Fotó: Barabás Ákos
Heteken belül általános munkabeszüntetés robbanhat ki az egészségügyi rendszerben, az ágazatban ugyanis egyre nagyobb a forrongás a kormánynak az egyes alkalmazottak bére csökkenéséhez vezető intézkedései miatt.
Miközben a kórházakban egyre-másra spontán sztrájkok törnek ki, a legnagyobb egészségügyi szakszervezet, a Sanitas csütörtökön országos tiltakozó megmozdulásokról, valamint általános munkabeszüntetésről döntött. Leonard Bărăscu elnök bejelentette:
A szakszervezet azzal érvel, hogy az egységes bértörvény, valamint a pótlékokra vonatkozó új szabályzat alkalmazása nyomán számos egészségügyi alkalmazottnak 500 és 1100 lej közötti összeggel csökkent a fizetése. Iulian Pope, a Sanitas alelnöke szerint a kormány intézkedése nyomán mindössze az egészségügyi alkalmazottak tizenöt százalékának fizetése emelkedett számottevő mértékben.
Teljes káoszhoz vezettek a kormányzati lépések az egészségügyben” – hangsúlyozta Pope. Ehhez képest korábban Sorina Pintea egészségügyi miniszter azt hangoztatta, hogy az alkalmazottak alig 10 százalékának esett vissza a juttatása, a többiek pedig óriási bérkiegészítésnek örülhetnek.
Fotó: Rostás Szabolcs
A napokban az ország több településén folytatódtak a tiltakozó megmozdulások, amelyek immár „kiléptek” a kórházak falai közül. Kolozsváron utcára vonultak az egészségügyi intézmények kórbonctani részlegein dolgozók, akik ugyancsak általános sztrájkot helyeztek kilátásba. Az ország számos más egészségügyi intézményéhez hasonlóan –
– a patológiai intézetek alkalmazottai is amiatt tiltakoznak, hogy a kormány illetékeseinek állításával szemben nemhogy nem nőtt a javadalmazásuk, hanem éppenséggel csökkent. Ráadásul a kórbonctani intézetek dolgozóit kétszeresen is sújtották a kormány adó- és bérpolitikai intézkedései.
Paula Zamfir, a kolozsvári gasztroenterológiai és hepatológiai intézet kórbonctani részlegének asszisztense lapunknak elmondta: súlyos diszkriminációként élik meg, hogy januárban csökkent a fizetésük, miután az év elejétől immár teljes mértékben a munkavállalót terhelik a társadalom- és egészségbiztosítási járulékok, az ő bruttó bérüket azonban nem emelték.
Fotó: Rostás Szabolcs
A Kolozs megyei prefektúra elé vonult mintegy hetven kolozsvári, zilahi és nagyszebeni kórbonctani dolgozó arra panaszkodott, hogy végzettségük függvényében 300 és 1200 lej közötti összeggel kaptak kevesebbet márciusban az előző hónaphoz képest. A bérlefaragás ráadásul leginkább a felsőfokú végzetteket sújtotta. A védőmaszkban tiltakozó alkalmazottak többek között „Ne hazudozzatok, csökkent a fizetésünk!” „Pótlékplafonálás = diszkriminálás”, „Lélegezzétek be ti a formaldehidet!” szöveggel ellátott transzparenseket emeltek a magasba. A tiltakozók elmondták,
„Egyesek luxusalkalmazottaknak állítottak be bennünket. Arra kérek mindenkit, látogasson el a Kolozs megyei sürgősségi kórház patológiai részlegére, és győződjön meg az ottani luxuskörülményekről. Ha valaki azt meri állítani, hogy nem érdemli meg az eddigi fizetését például az a gondozó, aki naponta többször felmossa a vért a csempéről, az egyszerűen inkompetens” – jelentette ki Laura Cuibus asszisztens. Hozzátette, a jelenlegi kormány miatt annak a dolgozói kategóriának a javadalmazása csökkent, amely holttestek boncolásában segédkezik, naponta ki van téve a mérgező és rákkeltő hatású vegyi anyagoknak, szakmai betegségeknek.
Egyébként a csütörtöki megmozduláson részt vett Anamaria Fiţ kolozsvári patológus szakorvos is, szolidaritását fejezve ki a kisegítő személyzethez tartozó munkatársaival. Elmondta, ez csapatmunka, és a kórbonctani intézetek asszisztensei, a műszaki személyzet dolgozói nélkül nem tudná ellátni feladatát.
Munkabeszüntetéssel fenyegetőznek a kolozsvári kardiológiai intézet dolgozói is, akik szerdai megmozdulásukhoz hasonlóan csütörtökön is az intézet udvarán tiltakoztak bérük lefaragása miatt.
Fotó: Vargyasi Levente
Az elmúlt napokban a Kolozs megyei sürgősségi kórház, valamint a gasztroenterológiai és hepatológiai intézet dolgozói is elégedetlenségüknek adtak hangot. Csütörtökön a nagyszebeni tüdőgyógyászati kórház alkalmazottjai is csatlakoztak a tiltakozáshoz: több mint félszázan vonultak az intézmény udvarára, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek.
az egységes bértörvény azonban nem szorul módosításra. A tárcavezető ismét hangsúlyozta, azért korlátozták az alapbérkeret 30 százalékára a többletjuttatások mértékét, „mert nem normális, hogy a pótlékok nagyobbak legyenek az alapfizetésnél”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!