
A kutyfalvi Degenfeld-kastély is látogathatóvá vált a fiatalok munkájának köszönhetően
Fotó: Haáz Vince
Az erdélyi nemességet már nem egy démonizáló kép, inkább valamiféle történelmi misztikum lengi körül, az emberek érdekességként tekintenek rá. A Castellum és az Anteportum szervezetek fiatal tagjai ennek tudatában törekednek arra, hogy a nemességhez a jövőben is értékek, sőt az értékmentés missziója kapcsolódjon. Ugron Győző, az Ugron család sarja – aki a héten előadás keretében is beszélt a kolozsvári közönségnek az erdélyi nemesek értékmentő tevékenységeiről – lapunknak felidézte a fiatal nemesi leszármazottak szárnypróbálgatásait, egyúttal felvillantva terveiket.
2024. március 09., 19:042024. március 09., 19:04
2024. március 09., 20:022024. március 09., 20:02
Ugron Győző érdeklődésünkre elmondta, bár általában nem kell felidéznie, mit is jelentettek, miről is szóltak a kitelepítések, melyek 75 éves évfordulója március 3-án volt, mivel a fiatalok is kíváncsiak mondandójukra, néha nem árt egy kis „történelemlecke”.
Ugron Győző gyerekként csöppent a szervezet életébe, de ahogy nőtt, érett, egyre inkább érezte, hogy bekapcsolódna a tevékenységekbe. Elmondása szerint bár a Castellum Alapítvány még az 1990-es években létrejött, az ifjúság csak 2017 körül kezdte bontogatni szárnyait, ekkor kezdtek a castellumos fiatalok közösséggé alakulni. Bár kezdetben nem volt világos számukra az „út”, sok értékes példát láttak maguk előtt, a szervezet aktív, cselekvő tagjait, a tenni akarást, azt, hogy ezeknek az embereknek köszönhetően épül, bővül a szervezet.
– hiszen ők egykor egy gazdasági, kulturális, politikai elitet jelentettek, és bár a kommunizmus igyekezett ezt tagadni, sok mindent lehet nekik köszönni.
Idegenvezetés a mezőzáhi Ugron-kastélyban az AntePortum Egyesület szervezésében
Fotó: AntePortum Egyesület
– szögezte le. Az első nagyobb „kaliberű” rendezvényük a 2018. szeptember 15-én megszervezett Marosvécsi Kastélynap volt, amelynek az volt a célja, hogy a különböző generációknak olyan programokat biztosítsanak, melyek által megismerhetik az erdélyi nemesség világát, és jól is érezhetik magukat. Ennek jegyében rendeztek kiállításokat, koncerteket, tánc- és vívásbemutatókat.
Ugron Győző kiemelte, hogy az egyik legnagyobb kihívás a fiatal, 15 és 30 év közötti generáció megszólítása, elérése volt, ennek érdekében szerveztek stand-up comedy-t, slam poetry-t is. A rendezvény, melynek első alkalma több mint 800 érdeklődőt vonzott, azóta hagyománnyá vált, elevenen él a köztudatban.
Ugron Győző lapunknak arról is beszélt, hogy kezdettől fogva azt tapasztalják,
A Marosvécsi Kastélynap után nagyobb fába vágták a fejszéjüket, és úgy döntöttek, hogy olyan kastélyt tesznek elérhetővé, látogathatóvá, mely egyébként zárva van a nagyközönség előtt (a marosvécsi kastély már 2014 óta látogatható, jó infrastruktúrával rendelkező műemlék).
ugyanis az épület Németországban élő tulajdonosa már régóta funkciót keresett a műemléknek. Egy egyezség nyomán 2019-ben egy napra nyitották meg a kastély kapuit, a látogatás lehetősége 1200 embert vonzott a Maros megyei településre. A koncepció ugyanaz volt, mint a Marosvécsi Kastélynap esetében: minden generációt megszólítani különböző programokkal, csak a körülmények voltak szerényebbek. Az azóta hagyománnyá vált rendezvényre egyébként nem csak a hazai, hanem a magyarországi sajtó is felfigyelt. Ugyanakkor sokkal nehezebbnek bizonyult a szervezés az infrastruktúrával kapcsolatos kihívások miatt.
– elevenítette fel Ugron Győző, hozzátéve: elkezdték azt tapasztalni, hogy
Ezért döntöttek egy második szervezet, az Anteportum bejegyzése, megalapítása mellett, melynek céljai hasonlóak, mint a Castellum Alapítványéi. A kastélynapokon túl minden évben megszervezik az Erdélyi Álarcosbált a miklósvári Kálnoky-kastélyban, aminek célja, hogy felidézzék a régi nemesi bálok hangulatát.
