A kezdeményezés keretében digitalizált formában tárják a képeket és a hozzájuk tartozó adatokat az érdeklődők elé
Fotó: Erdély Bálint Előd
Izgalmas és értékes projektbe vágott bele néhány nemesi származású fiatal: Szekeres-Ugron Villő művészettörténész ötlete nyomán, vezetésével elhatározták, hogy létrehozzák a Magyar Nemesi Fotótárat (MaNeFo), azaz összegyűjtik és digitalizálják a nemességhez kapcsolódó fotóanyagot.
2024. március 23., 10:172024. március 23., 10:17
2024. március 23., 13:562024. március 23., 13:56
Egy digitalizálással kapcsolatos pályázat adta az ötletet Szekeres-Ugron Villőnek, a Castellum Alapítvány és az AntePortum Egyesület aktív és tevékeny tagjának, hogy fontos és hasznos lenne összegyűjteni a magyar nemesség fotóanyagát. Továbbá digitalizálni, rendszerezni, és a kutatók, történészek, kíváncsi laikusok számára elérhetővé tenni azt.
„Egy másik projektünkhöz kerestem pályázatot, amikor belefutottam egy olyan pályázatba, ami fotódigitalizálással kapcsolatos volt. Akkor kezdett megérni bennem a már egy ideje formálódó gondolat, hogy nem ártana összegyűjteni a magyar nemesség fotóanyagát, mert nagyon érdekes és értékes anyagról van szó” – emlékezett vissza Szekeres-Ugron Villő a Krónikának. Rögtön fel is vette a kapcsolatot a Castellummal, a Magyar Történelmi Családok Egyesületével, és kitalálták, hogyan, milyen részletekkel állítják össze ezt a projektet.
Sikeresen pályáztak a Nemzeti Kulturális Alap Fotóművészet Kollégiumánál, így elkezdődhetett a tényleges munka, az addig csupán elméleti szinten formálódó kezdeményezés első szakaszának megvalósítása.
Jelenleg Szekeres-Ugron Villő a kezdeményezés mozgatórugója, szíve és lelke, elsősorban ő végzi a digitalizálást és az adatolást, emellett tanácsadó testület segíti.
Szekeres-Ugron Villő szerint a projekt célja a magyar nemesség teljes vagy közel teljes fotóanyagának digitalizálása
Fotó: Facebook/Velicsek László Miklós
Szekeres-Ugron Villő arról is beszámolt lapunknak, hogy a projekt kezdete előtt is tudott néhány nagyobb nemesi fényképgyűjtemény, fotóhagyaték létezéséről, de akárcsak a legtöbb, az erdélyi nemességhez kapcsolódó forrás, a kutatók és érdeklődők számára elég nehezen hozzáférhetőknek tűntek.
„A pályázat leadása előtt beszéltem azokkal a családokkal, amelyekről biztosan tudtam, hogy értékes fotóanyagaik vannak, és úgy gondoltam, valószínűleg ideadnák őket. Két nagyobb, meg két kisebb gyűjtemény esetében ezt le is egyeztettük, és alapvetően ezek kerültek be a pályázatba, tehát nevesítettük is ezeket. Bekerült egy Mikes-gyűjtemény, Péchy-, Kemény- és egy Horváth-Tholdy gyűjtemény” – magyarázta az ötletgazda. Hozzátette, ezekkel a gyűjteményekkel vágtak neki a munkának, ám közben folyamatosan bővült a lista, egyre több nemesi család ajánlotta fel fényképeit digitalizálásra. Ennek kapcsán – az egyébként nemesi származású – művészettörténész azt is elmondta, hogy nemcsak az arisztokráciára fókuszálnak, hanem a teljes magyar nemességre, hosszú távon „teljességre törekszenek”. A projekt keretében nemcsak régi, hanem kortárs képeket is digitalizálnak, azzal a feltétellel, hogy 1963 utáni képek esetében az anyaggazdagság miatt szelektálnak.
„Gyakorlatilag napról-napra bővül azoknak a családi gyűjteményeknek, családi archívumoknak a listája, amelyek bekerülhetnek az archívumba. Jelenleg nem azzal küzdünk, hogy nincs anyag, amit digitalizáljunk, hanem inkább azzal, hogy több évre elegendő anyagot kaptunk, és nem győzzük a digitalizálást” – fejtette ki.
