
A kutyfalvi Degenfeld-kastély is látogathatóvá vált a fiatalok munkájának köszönhetően
Fotó: Haáz Vince
Az erdélyi nemességet már nem egy démonizáló kép, inkább valamiféle történelmi misztikum lengi körül, az emberek érdekességként tekintenek rá. A Castellum és az Anteportum szervezetek fiatal tagjai ennek tudatában törekednek arra, hogy a nemességhez a jövőben is értékek, sőt az értékmentés missziója kapcsolódjon. Ugron Győző, az Ugron család sarja – aki a héten előadás keretében is beszélt a kolozsvári közönségnek az erdélyi nemesek értékmentő tevékenységeiről – lapunknak felidézte a fiatal nemesi leszármazottak szárnypróbálgatásait, egyúttal felvillantva terveiket.
2024. március 09., 19:042024. március 09., 19:04
2024. március 09., 20:022024. március 09., 20:02
Ugron Győző érdeklődésünkre elmondta, bár általában nem kell felidéznie, mit is jelentettek, miről is szóltak a kitelepítések, melyek 75 éves évfordulója március 3-án volt, mivel a fiatalok is kíváncsiak mondandójukra, néha nem árt egy kis „történelemlecke”.
Ugron Győző gyerekként csöppent a szervezet életébe, de ahogy nőtt, érett, egyre inkább érezte, hogy bekapcsolódna a tevékenységekbe. Elmondása szerint bár a Castellum Alapítvány még az 1990-es években létrejött, az ifjúság csak 2017 körül kezdte bontogatni szárnyait, ekkor kezdtek a castellumos fiatalok közösséggé alakulni. Bár kezdetben nem volt világos számukra az „út”, sok értékes példát láttak maguk előtt, a szervezet aktív, cselekvő tagjait, a tenni akarást, azt, hogy ezeknek az embereknek köszönhetően épül, bővül a szervezet.
– hiszen ők egykor egy gazdasági, kulturális, politikai elitet jelentettek, és bár a kommunizmus igyekezett ezt tagadni, sok mindent lehet nekik köszönni.
Idegenvezetés a mezőzáhi Ugron-kastélyban az AntePortum Egyesület szervezésében
Fotó: AntePortum Egyesület
– szögezte le. Az első nagyobb „kaliberű” rendezvényük a 2018. szeptember 15-én megszervezett Marosvécsi Kastélynap volt, amelynek az volt a célja, hogy a különböző generációknak olyan programokat biztosítsanak, melyek által megismerhetik az erdélyi nemesség világát, és jól is érezhetik magukat. Ennek jegyében rendeztek kiállításokat, koncerteket, tánc- és vívásbemutatókat.
Ugron Győző kiemelte, hogy az egyik legnagyobb kihívás a fiatal, 15 és 30 év közötti generáció megszólítása, elérése volt, ennek érdekében szerveztek stand-up comedy-t, slam poetry-t is. A rendezvény, melynek első alkalma több mint 800 érdeklődőt vonzott, azóta hagyománnyá vált, elevenen él a köztudatban.
Ugron Győző lapunknak arról is beszélt, hogy kezdettől fogva azt tapasztalják,
A Marosvécsi Kastélynap után nagyobb fába vágták a fejszéjüket, és úgy döntöttek, hogy olyan kastélyt tesznek elérhetővé, látogathatóvá, mely egyébként zárva van a nagyközönség előtt (a marosvécsi kastély már 2014 óta látogatható, jó infrastruktúrával rendelkező műemlék).
ugyanis az épület Németországban élő tulajdonosa már régóta funkciót keresett a műemléknek. Egy egyezség nyomán 2019-ben egy napra nyitották meg a kastély kapuit, a látogatás lehetősége 1200 embert vonzott a Maros megyei településre. A koncepció ugyanaz volt, mint a Marosvécsi Kastélynap esetében: minden generációt megszólítani különböző programokkal, csak a körülmények voltak szerényebbek. Az azóta hagyománnyá vált rendezvényre egyébként nem csak a hazai, hanem a magyarországi sajtó is felfigyelt. Ugyanakkor sokkal nehezebbnek bizonyult a szervezés az infrastruktúrával kapcsolatos kihívások miatt.
– elevenítette fel Ugron Győző, hozzátéve: elkezdték azt tapasztalni, hogy
Ezért döntöttek egy második szervezet, az Anteportum bejegyzése, megalapítása mellett, melynek céljai hasonlóak, mint a Castellum Alapítványéi. A kastélynapokon túl minden évben megszervezik az Erdélyi Álarcosbált a miklósvári Kálnoky-kastélyban, aminek célja, hogy felidézzék a régi nemesi bálok hangulatát.
