
George Simion jobbkeze. Dan Tanasă (középen) 2023 decemberében rárontott az RMDSZ képviselőire és kis híján ölre ment velük
Fotó: Facebook/Daniel Ghiță
A puding próbája az evés – hangzik el anyaországi közszereplők vagy egyszerű romániai magyar választópolgárok szájából, akik burkoltan, óvatosan vagy nyíltan a Románok Egyesüléséért Szövetség államfőjelöltjével, George Simionnal szimpatizálnak a megismételt romániai elnökválasztás második fordulója előtt. Vagy legalábbis elképzelhetőnek tartják az együttműködést a román szélsőjobboldal egyik vezéregyéniségével, aki „mostanában mintha megszelídült volna”. Összeállításunk arra kíván emlékeztetni, mennyit „kóstolt” belőle, mit kellett folyamatosan lenyelnie az erdélyi magyarságnak a Simion vezette AUR nyílt, sértő, gyűlöletszító magyarellenessége miatt. Cikkünk csupán a szélsőséges párt egyetlen, az erdélyi magyarok körében jól ismert képviselője, Dan Tanasă parlamenti nyilatkozataira szorítkozik, de talán ennyiből is kiderül, hogy „a próba már bőven megvolt”.
2025. május 14., 19:082025. május 14., 19:08
2025. május 14., 19:102025. május 14., 19:10
A Románok Egyesüléséért Szövetség 2019-ben alakult, és mindjárt a 2020-as parlamenti választásokon nemcsak hogy elérte az 5 százalékos bejutási küszöböt, de 9 százalék felett teljesített, amivel a negyedik legerősebb romániai politikai alakulattá lépett elő (George Simion ezek után az RMDSZ betiltását helyezte kilátásba). Az AUR-t a hirtelen jött nagy népszerűség okozta belső viszályok, a sötét múltból vagy egyszerű kivagyiságból fakadó kizárások-kilépések sem törték meg: a tavaly decemberi voksoláson már 18 százalék fölött teljesítettek, amivel a bukaresti parlament második legerősebb pártjává avanzsáltak.
Térnyerésük egyik fontos mozgatórugója magyarellenességük volt, amelyet a parlamenti bársonyszékekben ülve sem lepleztek, sőt. Bár bőven akad vetélytárs,
aki 2020-ban Maros megyei AUR-képviselőként jutott a képviselőházba, tavaly decemberben pedig Brassó megyéből kapott „felhatalmazást” munkája folytatásához (miután leszerepelt a Brassó polgármesteri tisztségéért kiírt helyhatósági választáson, amelyen 3,9 százalékkal zárt).
Alább a magyarságot sértő, gyűlöletszító parlamenti felszólalásaiból, politikai nyilatkozataiból szemezgetünk, annak ismeretében, hogy a George Simionhoz közel álló politikus – aki korábban attól sem riadt vissza, hogy a parlamentben rárontson az RMDSZ képviselőire – miniszteri tisztségre számíthat egy esetleges AUR-kormányban.
2021. február 24. – „Meddig tűri még Románia Magyarország revizionista politikáját Erdélyben?” című politikai nyilatkozat
Dan Tanasă ebben arról értekezik, hogy „800 éve zajlik egy régi geopolitikai művelet Erdélyben”, aminek következtében a Kovászna, Hargita és Maros megyében élő románok ma is „másodrendű állampolgárokká válnak” azokon a területeken, amelyeket az RMDSZ politikailag, gazdaságilag és közigazgatásilag ellenőriz, „mégpedig a saját nemzeti területünkön”.
Majd a Nagy-Magyarország iránti „történelmi megszállottságot” emlegeti, a magyar gazdaságfejlesztési program kapcsán pedig kijelenti: „Magyarország azt tesz, amit akar Erdélyben, Bukarest beleegyezésével”. „A Budapest által elindított erdélyi gazdaságfejlesztési program nemcsak Erdély, hanem Románia szuverenitásának felszámolásában is alakot ölt! Annak érdekében, hogy gazdasági és politikai visszahódításukat biztosítsák Erdélyben, barátaink revizionista ideológiájukkal behatoltak a román állam minden intézményébe” – fogalmaz. Hozzáteszi: nem érti, hogy a bukaresti hatalom „miért kínálja fel tálcán a román államiságot, amikor a magyar nemeseket már senki sem üldözi”.
