2007. április 11., 00:002007. április 11., 00:00
Mint mondja, maga is ismer olyancsaládot, akik anyagi okok miatt taníttatjákgyerekeiket Oltszemen. Állítása szerint agyerekek nem járnak óvodába, mert a szülőknem tudják megfizetni a járulékos költségeket,ezért aztán nem veszik fel őket az iskolábasem, így az oltszemi speciális intézménybekerülnek.
Ruhát és ennivalótkapnak
A Magyarhermányon lakóEötvös Rozália azt állítja, négygyermekéből három ezért került Oltszemre.„Rosszul érzem magam, szeretném magam mellett tudni agyermekeimet. De szegény asszony vagyok. Amíg a helyiiskolába jártak, nem volt cipőjük, Oltszemenpedig kapnak ruhát és ennivalót is. Ráadásulmég tanítják is őket” – nyilatkozta EötvösRozália. A sepsibükszádi Andor Máriaszintén úgy gondolja, gyermekei a pénzhiánymiatt kerültek Oltszemre. Tizenegy gyermekéből kettenjárnak az oltszemi speciális intézménybe,egy gyermeke a homoródoklándi kisegítőiskolábantanul. „Nem volt rá mód, hogy ide, Bikszádra agyerekeket betegyük, mert nincs jövedelmünk. Óvodábanem jártak, így nem vették fel őket iskolába.Aztán keresték, hogy kinek gyenge az idege, akkorbeírattuk Oltszemre két lányunkat, AndorGabriella Ibolyát és Pirampel Lindát, hogy őkse maradjanak le az iskolával” – mondta. „Ott Oltszemennem követelnek semmit, hétfőn visszük, péntekenhozzuk – magyarázta. – S nagyon jó helyen vannak.Jól etetik, öltöztetik őket, jól bánnakvelük. Szeretnek ott lenni”.
Nem szociális szempontok szerintdöntenek
Szabó Annának tízgyermekéből kettő szintén az oltszemi speciálisiskolába jár. „Itt Bikszádon van ugyan óvoda,csak nem volt mód rá, hogy ide jártassuk –mesélte lapunknak. – Mert a bikszádi óvodábankövetelnek ilyeneket-olyanokat, hogy vegyük meg: gyurmát,füzeteket s még nem tudom miket. A férjem beteges,most is kórházban van, jövedelem sehonnan. Aziskolában is kell később osztálypénz,amivel most is elmaradtunk, mert nincs miből.” Két lányamár hét éve jár az oltszemi iskolába.Mint mondja: megszokták, szeretik. Azt még nem tudják,nyolcadik után tovább tanulnak-e a lányok, bára fiatalabbik „nagyon jó felfogású”.
„A nagyobbik gyermeknek nagy baj vanaz idegeivel. Ezt leszámítva egészséges.A kisebbik teljesen egészséges, csak nem akartukszétválasztani a két testvért. Melinda, akisebbik, már öt évvel ezelőtt voltsportversenyen is. Azt mondta a tanár néni, hogysportiskolába teszi, mert azt nagyon szereti” – vázoltaa terveket az édesanya.
A szülők annak örülnéneka leginkább, ha lenne egy busz, amellyel szállíthatnáka gyerekeiket, hiszen összesen tizenegy gyermek jár hazaa faluba Oltszemről.
Az oltszemi speciális iskolaigazgatója, Fábián Vince tagadja, hogy szociálisszempontok szerint vennének fel az általa igazgatottintézménybe tanulókat. Mint elmondta, azintézmény feladata az értelmi fogyatékkalélő gyerekek oktatása, és bár a szülőkegy része valóban nagyon szegény, csakfogyatékkal élő gyerekeket fogadnak. Bokor Attila, aKovászna megyei tanfelügyelőség munkatársamegerősítette az igazgató szavait: az oltszemikisegítőiskolába csak értelmi fogyatékkalélő gyerekeket vesznek fel. „A hetven gyerek közöttvalóban van olyan, akinek a szülei siralmas anyagihelyzetben vannak. De csupán szociális okbólsenki sem kerülhet oda” – magyarázta Bokor Attila.Vas Mária, a Kovászna megyei gyermekvédelmiigazgatóság alelnöke elmondta, öt évedönt a gyermekvédelmi igazgatóság arról,melyik gyerek annyira súlyos eset, hogy bekerülhessen azoltszemi kisegítőiskolába. A gyerekeketkisegítőiskolába kerülés előtt többszakember is megvizsgálja, így szerinte teljesenkizárt, hogy egészséges gyermekek kerülnéneka tanintézetbe.
Márton Róbert
A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.
Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.
176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.
Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.
Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.