörést az jelentette, amikor Kós Károly egy 1932-es kiállítás után megkérdezte tőle: „Miért nem mászik fára?” A tréfásnak tűnő megjegyzés valójában arra ösztönözte, hogy a fametszet felé forduljon. Ettől kezdve ez lett legfontosabb műfaja, amelyben nemzetközi hírnevet szerzett.
A lelkipásztor felidézte Gy. Szabó korai alkotói korszakát is. Az 1935-ben megjelent Liber Miserorum a kolozsvári szegénynegyed világát örökítette meg, amelyet a művész saját munkanélküliségének élménye tett különösen hitelessé. Később megszületett a Liber Vagabundi, amely mediterrán utazásainak fametszeteit foglalta össze, majd a Homokvilág, amely a bugaci pusztán készült tusrajzokat tartalmazta.
Gy. Szabó Béla fadúcai: a kifaragott nyomóformáról készülnek a levonatok
Fotó: Orbán Orsolya
A beszélgetésből kirajzolódik egy rendkívül kíváncsi, sokat utazó művész alakja. Gy. Szabó már fiatal kora óta rengeteget utazott: bejárta Görögországot, Olaszországot, Dalmáciát, Bulgáriát, Belgiumot, később Kínát, Mexikót, Kolumbiát és Finnországot is. Minden út új témákat adott számára, miközben Erdély tájai mindvégig visszatérő ihletforrásai maradtak.
Ferenczy Miklós szerint különösen közel állt hozzá a Nyárád mente, ahol újra és újra visszatért rajzolni.
Nemcsak a tájat szerette, hanem az ott élő emberek közvetlenségét, arcait, karakterét is, amelyek később fametszetein is visszaköszöntek.
A Dante-sorozat készítése idején, az 1960-as évek derekán rendszeresen modellként állt Gy. Szabó rendelkezésére, aki figurális kompozícióihoz keresett alakokat. Két testvérével gyakran elkísérhette erdélyi rajzútjaira is, ahol a fiatalok egyik feladata az volt, hogy biztosítsák az alkotás nyugalmát.
– idézte fel Ferenczy Miklós, aki szerint a művész ilyenkor arra kérte őket, hogy udvariasan tartsák távol a kíváncsiskodókat.
Később kapcsolatuk még szorosabbá vált. Teológushallgatóként egy időben Gy. Szabó Bolyai utcai műtermében lakott, a művész külföldi útjai idején pedig rábízta lakását és teljes hagyatékát. Hazautazásai előtt ő csomagolta össze ruháit, intézte mindennapi ügyeit, bevásárolt számára, később Pusztakamarásról is rendszeresen visszajárt segíteni.
Ferenczy Miklós egyik legmeghatóbb emléke a művész utolsó éveihez kapcsolódik. Elmondása szerint Gy. Szabó Béla mindig rendkívül fegyelmezett, erős tartású ember volt. Egyetlen alkalommal látta igazán megtörni: mielőtt marosvásárhelyi műtétjére indult volna, végignézett műtermén, majd rövid időre elsírta magát.
Felidézett egy kevéssé ismert történetet is. A műtét előtt a számára előkészített vért végül egy súlyos állapotban lévő szülőanyának ajánlotta fel azzal az indokkal, hogy ott két élet megmentéséről van szó. Később egy másik vérátömlesztés során hepatitis C-fertőzést kapott, amely hozzájárult egészségi állapotának végzetes romlásához: 1985. november 30-án hunyt el.
Több Gy. Szabó Béla kiállításról album készült
Fotó: Orbán Orsolya
Végrendeletében Gy. Szabó Béla teljes művészi hagyatékát Ferenczy Júliára bízta. A festőművész azonban röviddel később Ferenczy Miklóst jelölte ki örökösének és a gyűjtemény gondozójának. A lelkipásztor szerint egyszerre jelentett ez megtiszteltetést és óriási felelősséget.
Református gyülekezeti házakban, templomokban, később galériákban és múzeumokban is rendszeresen rendeztek kiállításokat. A bekeretezés költségeit nagyrészt saját családja vállalta, hogy egyre több alkotás válhasson bemutathatóvá.
Az elmúlt három és fél évtized alatt 178 kiállítást szervezett Erdélyben és Romániában, mintegy ötvenet Magyarországon, de a gyűjtemény eljutott Stuttgartba és az Európai Parlament brüsszeli épületébe is. Tapasztalata szerint mindenütt nagy érdeklődés fogadta Gy. Szabó művészetét, különösen örült azonban annak, amikor fiatalok fedezték fel a fametsző alkotásait.
A kolozsvári Bánffy-palotában látható kiállítás ötlete már egy évvel korábban megszületett. A tárlat azért különleges, mert Gy. Szabó Béla és Ferenczy Júlia művei hosszú évtizedek után ismét együtt szerepelnek. A válogatás a művészek korai korszakát helyezi előtérbe: olajfestmények, pasztellek és fametszetek mutatják be, hogyan indult pályájuk, és miként alakult ki sajátos művészi világuk. Több nagyméretű fametszet most először került közönség elé.
Ezzel párhuzamosan a válaszúti Bánffy-kastélyban is nagyszabású Gy. Szabó-kiállítás látható Vákár István kezdeményezésére. A mintegy 160 alkotást felvonultató tárlaton számos olyan rajz, pasztell, tusrajz és fametszet szerepel, amelyet korábban még soha nem állítottak ki. A válogatást – akárcsak minden korábbi kiállítás esetében – Ferenczy Miklós személyesen állította össze.
A Bánffy-palotában megtekinthető Gy. Szabó Béla és Ferenczy Júlia alkotásaiból nyílt közös tárlat
Fotó: Orbán Orsolya
A tárlathoz készült albumot pályafutása egyik legjelentősebb kiadványának tartja, mert szerinte sem a művész életében, sem halála után nem jelent meg ennél teljesebb áttekintés munkásságáról. Hasonló nagyszabású kiállítás és album készül idén Ferenczy Júlia életművéből is Nagyváradon.
Ferenczy Miklós számára a hagyaték gondozása ma már több mint művészettörténeti feladat. Úgy fogalmaz: ugyanúgy missziónak tekinti Gy. Szabó Béla és Ferenczy Júlia életművének bemutatását, mint lelkipásztori szolgálatát. Célja, hogy a művek ne raktárak mélyén porosodjanak, hanem újabb és újabb nemzedékek fedezhessék fel bennük Erdély tájait, az emberi sorsokat és azt a lelki gazdagságot, amelyet alkotóik hagytak örökül.
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Orbán Orsolya

Az 1905-ben Gyulafehérváron született Gy. Szabó Béla grafikus 35 évvel ezelőtt hunyt el Kolozsváron. Ferenczy Miklós református lelkésszel, a képzőművészeti hagyaték gondozójával a 20. század legjelentősebb erdélyi magyar grafikusáról beszélgettünk.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
szóljon hozzá!