„Nemcsak a fotókat szeretnénk közzétenni, hanem a fotókhoz kapcsolódó adatokat is. Az adatbázis adatlapokból és fényképekből fog állni, és az adatlapokon szereplő szöveges információk, például a képeken szereplők nevei, a fényképezés helye, időpontja kereshetőek lesznek. Középtávon azt is szeretnénk, hogy ezt a gyűjteményt összekössük egy genealógiai adatbázissal” – mutatott rá a művészettörténész, hozzátéve, június végén a honlap minimum 1200 fényképpel fog elindulni, de reményeik szerint ez nagyon hosszú távú projekt, mely célja 10-15 év múlva valósulhat meg.
Az ötletgazda kifejtette, első körben a veszélyeztetettebb anyagokat szeretnék digitalizálni, illetve a családi archívumokat, a magántulajdonban lévő fotókat. De hosszú távon beintegrálnának ebbe az adatbázisba akár köztulajdonban lévő fotókat is, például múzeumi gyűjtemények vonatkozó fotóanyagait is, vagy akár olyan magángyűjtemények fényképanyagait, amelyek nem családi hagyatékokként maradtak fenn, hanem magángyűjtők, mondjuk fotótörténészek gyűjteményeiben, esetleg fényképészek hagyatékaiban találhatók jelenleg, és kapcsolódnak ehhez a tematikához.
Ezáltal szeretnék biztosítani a digitalizátumok lehetőség szerinti egységes minőségét és adatolását. A MaNeFo-ba bekerülő fényképek zöme nem szabad felhasználású. „A fényképek elérhetőek lesznek, de a felhasználáshoz engedélyt kell kérni a projekt üzemeltetőitől, akik a fényképek tulajdonosaival egyeztetve döntenek a digitális másolatok felhasználásáról. A képeket tehát kutathatóvá tesszük, miközben tulajdonosaik továbbra sem mondanak le fényképeik felhasználásának szabályozásáról. Úgy gondoljuk, ez egy olyan kompromisszumos megoldás, amely a kutatókat is segíti, és a tulajdonosokat, valamint tulajdonukat is igyekszik megvédeni” – magyarázta a fotótár egyik létrehozója.
Szekeres-Ugron Villő kifejtette, a jövőben is szívesen várják a felajánlásokat, a fotóhagyatékok felajánlását digitalizálásra, illetve annak is nagyon örülnek, ha valaki anyagilag kívánja segíteni a projektet adományok útján.
A művészettörténész leszögezte, a projektnek az is egy nagyon pozitív hozadéka, hogy a családok is megkapják a jó minőségű szkennelt anyagokat, tehát nemcsak egy családtag fogja őrizni ezeket a képeket fizikai valójukban, hanem a család valamennyi tagjához eljuthatnak digitális másolat formájában. Arra már az eddigi munka is rámutatott, hogy nagyon fontos forrásokra bukkannak, például megsemmisült műemlékeket, műtárgyakat megörökítő képekre, eddig ismeretlen kinézetű személyiségek portréjára, de faluképeket, városképeket is találtak, különböző hagyományos tevékenységeket ábrázoló fotókat.
Az erdélyi nemességet már nem egy démonizáló kép, inkább valamiféle történelmi misztikum lengi körül, az emberek érdekességként tekintenek rá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több személyt vett őrizetbe a rendőrség Brassó megyében rablás gyanúja miatt. A huszonéves elkövetők azt követően buktak le, hogy a bűncselekmény során az egyikük mellkasi sérülést szenvedett.
Az erdélyi magyar közösség érdeke, hogy az RMDSZ jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal – állapította meg pénteki kolozsvári ülésén az RMDSZ csúcsvezetősége.
A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.
Bár ugyanolyan márkájú és típusú járművekről van szó, mint amilyeneket tavaly vásárolt az Arad megyei tanács, ezek mintegy 80 ezer euróval kevesebbe kerültek, miután az Európai Ügyészség országszerte vizsgálatot indított túlárazás gyanújával.
Nyomozást indított a Temes megyei rendőrség egy, a közösségi médiában megjelent bejegyzés miatt, amelyben egy férfi azt állítja, hogy pénzt gyűjt a román elnök, Nicușor Dan meggyilkolására, és hozzátette, hogy „minden lej számít”.
Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Bízunk benne, hogy az újonnan megalakuló országgyűlési többség és a jövőbeli magyar kormány kiemelt figyelemmel fogja illetni a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit – szögezi le az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.
Kiadta a minisztérium a környezetvédelmi engedélyt a Buzău és Kovászna megye területén, a Nagy-Bászka folyón épülő Surduc-Siriu vízerőmű-beruházáshoz.
Óránként 224 kilométeres sebességgel vezető 21 éves sofőrt füleltek le a közlekedési rendőrök az A1-es autópálya Râmnicu Vâlcea és Déva közötti szakaszán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!