Fotó: AntePortum Egyesület
„Az Erdélyi Álarcosbál megszervezése nagyon jó lehetőség volt arra, hogy kapcsolatokat építsünk más európai országok nemesi szervezeteinek a fiataljaival. Így sikerült kapcsolatba lépnünk, és eljöttek a bálra például Hollandiából, Belgiumból, Franciaországból, Németországból, az Egyesült Királyságból, Dániából, Olaszországból, sőt még Oroszországból is nemesi származású fiatalok, és ezáltal sikerült nekik bemutatnunk az erdélyi nemességet. És ezekkel a szervezetekkel azóta is nagyon jó kapcsolatot ápolunk” – ecsetelte.
Továbbá sikerült megnyitniuk a közönség számára a mezőzáhi Ugron-kastélyt is, mely a térség egyik legszebb romantikus kastélya.
Az erdélyi nemesi családok kitelepítésének 75. évfordulója alkalmából megnyitottak egy interaktív emlékszobát is a kutyfalvi Degenfeld-kastélyban, a Sorsforduló című projekt egy nemesi lakhelyet állít szembe egy alagsori kényszerlakhellyel, megmutatva, hogyan éltek az erdélyi nemesek 1949 márciusa előtt és után.
2024-ben megalakult az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja is, egy tudományos intézmény, amely alapítványi formában működik, melynek a fenntartói nemesi felmenőkkel rendelkező tehetős üzletemberek.
„Ennek az alapítványnak, ennek a kutatóközpontnak az elsődleges célja az, hogy minden, a nemességgel kapcsolatos családi hagyatékot, amely a családoknál – tehát a pincében, a padláson rendszertelenül vagy rendszerezve – megtalálható, összegyűjtsön, akár fizikai, akár digitalizált formában elérhetővé tegye, feldolgozza, a munka eredményeit publikálja. Reményeink szerint nagyon sok értékes dokumentum fog napvilágot látni ennek a kutatómunkának az eredményeképp” – mutatott rá Ugron Győző, leszögezve, bár nem könnyű feladat megszólítani a fiatal nemzedéket, igyekeznek újabb és újabb módszereket találni erre.

Összefogtak azok a nemesi származású fiatalok, akik szívükön viselik családi és kulturális hagyományaikat, valamint az erdélyi magyar kultúra jövőjét. Az AntePortum Egyesületet 2019 őszén hozták létre – Ugron Győzővel, a szervezet egyik alapítójával terveikről, tevékenységeikről beszélgettünk.
Többtucatnyi tiltakozó gyűlt össze vasárnap este a Temes megyei Bégaszentmihályon (Sânmihaiu Român) a csenei gyermekgyilkosságban érintett 13 éves fiú nagyszüleinek háza előtt.
A kolozsvári Arcadia Quartet neve ismerősen cseng a nemzetközi kamarazenei világban, a közelmúltban azonban egészen szokatlan közegben is feltűntek: a Cravata galbenă (A sárga nyakkendő) című, Sergiu Celibidache életét feldolgozó román nagyjátékfilmben.
Ünnepélyesen átadták pénteken Nagyváradon az Országos Széchenyi Könyvtárban restaurált Szent Jobb-ereklye selyemfestményt. A műkincset és a restaurálási folyamatot a magyar kultúra napja alkalmából a nagyközönségnek is bemutatták.
Egy négy- és egy ötéves gyermek beesett péntek délután a Kis-Szamosba Szamosújváron; egyiküket kimentette a vízből egy fiatalember, a négyéves azonban eltűnt, búvárok keresik – közölte a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A kemény hidegek és a korábban bizonytalanná vált finanszírozás ellenére nagyban zajlott a munka az elmúlt napokban is az Erdélyt Moldvával majdan összekötő A8-as autópálya első, Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszán.
Előzetes letartóztatásba helyezték a 15 éves Temes megyei fiú meggyilkolásával gyanúsított két kiskorút – közölte pénteken a Temes megyei ügyészség.
Átfogó rendőrségi ellenőrzéseket tartott az elmúlt két napban a legtöbb erdélyi megyei rendőr-főkapitányság. A BLITZ típusú razziák során több település közútjait „szállták meg” az egyenruhások, de a gazdasági rendőrség is végezte feladatait.
A nagyváradi ügyészség lezárta annak az egyéves kisgyereknek az ügyét, aki a helyi Happy Kids Házikó nevű, magát óvodaként és bölcsődeként meghatározó, de semmilyen engedéllyel sem rendelkező nagyváradi intézményben megfulladt egy falat alma miatt.
Péntek reggel ijesztő baleset történt a Szilágy megyei Pecselyben: egy kamion elvesztette uralmát a jármű felett, és összeütközött egy szemből érkező személyautóval a 191D megyei úton.
Több intézkedést rendelt el a Temes megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság Csene (Cenei) községben, ahol három kiskorú megölte egy 15 éves iskolatársukat.
szóljon hozzá!