„Ki a magyarokkal az országból! Románia a románoké” – hirdeti egy felirat Kolozsváron
Fotó: Bíró István
A magyarellenesség intenzitásának növekedésére figyelmeztet szerdán közzétett éves jelentésében a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat, amely az oktatással és a magyar nyelv használatával kapcsolatos problémákra, a lemázolt helységnévtáblák ügyére, a szimbólumhasználat problematikájára, az intenzív gyűlöletbeszédre egyaránt rávilágít. Benkő Erika, a szervezet háromszéki vezetője a Krónikának adott interjúban rámutatott, a jelenlegi felfokozott nemzetközi helyzetben a magyarokkal kapcsolatosan rendkívül negatív percepciót tapasztalnak, amit igen aggasztó jelenségnek tekint.
2023. február 01., 17:002023. február 01., 17:00
2023. február 01., 17:102023. február 01., 17:10
– Megjelent szerdán a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatnak a 2022-es esztendőre szóló összesítése az erdélyi magyarságot ért jogsértésekről. Magyarellenesség szempontjából mennyire tekinthető ,,gazdag” évnek a tavalyi?
– Vannak „örökzöld” témák, amelyek évek óta megoldatlanok. Ilyenek az oktatással és a magyar nyelv használatával kapcsolatos problémák, a lemázolt helységnévtáblák, a szimbólumhasználat problematikája, az intenzív gyűlöletbeszéd. De ide sorolandók a sportban folyamatosan észlelt magyarellenes incidensek, az úzvölgyi katonatemető megoldatlan ügye, a Minority Safe Pack elkaszálása is. A lista sajnos hosszan folytatható.
– Nőtt vagy csökkent a magyar közösséget ért jogsértések száma?
– Nem igazán lehet ezt a jelenséget kvantifikálni, inkább ezek intenzitásáról beszélhetünk. Sajnos ebben a tekintetben nem tudok pozitív változásokról beszámolni. Intenzitásában inkább nőtt, mint csökkent a magyarellenesség. A jelenlegi felfokozott nemzetközi hangulatban a magyarsággal kapcsolatos attitűdökre különösen érvényes ez. A magyarokkal kapcsolatosan nagyon negatív percepciót tapasztalunk mostanában, ami igen aggasztó jelenség.
Benkő Erika aggasztónak tartja a fokozódó nemzetközi magyarellenességet
Fotó: Tamás Sándor/Facebook
– Melyek voltak az önök által legsúlyosabbnak tartott esetek?
– Azt gondolom, minden eset egyformán súlyos! Mi kimondottan olyan esetekkel foglalkozunk, amelyek ténylegesen kimerítik az egyéni vagy közösségi diszkrimináció fogalmát.
– Éves jelentéseikben összegyűjtik az előző esztendő diszkriminációs eseteit, ugyanakkor ezekre már észlelésük pillanatában reagálnak. Hogyan történik egy-egy eset dokumentálása, illetve ezt milyen lépések követik?
– Folyamatosan figyeljük a közéleti eseményeket és azokat dokumentáljuk, amelyek e tekintetben relevánsak. A lépések nyilvánvalóan az eset típusától függnek. Rendszerint az Országos Diszkiminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordulunk vagy az illetékes romániai hatóságot – a rendőrséget vagy bíróságot – keressük meg beadványainkkal. Van egy adatbázisunk a nemzetközi szervezetekről, ugyanakkor a Romániában akkreditált valamennyi nagykövetség politikai attaséjának a tájékoztatását is fontosnak tartjuk a kurrens ügyekről. Kiemelt célunk a nemzetközi közvélemény tájékoztatása.
Fotó: Pál Gábor
– Milyen forrásokból jutnak hozzá a jogsértésekről szóló hírekhez? Magánszemélyek milyen rendszerességgel keresik meg önöket?
– Mivel folyamatosan követjük a közéleti eseményeket, nyilvánvalóan a sajtó és a közösségi média az elsődleges forrásunk, de gyakran fordulnak hozzánk magánszemélyek is, akik általában nyelvi jogaik be nem tartása kapcsán keresnek meg bennünket.
– Egy gondolat erejéig kanyarodjunk vissza a kezdetekhez. Miként jött létre a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat?
– A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatot az RMDSZ hozta létre a romániai magyar közösséget érintő, bármilyen természetű hátrányos megkülönböztetés megfigyelése, jelzése és megakadályozása céljából. Szervezetünk névadója Mikó Imre (nem összetévesztendő gróf Mikó Imrével, akinek a nevét a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium viseli) kisebbségi jogász, író, műfordító, politikus, erdélyi polihisztor, a két világháború között az Országos Magyar Párt egyik vezetője, aki Bukarestben működtetett jogvédelmi irodát. A jogi szolgáltatás létrehozása rendkívül fontos volt annak érdekében, hogy legyen egy olyan erdélyi magyar szervezet, amely a jogsértések kérdéskörével foglalkozik, és egyfajta védőhálóként működik annak érdekében, hogy megvédje közösségünket a túlkapásoktól. Tudomásom szerint úttörő kezdeményezésként indult el Erdélyben.
A bíró előbb a 26. percben félbeszakította, majd végleg lefújta a Sepsi OSK és a FCU 1948 Craiova csapatok vasárnapi labdarúgó-mérkőzését a román bajnokság élvonalában, miután a vendégegyüttes szurkolói magyarellenes rigmusokat skandáltak.
Ezt is a labdarúgásnak köszönhetjük: igenis azonnal büntethető a magyarellenesség Romániában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!