
Botrány. Az athéni politikum is felbolydult Kimberly Guilfoyle amerikai nagykövet kijelentései nyomán
Fotó: Wikipédia
Bukarest mellett Athénban is politikai botrány robbant ki, miután napvilágot látott egy cikk, amely szerint az athéni amerikai nagykövet figyelmeztetett: a görög kormány is ugyanúgy megbukhat, mint a román.
2026. szeptember 28., 13:142026. szeptember 28., 13:14
2026. szeptember 28., 13:392026. szeptember 28., 13:39
Mint megírtuk, az ügyet a The Wall Street Journal robbantotta ki.
„Márciusban egy athéni vacsorán, amelyen görög és amerikai tisztviselők vettek részt, Guilfoyle a többi vendég szeme láttára vitába keveredett a görög energiaügyi miniszterrel, Sztavrosz Papasztavruval. A román kormány közelgő bukására utalva Guilfoyle a következőket mondta a társaságnak: »Ezt megtehetjük bármelyik országgal, amellyel csak akarjuk. Itt is megtehetjük” – állítja egy, a vacsorán részt vevő személy, valamint mások, akiknek elmesélték az esetet. A beszélgetés hevesre fordult, Papasztavru azzal vágott vissza, hogy az USA nem válthatja le a nép által megválasztott görög kormányt. Guilfoyle ügyvédje vitatta a szóváltás ilyetén tálalását” – írta a The Wall Street Journal.

Egy márciusi athéni vacsorán Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok görögországi nagykövete a The Wall Street Journal értesülése szerint a román kormány várható bukására utalva azt mondta: „Bármelyik országgal megtehetjük ezt, amellyel csak akarjuk.”
A görög politikai színteret felkavarta a The Wall Street Journal által közzétett információ.
A Reporter.gr szerint
Dimitrisz Mancosz, a PASZOK külügyi felelőse, és Frangiszkosz Paraszirisz, a párt energiaügyi illetékese azt állítják, hogy az amerikai lap által közölt információk súlyossága miatt a kormánynak magyarázatot kell adnia.
A két ellenzéki képviselő szerint a cikk által felvetett kérdőjelek „nem fogadják el a görög kormány hallgatását válaszként”.
A PASZOK arra figyelmeztet, hogy a külföldi államok képviselői által esetlegesen elkövetett beavatkozásokkal vagy nyomásgyakorlással kapcsolatos bizonytalanságok fennmaradása még jobban ronthatja a lakosság intézményekbe vetett bizalmát.
„Az a tény, hogy árnyék vetül az ország közéletére és fennmarad, különösen a harmadik országok diplomáciai képviseleteinek Görögországban betöltött szerepét illetően, még inkább hangsúlyozza a polgárok állam iránti bizalomhiányát” – áll a PASZOK közleményében.
Az ellenzék arra kéri az intézményeket, hogy pontosítsák, vajon a WSJ által leírt esemény valóban megtörtént-e, és mi a kormány hivatalos álláspontja.
A PASZOK nem az egyetlen párt, amely válaszokat követel.
A leleplezésekre a SZIRIZA, a Görög Megoldás (ELASZ) és a Görög Kommunista Párt (KKE) is reagált, és szintén magyarázatot kértek az amerikai sajtóban megjelent információkkal kapcsolatban.
A PASZOK ragaszkodik ahhoz, hogy függetlenül Athén nemzetközi kapcsolataitól vagy az érintett államtól, az ország politikai szuverenitása nem vonható kétségbe.
„Görögország független és szuverén demokrácia, és minden helyzetben és bárkivel szemben, kivétel nélkül, ennek megfelelően kell cselekednie” – áll a párt hivatalos nyilatkozatában.
Mint arról beszámoltunk, Romániában Alexandru Dimitriu, a kormányon levű Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője bejelentette, hogy
A gyanú szerint ugyanis a három politikus a Bolojan-kormány megbuktatásáról egyzetethetett Guilfoyjal.
Washingtonnak azért volt szálka a szemében ezen feltételezés szerint, mert az Ilie Bolojan vezette kormány nem akart a piaci árnál magasabban amerikai cseppfolyósított földgázt (LPG) vásárolni.
Mint megírtuk, május 5-én a PSD bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen, amelyet az AUR is támogatott, így a kormány megbukott.
Cáfolta Grindeanu, hogy amerikai nyomásra buktatta volna meg a Bolojan-kabinetet
Cáfolta Sorin Grindeanu, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, hogy pártja amerikai nyomásra fogott össze a szélsőjobbal és buktatta meg májusban az Ilie Bolojan nemzeti liberális párti (PNL) miniszterelnök által vezetett bukaresti koalíciós kormányt.
A házelnöki tisztséget is betöltő politikus hétfői sajtóértekezleten azt mondta: „Bolojant nem az amerikaiak, nem az oroszok, nem az illuminátusok és nem a Loch Ness-i szörny miatt zavarták el”, hanem a romániaiak több mint 88 százalékának azon meggyőződése miatt, hogy rossz irányba vezeti az országot.
Grindeanu szerint az amerikai beavatkozásról szóló, álhíreken alapuló médiakampányt a PNL terjeszti, de a PSD „nem fog engedni a nyomásnak”.
Magyar Péter kormányfő, Hankó Balázs fideszes és Seszták Miklós KDNP-s képviselő mentelmi jogát is felfüggesztette hétfői rendkívüli ülésén az Országgyűlés.
Egy márciusi athéni vacsorán Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok görögországi nagykövete a The Wall Street Journal értesülése szerint a román kormány várható bukására utalva azt mondta: „Bármelyik országgal megtehetjük ezt, amellyel csak akarjuk.”
Idehaza, Erdélyben és egész Romániában, de még a jobban álló Magyarországon is kíméletlenül ostoroznak minden érintettet a siralmas PISA-eredmények láttán – joggal. Ám a tisztánlátás kedvéért nem szabad elhallgatni, hogy a visszaesés globális tendencia.
Washingtonban fogadta Donald Trump amerikai elnök kínai kollégáját, Hszi Csin-pinget, aki az ENSZ Közgyűlésére érkezett az Egyesült Államokba.
Romániában a gáztárolók feltöltöttségi szintje az év végére megközelítőleg 90 százalékra fog emelkedni, ami meghaladja az európai átlagot – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Nagy Ervin feljelentése alapján nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében Magyarországon. A kultúráért felelős államtitkár ezt csütörtökön közölte a Facebook-oldalán.
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
szóljon hozzá!