2007. április 11., 00:002007. április 11., 00:00
Mint mondja, maga is ismer olyancsaládot, akik anyagi okok miatt taníttatjákgyerekeiket Oltszemen. Állítása szerint agyerekek nem járnak óvodába, mert a szülőknem tudják megfizetni a járulékos költségeket,ezért aztán nem veszik fel őket az iskolábasem, így az oltszemi speciális intézménybekerülnek.
Ruhát és ennivalótkapnak
A Magyarhermányon lakóEötvös Rozália azt állítja, négygyermekéből három ezért került Oltszemre.„Rosszul érzem magam, szeretném magam mellett tudni agyermekeimet. De szegény asszony vagyok. Amíg a helyiiskolába jártak, nem volt cipőjük, Oltszemenpedig kapnak ruhát és ennivalót is. Ráadásulmég tanítják is őket” – nyilatkozta EötvösRozália. A sepsibükszádi Andor Máriaszintén úgy gondolja, gyermekei a pénzhiánymiatt kerültek Oltszemre. Tizenegy gyermekéből kettenjárnak az oltszemi speciális intézménybe,egy gyermeke a homoródoklándi kisegítőiskolábantanul. „Nem volt rá mód, hogy ide, Bikszádra agyerekeket betegyük, mert nincs jövedelmünk. Óvodábanem jártak, így nem vették fel őket iskolába.Aztán keresték, hogy kinek gyenge az idege, akkorbeírattuk Oltszemre két lányunkat, AndorGabriella Ibolyát és Pirampel Lindát, hogy őkse maradjanak le az iskolával” – mondta. „Ott Oltszemennem követelnek semmit, hétfőn visszük, péntekenhozzuk – magyarázta. – S nagyon jó helyen vannak.Jól etetik, öltöztetik őket, jól bánnakvelük. Szeretnek ott lenni”.
Nem szociális szempontok szerintdöntenek
Szabó Annának tízgyermekéből kettő szintén az oltszemi speciálisiskolába jár. „Itt Bikszádon van ugyan óvoda,csak nem volt mód rá, hogy ide jártassuk –mesélte lapunknak. – Mert a bikszádi óvodábankövetelnek ilyeneket-olyanokat, hogy vegyük meg: gyurmát,füzeteket s még nem tudom miket. A férjem beteges,most is kórházban van, jövedelem sehonnan. Aziskolában is kell később osztálypénz,amivel most is elmaradtunk, mert nincs miből.” Két lányamár hét éve jár az oltszemi iskolába.Mint mondja: megszokták, szeretik. Azt még nem tudják,nyolcadik után tovább tanulnak-e a lányok, bára fiatalabbik „nagyon jó felfogású”.
„A nagyobbik gyermeknek nagy baj vanaz idegeivel. Ezt leszámítva egészséges.A kisebbik teljesen egészséges, csak nem akartukszétválasztani a két testvért. Melinda, akisebbik, már öt évvel ezelőtt voltsportversenyen is. Azt mondta a tanár néni, hogysportiskolába teszi, mert azt nagyon szereti” – vázoltaa terveket az édesanya.
A szülők annak örülnéneka leginkább, ha lenne egy busz, amellyel szállíthatnáka gyerekeiket, hiszen összesen tizenegy gyermek jár hazaa faluba Oltszemről.
Az oltszemi speciális iskolaigazgatója, Fábián Vince tagadja, hogy szociálisszempontok szerint vennének fel az általa igazgatottintézménybe tanulókat. Mint elmondta, azintézmény feladata az értelmi fogyatékkalélő gyerekek oktatása, és bár a szülőkegy része valóban nagyon szegény, csakfogyatékkal élő gyerekeket fogadnak. Bokor Attila, aKovászna megyei tanfelügyelőség munkatársamegerősítette az igazgató szavait: az oltszemikisegítőiskolába csak értelmi fogyatékkalélő gyerekeket vesznek fel. „A hetven gyerek közöttvalóban van olyan, akinek a szülei siralmas anyagihelyzetben vannak. De csupán szociális okbólsenki sem kerülhet oda” – magyarázta Bokor Attila.Vas Mária, a Kovászna megyei gyermekvédelmiigazgatóság alelnöke elmondta, öt évedönt a gyermekvédelmi igazgatóság arról,melyik gyerek annyira súlyos eset, hogy bekerülhessen azoltszemi kisegítőiskolába. A gyerekeketkisegítőiskolába kerülés előtt többszakember is megvizsgálja, így szerinte teljesenkizárt, hogy egészséges gyermekek kerülnéneka tanintézetbe.
Márton Róbert
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.