„A 15 éve elkezdett visszaszolgáltatások mértéke közel 60 milliárd euróra rúg, a közép-erdélyi nagyvárosok történelmi központjai vissza lettek szolgáltatva, ahogy Észak-Erdély jó része is, pont mint 1940-ben! A visszaszolgáltatások úgy történtek, hogy a román állam ezeket az ingatlanokat – sőt a mezőgazdaságiakat is – igen súlyos pénzekért vásárolta vissza a két világháború között” – állapítja meg Tanasă.
Aki beszéde végén leszögezi: nem ért egyet azzal, hogy Magyarország a román közösségek kárára karolja fel a határon túli magyarokat. Ugyanis „ma sikerült felerősíteniük a román közösségekre gyakorolt nyomást, és fontos állami eszközöket sajátítottak ki Romániában”. „Ez annak a 31 évnyi politikai kicsinyességnek az eredménye, amely folyamatos alkudozásról szólt a románok érdekeinek rovására. Ennek a helyzetnek véget kell vetni!” – szólt Dan Tanasă 2021-es nyilatkozata.
Dan Tanasă, mellette George Simion
Fotó: Facebook/Dan Tanasă
2021. március 17. – „Március 15. – az erdélyi románok gyásznapja” című politikai nyilatkozat
2021. december 7. – „A műemlék épületek elvesztése – a szuverenitás feladása” című politikai nyilatkozat
2022. április 20. – „Kovászna és Hargita megye, a PSD és a PNL által Magyarországnak hátrahagyott román földek” című politikai nyilatkozat
Dan Tanasă miniszteri tisztséget kaphat Simionéktól, ha hatalomra kerülnek
Fotó: Facebook/Dan Tanasă
2022. május 4. – „Az RMDSZ vezetőinek románellenes politikája” című politikai nyilatkozat
2023. április 5. – politikai nyilatkozat a román állam érdekében végzett munkáját megerősítő két ügyről
2024. február 27. – „Ciolacu, az ország árulója, az RMDSZ példás szolgája” című politikai nyilatkozat
2025. április 15. – „Crin Antonescu azoknak a jelöltje, akik nem ismerik el Románia nemzetállamiságát és az etnikai alapon történő területi szeparatizmust támogatják”
Karrier a magyarellenesség jegyében
Az egyik korábbi írásunkban közölt „névjegykártya” szerint Dan Tanasă 1981-ben született Sepsiszentgyörgyön. A helyi Mihai Viteazu Főgimnáziumban érettségizett, majd a brassói Transilvania Egyetem Pszichológia és Neveléstudományi Karán szerzett diplomát. 2011 februárjában elvégezte a Politikai és Közigazgatási Tanulmányok Országos Iskolájának kommunikáció és közkapcsolatok mesterképzését, a szakdolgozata témája „Románia és románok a romániai magyar nyelvű sajtóban” volt.
Később jogi tanulmányokat is folytatott. 2008 óta bloggerkedik, magyarellenes uszító írásai a blogján jelennek meg – igaz, ezeket ő a székelyföldi önkormányzatok „románellenes visszaélései elleni harc” jegyében született cikkeknek nevezi. Nyomtatott kiadványokban is publikált, és fel-felbukkant a magyarellenes uszítás terén a legkevésbé sem visszafogott Antena 3, a Realitatea TV vagy a Romania TV műsoraiban is.
Saját vagy a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) nevében számos pert indított – a bíróságok nem egységes jogértelmezése, illetve magyar kérdésekben tanúsított részrehajlása miatt – magyar feliratok és jelképek ellen. 2016-ban a Szociáldemokrata Párt (PSD) körül sürgölődött, de végül a szélsőséges AUR-ban kötött ki, amelynek színeiben 2020-ban képviselővé választották. A védjegyévé vált magyarellenességről azóta sem „szokott le”. Pártja színeiben harcba szállt Brassó polgármesteri tisztségéért az idei önkormányzati választáson, de csúfos vereséget szenvedett, 4303 szavazattal csupán 3,94 százalékos eredményt ért el.

Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.

Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.

Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.

Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
szóljon hozzá!