A kezdeményezés keretében digitalizált formában tárják a képeket és a hozzájuk tartozó adatokat az érdeklődők elé
Fotó: Erdély Bálint Előd
Izgalmas és értékes projektbe vágott bele néhány nemesi származású fiatal: Szekeres-Ugron Villő művészettörténész ötlete nyomán, vezetésével elhatározták, hogy létrehozzák a Magyar Nemesi Fotótárat (MaNeFo), azaz összegyűjtik és digitalizálják a nemességhez kapcsolódó fotóanyagot.
2024. március 23., 10:172024. március 23., 10:17
2024. március 23., 13:562024. március 23., 13:56
Egy digitalizálással kapcsolatos pályázat adta az ötletet Szekeres-Ugron Villőnek, a Castellum Alapítvány és az AntePortum Egyesület aktív és tevékeny tagjának, hogy fontos és hasznos lenne összegyűjteni a magyar nemesség fotóanyagát. Továbbá digitalizálni, rendszerezni, és a kutatók, történészek, kíváncsi laikusok számára elérhetővé tenni azt.
„Egy másik projektünkhöz kerestem pályázatot, amikor belefutottam egy olyan pályázatba, ami fotódigitalizálással kapcsolatos volt. Akkor kezdett megérni bennem a már egy ideje formálódó gondolat, hogy nem ártana összegyűjteni a magyar nemesség fotóanyagát, mert nagyon érdekes és értékes anyagról van szó” – emlékezett vissza Szekeres-Ugron Villő a Krónikának. Rögtön fel is vette a kapcsolatot a Castellummal, a Magyar Történelmi Családok Egyesületével, és kitalálták, hogyan, milyen részletekkel állítják össze ezt a projektet.
Sikeresen pályáztak a Nemzeti Kulturális Alap Fotóművészet Kollégiumánál, így elkezdődhetett a tényleges munka, az addig csupán elméleti szinten formálódó kezdeményezés első szakaszának megvalósítása.
Jelenleg Szekeres-Ugron Villő a kezdeményezés mozgatórugója, szíve és lelke, elsősorban ő végzi a digitalizálást és az adatolást, emellett tanácsadó testület segíti.
Szekeres-Ugron Villő szerint a projekt célja a magyar nemesség teljes vagy közel teljes fotóanyagának digitalizálása
Fotó: Facebook/Velicsek László Miklós
Szekeres-Ugron Villő arról is beszámolt lapunknak, hogy a projekt kezdete előtt is tudott néhány nagyobb nemesi fényképgyűjtemény, fotóhagyaték létezéséről, de akárcsak a legtöbb, az erdélyi nemességhez kapcsolódó forrás, a kutatók és érdeklődők számára elég nehezen hozzáférhetőknek tűntek.
„A pályázat leadása előtt beszéltem azokkal a családokkal, amelyekről biztosan tudtam, hogy értékes fotóanyagaik vannak, és úgy gondoltam, valószínűleg ideadnák őket. Két nagyobb, meg két kisebb gyűjtemény esetében ezt le is egyeztettük, és alapvetően ezek kerültek be a pályázatba, tehát nevesítettük is ezeket. Bekerült egy Mikes-gyűjtemény, Péchy-, Kemény- és egy Horváth-Tholdy gyűjtemény” – magyarázta az ötletgazda. Hozzátette, ezekkel a gyűjteményekkel vágtak neki a munkának, ám közben folyamatosan bővült a lista, egyre több nemesi család ajánlotta fel fényképeit digitalizálásra. Ennek kapcsán – az egyébként nemesi származású – művészettörténész azt is elmondta, hogy nemcsak az arisztokráciára fókuszálnak, hanem a teljes magyar nemességre, hosszú távon „teljességre törekszenek”. A projekt keretében nemcsak régi, hanem kortárs képeket is digitalizálnak, azzal a feltétellel, hogy 1963 utáni képek esetében az anyaggazdagság miatt szelektálnak.
„Gyakorlatilag napról-napra bővül azoknak a családi gyűjteményeknek, családi archívumoknak a listája, amelyek bekerülhetnek az archívumba. Jelenleg nem azzal küzdünk, hogy nincs anyag, amit digitalizáljunk, hanem inkább azzal, hogy több évre elegendő anyagot kaptunk, és nem győzzük a digitalizálást” – fejtette ki.
