„Ki a magyarokkal az országból! Románia a románoké” – hirdeti egy felirat Kolozsváron
Fotó: Bíró István
A magyarellenesség intenzitásának növekedésére figyelmeztet szerdán közzétett éves jelentésében a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat, amely az oktatással és a magyar nyelv használatával kapcsolatos problémákra, a lemázolt helységnévtáblák ügyére, a szimbólumhasználat problematikájára, az intenzív gyűlöletbeszédre egyaránt rávilágít. Benkő Erika, a szervezet háromszéki vezetője a Krónikának adott interjúban rámutatott, a jelenlegi felfokozott nemzetközi helyzetben a magyarokkal kapcsolatosan rendkívül negatív percepciót tapasztalnak, amit igen aggasztó jelenségnek tekint.
2023. február 01., 17:002023. február 01., 17:00
2023. február 01., 17:102023. február 01., 17:10
– Megjelent szerdán a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatnak a 2022-es esztendőre szóló összesítése az erdélyi magyarságot ért jogsértésekről. Magyarellenesség szempontjából mennyire tekinthető ,,gazdag” évnek a tavalyi?
– Vannak „örökzöld” témák, amelyek évek óta megoldatlanok. Ilyenek az oktatással és a magyar nyelv használatával kapcsolatos problémák, a lemázolt helységnévtáblák, a szimbólumhasználat problematikája, az intenzív gyűlöletbeszéd. De ide sorolandók a sportban folyamatosan észlelt magyarellenes incidensek, az úzvölgyi katonatemető megoldatlan ügye, a Minority Safe Pack elkaszálása is. A lista sajnos hosszan folytatható.
– Nőtt vagy csökkent a magyar közösséget ért jogsértések száma?
– Nem igazán lehet ezt a jelenséget kvantifikálni, inkább ezek intenzitásáról beszélhetünk. Sajnos ebben a tekintetben nem tudok pozitív változásokról beszámolni. Intenzitásában inkább nőtt, mint csökkent a magyarellenesség. A jelenlegi felfokozott nemzetközi hangulatban a magyarsággal kapcsolatos attitűdökre különösen érvényes ez. A magyarokkal kapcsolatosan nagyon negatív percepciót tapasztalunk mostanában, ami igen aggasztó jelenség.
Benkő Erika aggasztónak tartja a fokozódó nemzetközi magyarellenességet
Fotó: Tamás Sándor/Facebook
– Melyek voltak az önök által legsúlyosabbnak tartott esetek?
– Azt gondolom, minden eset egyformán súlyos! Mi kimondottan olyan esetekkel foglalkozunk, amelyek ténylegesen kimerítik az egyéni vagy közösségi diszkrimináció fogalmát.
– Éves jelentéseikben összegyűjtik az előző esztendő diszkriminációs eseteit, ugyanakkor ezekre már észlelésük pillanatában reagálnak. Hogyan történik egy-egy eset dokumentálása, illetve ezt milyen lépések követik?
– Folyamatosan figyeljük a közéleti eseményeket és azokat dokumentáljuk, amelyek e tekintetben relevánsak. A lépések nyilvánvalóan az eset típusától függnek. Rendszerint az Országos Diszkiminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordulunk vagy az illetékes romániai hatóságot – a rendőrséget vagy bíróságot – keressük meg beadványainkkal. Van egy adatbázisunk a nemzetközi szervezetekről, ugyanakkor a Romániában akkreditált valamennyi nagykövetség politikai attaséjának a tájékoztatását is fontosnak tartjuk a kurrens ügyekről. Kiemelt célunk a nemzetközi közvélemény tájékoztatása.
Fotó: Pál Gábor
– Milyen forrásokból jutnak hozzá a jogsértésekről szóló hírekhez? Magánszemélyek milyen rendszerességgel keresik meg önöket?
– Mivel folyamatosan követjük a közéleti eseményeket, nyilvánvalóan a sajtó és a közösségi média az elsődleges forrásunk, de gyakran fordulnak hozzánk magánszemélyek is, akik általában nyelvi jogaik be nem tartása kapcsán keresnek meg bennünket.
– Egy gondolat erejéig kanyarodjunk vissza a kezdetekhez. Miként jött létre a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat?
– A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatot az RMDSZ hozta létre a romániai magyar közösséget érintő, bármilyen természetű hátrányos megkülönböztetés megfigyelése, jelzése és megakadályozása céljából. Szervezetünk névadója Mikó Imre (nem összetévesztendő gróf Mikó Imrével, akinek a nevét a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium viseli) kisebbségi jogász, író, műfordító, politikus, erdélyi polihisztor, a két világháború között az Országos Magyar Párt egyik vezetője, aki Bukarestben működtetett jogvédelmi irodát. A jogi szolgáltatás létrehozása rendkívül fontos volt annak érdekében, hogy legyen egy olyan erdélyi magyar szervezet, amely a jogsértések kérdéskörével foglalkozik, és egyfajta védőhálóként működik annak érdekében, hogy megvédje közösségünket a túlkapásoktól. Tudomásom szerint úttörő kezdeményezésként indult el Erdélyben.
A bíró előbb a 26. percben félbeszakította, majd végleg lefújta a Sepsi OSK és a FCU 1948 Craiova csapatok vasárnapi labdarúgó-mérkőzését a román bajnokság élvonalában, miután a vendégegyüttes szurkolói magyarellenes rigmusokat skandáltak.
Ezt is a labdarúgásnak köszönhetjük: igenis azonnal büntethető a magyarellenesség Romániában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!