Fotó: Barabás Ákos
Heteken belül általános munkabeszüntetés robbanhat ki az egészségügyi rendszerben, az ágazatban ugyanis egyre nagyobb a forrongás a kormánynak az egyes alkalmazottak bére csökkenéséhez vezető intézkedései miatt.
Miközben a kórházakban egyre-másra spontán sztrájkok törnek ki, a legnagyobb egészségügyi szakszervezet, a Sanitas csütörtökön országos tiltakozó megmozdulásokról, valamint általános munkabeszüntetésről döntött. Leonard Bărăscu elnök bejelentette:
A szakszervezet azzal érvel, hogy az egységes bértörvény, valamint a pótlékokra vonatkozó új szabályzat alkalmazása nyomán számos egészségügyi alkalmazottnak 500 és 1100 lej közötti összeggel csökkent a fizetése. Iulian Pope, a Sanitas alelnöke szerint a kormány intézkedése nyomán mindössze az egészségügyi alkalmazottak tizenöt százalékának fizetése emelkedett számottevő mértékben.
Teljes káoszhoz vezettek a kormányzati lépések az egészségügyben” – hangsúlyozta Pope. Ehhez képest korábban Sorina Pintea egészségügyi miniszter azt hangoztatta, hogy az alkalmazottak alig 10 százalékának esett vissza a juttatása, a többiek pedig óriási bérkiegészítésnek örülhetnek.
Fotó: Rostás Szabolcs
A napokban az ország több településén folytatódtak a tiltakozó megmozdulások, amelyek immár „kiléptek” a kórházak falai közül. Kolozsváron utcára vonultak az egészségügyi intézmények kórbonctani részlegein dolgozók, akik ugyancsak általános sztrájkot helyeztek kilátásba. Az ország számos más egészségügyi intézményéhez hasonlóan –
– a patológiai intézetek alkalmazottai is amiatt tiltakoznak, hogy a kormány illetékeseinek állításával szemben nemhogy nem nőtt a javadalmazásuk, hanem éppenséggel csökkent. Ráadásul a kórbonctani intézetek dolgozóit kétszeresen is sújtották a kormány adó- és bérpolitikai intézkedései.
Paula Zamfir, a kolozsvári gasztroenterológiai és hepatológiai intézet kórbonctani részlegének asszisztense lapunknak elmondta: súlyos diszkriminációként élik meg, hogy januárban csökkent a fizetésük, miután az év elejétől immár teljes mértékben a munkavállalót terhelik a társadalom- és egészségbiztosítási járulékok, az ő bruttó bérüket azonban nem emelték.
Fotó: Rostás Szabolcs
A Kolozs megyei prefektúra elé vonult mintegy hetven kolozsvári, zilahi és nagyszebeni kórbonctani dolgozó arra panaszkodott, hogy végzettségük függvényében 300 és 1200 lej közötti összeggel kaptak kevesebbet márciusban az előző hónaphoz képest. A bérlefaragás ráadásul leginkább a felsőfokú végzetteket sújtotta. A védőmaszkban tiltakozó alkalmazottak többek között „Ne hazudozzatok, csökkent a fizetésünk!” „Pótlékplafonálás = diszkriminálás”, „Lélegezzétek be ti a formaldehidet!” szöveggel ellátott transzparenseket emeltek a magasba. A tiltakozók elmondták,
„Egyesek luxusalkalmazottaknak állítottak be bennünket. Arra kérek mindenkit, látogasson el a Kolozs megyei sürgősségi kórház patológiai részlegére, és győződjön meg az ottani luxuskörülményekről. Ha valaki azt meri állítani, hogy nem érdemli meg az eddigi fizetését például az a gondozó, aki naponta többször felmossa a vért a csempéről, az egyszerűen inkompetens” – jelentette ki Laura Cuibus asszisztens. Hozzátette, a jelenlegi kormány miatt annak a dolgozói kategóriának a javadalmazása csökkent, amely holttestek boncolásában segédkezik, naponta ki van téve a mérgező és rákkeltő hatású vegyi anyagoknak, szakmai betegségeknek.
Egyébként a csütörtöki megmozduláson részt vett Anamaria Fiţ kolozsvári patológus szakorvos is, szolidaritását fejezve ki a kisegítő személyzethez tartozó munkatársaival. Elmondta, ez csapatmunka, és a kórbonctani intézetek asszisztensei, a műszaki személyzet dolgozói nélkül nem tudná ellátni feladatát.
Munkabeszüntetéssel fenyegetőznek a kolozsvári kardiológiai intézet dolgozói is, akik szerdai megmozdulásukhoz hasonlóan csütörtökön is az intézet udvarán tiltakoztak bérük lefaragása miatt.
Fotó: Vargyasi Levente
Az elmúlt napokban a Kolozs megyei sürgősségi kórház, valamint a gasztroenterológiai és hepatológiai intézet dolgozói is elégedetlenségüknek adtak hangot. Csütörtökön a nagyszebeni tüdőgyógyászati kórház alkalmazottjai is csatlakoztak a tiltakozáshoz: több mint félszázan vonultak az intézmény udvarára, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek.
az egységes bértörvény azonban nem szorul módosításra. A tárcavezető ismét hangsúlyozta, azért korlátozták az alapbérkeret 30 százalékára a többletjuttatások mértékét, „mert nem normális, hogy a pótlékok nagyobbak legyenek az alapfizetésnél”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!