Erdélyi Máért az autonómiáért

Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet (EMÁÉRT) létrehozására tettek javaslatot a csütörtökön Kolozsváron rendezett egyeztető autonómia-kerekasztal résztvevői. A Protestáns Teológiai Intézetben tartott találkozó célja az önrendelkezés melletti összefogás kialakítása, valamint az autonómia elvi alapjainak a résztvevők általi közös meghatározása volt. A Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének kezdeményezésére összeült kerekasztal-beszélgetésen évek óta először ültek szemtől szembe az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Szövetsége, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, a Bihar megyei Magyar Polgári Egyesület, valamint – a római katolikuson kívül – az erdélyi magyar történelmi egyházak és az RMDSZ képviselői; a szövetséget Székely István képviselte. A különösebb viták nélkül lezajlott megbeszélés végén Tőkés László a romániai magyar–magyar párbeszéd intézményesítése érdekében javaslatot tett az EMÁÉRT létrehozását célzó szándéknyilatkozat elfogadására, amelyet egyedül az RMDSZ képviselője nem írt alá, mivel – mint azt a Krónika kérdésére kifejtette – a szövetségnek előbb végig kell gondolnia az indítványt.
„A romániai magyar–magyar kapcsolatok intézményesítésének kérdése a kerekasztal-beszélgetés során merült fel, így ezt a javaslatot előbb végig kell gondolni, mivel úgy tűnik, átfedések keletkeznének az új testület, illetve az RMDSZ-en belül működő Szövetségi Egyeztető Tanács hatáskörében” – magyarázta lapunknak Székely István. A Kolozsváron elfogadott szándéknyilatkozat szerint a csütörtöki egyeztetés célszerű és hasznos volt, továbbá a résztvevők szükségesnek tartják az egységes fellépést, a további találkozók megrendezését az autonómia ügyében. Tulajdonképpen az anyaország és a határon túli magyarok közötti kapcsolatok ápolására hivatott Magyar Állandó Értekezlet mintájára életre hívott EMÁÉRT létrehozására tett javaslat is ezeknek a kezdeményezéseknek az intézményesítését célozza. Tőkés László EMNT-elnök gesztusértékűnek nevezte, hogy az ülésen az RMDSZ képviselője is megjelent, hozzátéve: első megkeresésére a szövetség visszautasította a meghívást, és mindössze a második felkérését követően bíztak meg egy szakértőt a kerekasztalon való részvétellel. A találkozóra nem ment el Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, aki levelében kifejtette: „politikai dolgokban” nem kíván részt venni. Az EMÁÉRT alakuló ülését február második felében tartják, ekkor dől el, milyen struktúrával és hatáskörökkel rendelkezik majd az új testület. Különben az autonómia-kerekasztal során a résztvevők között nem alakult ki vita, így egyetértés mutatkozott például a többféle autonómiaformák, illetve az ezek eléréséhez szükséges egységes fellépés szorgalmazását illetően is. Elhangzott: a többféle autonómiaelképzeléseket egyforma fontossággal kell kezelni. Székely István egyébként hozzászólásában kifejtette: új szakasz kezdődött azáltal, hogy a nyelvi jogok törvénybe foglalásával a romániai magyarság rábírta az állami intézményeket: a számára megfelelő magatartást tanúsítson. „De újabb közjogi kérdésekben tovább akar-e lépni az erdélyi magyarság?” – tette fel a kérdést az RMDSZ szakértője, aki úgy vélte, túl nagy figyelmet kapott az autonómia törvény általi szabályozása, noha szerinte azt nem elég a parlamenttel elfogadtatni, hanem ki kell építeni az ehhez szükséges intézményrendszert is.