„Nemcsak a fotókat szeretnénk közzétenni, hanem a fotókhoz kapcsolódó adatokat is. Az adatbázis adatlapokból és fényképekből fog állni, és az adatlapokon szereplő szöveges információk, például a képeken szereplők nevei, a fényképezés helye, időpontja kereshetőek lesznek. Középtávon azt is szeretnénk, hogy ezt a gyűjteményt összekössük egy genealógiai adatbázissal” – mutatott rá a művészettörténész, hozzátéve, június végén a honlap minimum 1200 fényképpel fog elindulni, de reményeik szerint ez nagyon hosszú távú projekt, mely célja 10-15 év múlva valósulhat meg.
Az ötletgazda kifejtette, első körben a veszélyeztetettebb anyagokat szeretnék digitalizálni, illetve a családi archívumokat, a magántulajdonban lévő fotókat. De hosszú távon beintegrálnának ebbe az adatbázisba akár köztulajdonban lévő fotókat is, például múzeumi gyűjtemények vonatkozó fotóanyagait is, vagy akár olyan magángyűjtemények fényképanyagait, amelyek nem családi hagyatékokként maradtak fenn, hanem magángyűjtők, mondjuk fotótörténészek gyűjteményeiben, esetleg fényképészek hagyatékaiban találhatók jelenleg, és kapcsolódnak ehhez a tematikához.
Ezáltal szeretnék biztosítani a digitalizátumok lehetőség szerinti egységes minőségét és adatolását. A MaNeFo-ba bekerülő fényképek zöme nem szabad felhasználású. „A fényképek elérhetőek lesznek, de a felhasználáshoz engedélyt kell kérni a projekt üzemeltetőitől, akik a fényképek tulajdonosaival egyeztetve döntenek a digitális másolatok felhasználásáról. A képeket tehát kutathatóvá tesszük, miközben tulajdonosaik továbbra sem mondanak le fényképeik felhasználásának szabályozásáról. Úgy gondoljuk, ez egy olyan kompromisszumos megoldás, amely a kutatókat is segíti, és a tulajdonosokat, valamint tulajdonukat is igyekszik megvédeni” – magyarázta a fotótár egyik létrehozója.
Szekeres-Ugron Villő kifejtette, a jövőben is szívesen várják a felajánlásokat, a fotóhagyatékok felajánlását digitalizálásra, illetve annak is nagyon örülnek, ha valaki anyagilag kívánja segíteni a projektet adományok útján.
A művészettörténész leszögezte, a projektnek az is egy nagyon pozitív hozadéka, hogy a családok is megkapják a jó minőségű szkennelt anyagokat, tehát nemcsak egy családtag fogja őrizni ezeket a képeket fizikai valójukban, hanem a család valamennyi tagjához eljuthatnak digitális másolat formájában. Arra már az eddigi munka is rámutatott, hogy nagyon fontos forrásokra bukkannak, például megsemmisült műemlékeket, műtárgyakat megörökítő képekre, eddig ismeretlen kinézetű személyiségek portréjára, de faluképeket, városképeket is találtak, különböző hagyományos tevékenységeket ábrázoló fotókat.
Az erdélyi nemességet már nem egy démonizáló kép, inkább valamiféle történelmi misztikum lengi körül, az emberek érdekességként tekintenek rá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
Uzsorakamatra nyújtott törvénytelen hitelek, valamint zsarolás és rongálás bűncselekményének gyanúsítottjainál tartottak pénteken négy házkutatást Kolozsváron és a kincses város szomszédságában fekvő Szászfenesen.
Újabb férfi holttestét emelték ki pénteken a Tiszából a folyó romániai partján, az ukrajnai Aknaszlatinával szemközt található Szarvaszó és Hosszúmező közötti térségben.
Az állatvédelemről sokáig legfeljebb akkor esett szó, amikor egy-egy megrázó eset felkavarta a közvéleményt. Az elmúlt évtizedekben azonban csendes, mégis mélyreható változás zajlott le Erdélyben. Riportunkban ennek az átalakulásnak jártunk utána.
Nagyszabású bővítés vár a nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskolára, miután a helyi tanács csütörtöki ülésén elfogadta a tanintézet új melléképületének részletes kivitelezési terveit.
Új árvízvédelmi rendszert építtet a román kormány 332 millió lejes beruházással a Korond-patakon, amely alapvetően befolyásolhatja Parajd jövőjét. Nyágrus Lászlót, Parajd polgármesterét kérdeztük a beruházás részleteiről és az új bánya lehetőségéről.
Fűtőközpontok szerelőjének adta ki magát, és fél év alatt kilenc embert vert át egy 40 éves páncélcsehi férfi. A Kolozs megyei illető 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a kolozsvári bíróság.
Európa legveszélyeztetettebb örökségi helyszínei közé került a Hunyad megyei Őraljaboldogfalván található református templom. A felbecsülhetetlen értékű freskókkal díszített műemlék megmentése most nemzetközi összefogással indulhat meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!