A kutyfalvi Degenfeld-kastély is látogathatóvá vált a fiatalok munkájának köszönhetően
Fotó: Haáz Vince
Az erdélyi nemességet már nem egy démonizáló kép, inkább valamiféle történelmi misztikum lengi körül, az emberek érdekességként tekintenek rá. A Castellum és az Anteportum szervezetek fiatal tagjai ennek tudatában törekednek arra, hogy a nemességhez a jövőben is értékek, sőt az értékmentés missziója kapcsolódjon. Ugron Győző, az Ugron család sarja – aki a héten előadás keretében is beszélt a kolozsvári közönségnek az erdélyi nemesek értékmentő tevékenységeiről – lapunknak felidézte a fiatal nemesi leszármazottak szárnypróbálgatásait, egyúttal felvillantva terveiket.
2024. március 09., 19:042024. március 09., 19:04
2024. március 09., 20:022024. március 09., 20:02
Ugron Győző érdeklődésünkre elmondta, bár általában nem kell felidéznie, mit is jelentettek, miről is szóltak a kitelepítések, melyek 75 éves évfordulója március 3-án volt, mivel a fiatalok is kíváncsiak mondandójukra, néha nem árt egy kis „történelemlecke”.
Ugron Győző gyerekként csöppent a szervezet életébe, de ahogy nőtt, érett, egyre inkább érezte, hogy bekapcsolódna a tevékenységekbe. Elmondása szerint bár a Castellum Alapítvány még az 1990-es években létrejött, az ifjúság csak 2017 körül kezdte bontogatni szárnyait, ekkor kezdtek a castellumos fiatalok közösséggé alakulni. Bár kezdetben nem volt világos számukra az „út”, sok értékes példát láttak maguk előtt, a szervezet aktív, cselekvő tagjait, a tenni akarást, azt, hogy ezeknek az embereknek köszönhetően épül, bővül a szervezet.
– hiszen ők egykor egy gazdasági, kulturális, politikai elitet jelentettek, és bár a kommunizmus igyekezett ezt tagadni, sok mindent lehet nekik köszönni.
Idegenvezetés a mezőzáhi Ugron-kastélyban az AntePortum Egyesület szervezésében
Fotó: AntePortum Egyesület
– szögezte le. Az első nagyobb „kaliberű” rendezvényük a 2018. szeptember 15-én megszervezett Marosvécsi Kastélynap volt, amelynek az volt a célja, hogy a különböző generációknak olyan programokat biztosítsanak, melyek által megismerhetik az erdélyi nemesség világát, és jól is érezhetik magukat. Ennek jegyében rendeztek kiállításokat, koncerteket, tánc- és vívásbemutatókat.
Ugron Győző kiemelte, hogy az egyik legnagyobb kihívás a fiatal, 15 és 30 év közötti generáció megszólítása, elérése volt, ennek érdekében szerveztek stand-up comedy-t, slam poetry-t is. A rendezvény, melynek első alkalma több mint 800 érdeklődőt vonzott, azóta hagyománnyá vált, elevenen él a köztudatban.
Ugron Győző lapunknak arról is beszélt, hogy kezdettől fogva azt tapasztalják,
A Marosvécsi Kastélynap után nagyobb fába vágták a fejszéjüket, és úgy döntöttek, hogy olyan kastélyt tesznek elérhetővé, látogathatóvá, mely egyébként zárva van a nagyközönség előtt (a marosvécsi kastély már 2014 óta látogatható, jó infrastruktúrával rendelkező műemlék).
ugyanis az épület Németországban élő tulajdonosa már régóta funkciót keresett a műemléknek. Egy egyezség nyomán 2019-ben egy napra nyitották meg a kastély kapuit, a látogatás lehetősége 1200 embert vonzott a Maros megyei településre. A koncepció ugyanaz volt, mint a Marosvécsi Kastélynap esetében: minden generációt megszólítani különböző programokkal, csak a körülmények voltak szerényebbek. Az azóta hagyománnyá vált rendezvényre egyébként nem csak a hazai, hanem a magyarországi sajtó is felfigyelt. Ugyanakkor sokkal nehezebbnek bizonyult a szervezés az infrastruktúrával kapcsolatos kihívások miatt.
– elevenítette fel Ugron Győző, hozzátéve: elkezdték azt tapasztalni, hogy
Ezért döntöttek egy második szervezet, az Anteportum bejegyzése, megalapítása mellett, melynek céljai hasonlóak, mint a Castellum Alapítványéi. A kastélynapokon túl minden évben megszervezik az Erdélyi Álarcosbált a miklósvári Kálnoky-kastélyban, aminek célja, hogy felidézzék a régi nemesi bálok hangulatát.
Fotó: AntePortum Egyesület
„Az Erdélyi Álarcosbál megszervezése nagyon jó lehetőség volt arra, hogy kapcsolatokat építsünk más európai országok nemesi szervezeteinek a fiataljaival. Így sikerült kapcsolatba lépnünk, és eljöttek a bálra például Hollandiából, Belgiumból, Franciaországból, Németországból, az Egyesült Királyságból, Dániából, Olaszországból, sőt még Oroszországból is nemesi származású fiatalok, és ezáltal sikerült nekik bemutatnunk az erdélyi nemességet. És ezekkel a szervezetekkel azóta is nagyon jó kapcsolatot ápolunk” – ecsetelte.
Továbbá sikerült megnyitniuk a közönség számára a mezőzáhi Ugron-kastélyt is, mely a térség egyik legszebb romantikus kastélya.
Az erdélyi nemesi családok kitelepítésének 75. évfordulója alkalmából megnyitottak egy interaktív emlékszobát is a kutyfalvi Degenfeld-kastélyban, a Sorsforduló című projekt egy nemesi lakhelyet állít szembe egy alagsori kényszerlakhellyel, megmutatva, hogyan éltek az erdélyi nemesek 1949 márciusa előtt és után.
2024-ben megalakult az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja is, egy tudományos intézmény, amely alapítványi formában működik, melynek a fenntartói nemesi felmenőkkel rendelkező tehetős üzletemberek.
„Ennek az alapítványnak, ennek a kutatóközpontnak az elsődleges célja az, hogy minden, a nemességgel kapcsolatos családi hagyatékot, amely a családoknál – tehát a pincében, a padláson rendszertelenül vagy rendszerezve – megtalálható, összegyűjtsön, akár fizikai, akár digitalizált formában elérhetővé tegye, feldolgozza, a munka eredményeit publikálja. Reményeink szerint nagyon sok értékes dokumentum fog napvilágot látni ennek a kutatómunkának az eredményeképp” – mutatott rá Ugron Győző, leszögezve, bár nem könnyű feladat megszólítani a fiatal nemzedéket, igyekeznek újabb és újabb módszereket találni erre.
Összefogtak azok a nemesi származású fiatalok, akik szívükön viselik családi és kulturális hagyományaikat, valamint az erdélyi magyar kultúra jövőjét. Az AntePortum Egyesületet 2019 őszén hozták létre – Ugron Győzővel, a szervezet egyik alapítójával terveikről, tevékenységeikről beszélgettünk.
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
szóljon hozzá!