
A település egy évig viseli az Európai Ifjúsági Falu címet
Fotó: Póka Tivadar
Egy év, egy cím, megannyi apró történés. Kalotaszentkirály félúton jár az Európai Ifjúsági Falu programévben. Amit elindítottak, nem egyszeri lendületből fakad, hanem egyre tudatosabb munka egy olyan közösségért, amely tenni akar, egy településért, annak fiataljaiért. Póka Tivadar projektvezetőt faggattuk az elmúlt hónapok sikereiről és kihívásairól.
2025. augusztus 02., 09:262025. augusztus 02., 09:26
Tavaly ősszel Kalotaszentkirály elnyerte az Európai Ifjúsági Falu címet, így nagy lendülettel és tervvel kezdték az évet a település fiataljai, illetve az a lelkes szervezőcsapat, amelynek ez a cím nem cél volt, hanem kiindulópontot jelent.
Már a tavalyi pályázati időszakban is egyértelmű volt: a helyi fiatalok számára a legnagyobb kihívás nem a cím megszerzése, hanem a mögé tett tartalom. Most, fél év elteltével a címhez tartozó éves program már nem csak tervezés, hanem élő valóság: események, közösségek és résztvevők százai. Ezekről beszélt a Krónika érdeklődésére Póka Tivadar projektvezető.
A projektév egyik fontos állomásaként
Közel 130 résztvevő érkezett húsz megyéből – olyan fiatalok, akik saját közösségeikben már aktívak, vagy most keresik azt az inspirációt, amely segít beindítani saját kezdeményezéseiket.
A csúcstalálkozón plenáris előadások, interaktív műhelyek, kiscsoportos beszélgetések és közösségi programok zajlanak.
Fotó: Póka Tivadar
„Ez mondhatni tapasztalatcsere is” – fogalmazott Póka Tivadar, a kalotaszentkirályi ifjúsági csapat koordinátora.
„Egyrészt itt vannak azon öt településnek a képviselői, amelyek idén viselik az ifjúsági falu címet, másrészt jöttek olyanok is, akik jövőre szeretnének pályázni, vagy már viseltek címet korábban” – magyarázta a program koordinátora, hozzátéve, hogy ezáltal a rendezvény több mint esemény: hálózatépítés, tudásátadás és közösségi megerősítés egyaránt.
A programokat három fő irány vezeti:
„A tapasztalat azt mutatja, hogy ezekre az eseményekre valóban van igény, és a fiatalok örömmel vesznek részt rajtuk” – mondta Póka Tivadar, hozzátéve, hogy az iskolákból, sportbázisból, uszodából, korcsolyapályából álló infrastruktúra aktív használatban van, a résztvevők visszajárnak, közösségek alakulnak, szokássá válik az együttlét.
Az egyik legfontosabb cél az, hogy a program eredményei ne csak erre az évre szóljanak „Reméljük, hogy sokan itt kapják meg az első löketet ahhoz, hogy elindítsanak egy helyi kezdeményezést, írjanak egy pályázatot, vagy akár vállalkozást alapítsanak a szülőfalujukban” – magyarázta Póka.
Póka Tivadar azt is elmondta, hogy a helyi önkormányzat kezdettől fogva aktívan támogatja a programot.
Fotó: Facebook/Póka Tivadar
„Nem mögöttünk, hanem mellettünk állnak” – fogalmazott Póka Tivadar, utalva arra, hogy az események megszervezése közös munka a községvezetés, az ifjúsági csapat és a lakosság között. Az elérhető infrastruktúra – uszoda, korcsolyapálya, biciklipálya – biztosítja azt a hátteret, amelyben a rendezvények nemcsak megvalósíthatók, hanem élményszerűek is.
A fiatal szervező arról is beszélt, hogy bár a cím 2025. december 31-én lejár, Kalotaszentkirály nem tervezi a leállást.
„A cél az, hogy ezekből az eseményekből hagyomány váljon” – magyarázta Póka Tivadar, hozzátéve, hogy a jövőbeli folytatás nem formálisan, hanem szervesen épülne be a falu életébe. Reméli, hogy a meglévő szervezői csapat, az eddig kialakított tematikus sorozatok, a visszajáró résztvevők és a megszerzett tapasztalat mind erősítik majd ezt a törekvést.
A Kolozs megyei prefektúra tájékoztatása szerint Récekeresztúr község bölényfarmján összesen 214 oszlófélben levő bölény-, bivaly-, szarvas- és őztetemre bukkantak.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel.
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kezdeményezésére egyeztető megbeszélést tartottak az RMDSZ, az EMNT, az SZNT, az MPE és az EMSZ tisztségviselői csütörtökön Kolozsváron.
Csütörtöki ülésén a kormány jóváhagyta a Korond-patakon épülő árvízvédelmi rendszer gazdasági és műszaki tervét – tájékoztatott az RMDSZ sajtóirodája.
Mi köze a Pentagon éjszakai pizzarendeléseinek egy közelgő katonai konfliktushoz? Mit árul el egy hadsereg állapotáról a sebesültek kórházba jutási ideje? És valóban „derült égből” jött a Covid, az ukrajnai háború vagy a terrortámadások?
Az erdélyi mezőgazdaság legnagyobb kihívása, hogy a nagy mennyiségben megtermelt gabona jelentős része feldolgozatlanul hagyja el az országot. Egy kolozsvári vállalatcsoport azonban arra tett kísérletet, hogy ezt a logikát megfordítsa.
Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el.
„Végignyalta” a legnépszerűbb online szállásközvetítőket a nagyváradi polgármesteri hivatal, és több mint 600 olyan lakást azonosított, amelyet rövid távú szállásként adnak ki, azaz hivatalosan többszörös ingatlanadót kell fizetni utánuk.
Zöld jelzést kapott az új sóbánya kiépítése a Kolozs megyei Palackoson, miután a beruházó megszerezte a szükséges engedélyeket. A több szakaszban, akár 30 millió euróból megvalósuló projekt munkahelyeket teremt, és a térség gazdasági fellendülését ígéri.
Itthon maradásra köteleznék a frissen végzett orvosokat Romániában. A Krónikának külföldön praktizáló erdélyi orvosok beszéltek arról, miért vonzóbb Nyugaton az orvosi pálya, illetve milyen feltételekkel lehetne megtartani és hazacsábítani az orvosokat.
szóljon hozzá!