Fotó: AntePortum Egyesület
„Az Erdélyi Álarcosbál megszervezése nagyon jó lehetőség volt arra, hogy kapcsolatokat építsünk más európai országok nemesi szervezeteinek a fiataljaival. Így sikerült kapcsolatba lépnünk, és eljöttek a bálra például Hollandiából, Belgiumból, Franciaországból, Németországból, az Egyesült Királyságból, Dániából, Olaszországból, sőt még Oroszországból is nemesi származású fiatalok, és ezáltal sikerült nekik bemutatnunk az erdélyi nemességet. És ezekkel a szervezetekkel azóta is nagyon jó kapcsolatot ápolunk” – ecsetelte.
Továbbá sikerült megnyitniuk a közönség számára a mezőzáhi Ugron-kastélyt is, mely a térség egyik legszebb romantikus kastélya.
Az erdélyi nemesi családok kitelepítésének 75. évfordulója alkalmából megnyitottak egy interaktív emlékszobát is a kutyfalvi Degenfeld-kastélyban, a Sorsforduló című projekt egy nemesi lakhelyet állít szembe egy alagsori kényszerlakhellyel, megmutatva, hogyan éltek az erdélyi nemesek 1949 márciusa előtt és után.
2024-ben megalakult az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja is, egy tudományos intézmény, amely alapítványi formában működik, melynek a fenntartói nemesi felmenőkkel rendelkező tehetős üzletemberek.
„Ennek az alapítványnak, ennek a kutatóközpontnak az elsődleges célja az, hogy minden, a nemességgel kapcsolatos családi hagyatékot, amely a családoknál – tehát a pincében, a padláson rendszertelenül vagy rendszerezve – megtalálható, összegyűjtsön, akár fizikai, akár digitalizált formában elérhetővé tegye, feldolgozza, a munka eredményeit publikálja. Reményeink szerint nagyon sok értékes dokumentum fog napvilágot látni ennek a kutatómunkának az eredményeképp” – mutatott rá Ugron Győző, leszögezve, bár nem könnyű feladat megszólítani a fiatal nemzedéket, igyekeznek újabb és újabb módszereket találni erre.

Összefogtak azok a nemesi származású fiatalok, akik szívükön viselik családi és kulturális hagyományaikat, valamint az erdélyi magyar kultúra jövőjét. Az AntePortum Egyesületet 2019 őszén hozták létre – Ugron Győzővel, a szervezet egyik alapítójával terveikről, tevékenységeikről beszélgettünk.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
Új út építésével kötnék össze az észak-erdélyi autópályát Kolozsvárral, a kincses város tervezett körgyűrűjével.
Magiszteri képzés indítását tervezi a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának táncművészeti szakja, amely a végleges akkreditáció megszerzése után tovább bővítené felsőoktatási kínálatát – jelentették be a szak képviselői sajtótájékoztató keretében.
Zakariás Zoltán képviselő kétszer is az RMDSZ támogatásával jutott be a parlamentbe, most pedig „gondolt egyet”, és most független akar lenni – értékelt szerdán Kelemen Hunor újságírói kérdésre válaszolva.
Kormányválság, bizonytalan mandátum és sürgető agrárdöntések – ilyen körülmények között vette át az agrártárca irányítását Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes. Interjúnkban a legfontosabb teendőkről faggattuk a politikust.
Idén várhatóan lezárul a Brassó–Fogaras autópálya tervezése, ezt követően pedig kiírhatják a versenytárgyalást az 50 kilométeres szakasz kivitelezésére.
Az Animawings román légitársaság bejelentette, hogy Bécsbe és Frankfurtba is indít járatokat a kincses városból – közölte kedden a Kolozs Megyei Tanács.
Kilép az RMDSZ parlamenti frakciójából Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, az alakulat szerint ugyanis kevés kivétellel szinte semmi nem valósult meg a 2024-ben kötött megállapodásból.
Székelyföld érdeke az, hogy legyen hangja Budapesten, legyen tekintélye Bukarestben, és legyen önbizalma itthon – szögezte le a magyarországi választásokat kiértékelő videóüzenetében Szakács-Paál István, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere.
Semmi jóra nem számítani, ha a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása nyomán koalícióra lép a Szociáldemokrata Párt (PSD) a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Kossuth Rádió kedd reggeli műsorában.
szóljon hozzá!