Az Arany János-emlékmúzeumnak otthont adó Csonkatorony mellett található Arany-palotát 180 millió forintból újították fel (archív felvétel)
Fotó: Facebook/Nagyszalontai Városi Könyvtár
A magyarság valamennyi emlékét meg kell őrizni, mert ez a nemzet jövője – mondta Kásler Miklós a felújított Arany-palota avatóünnepségén Nagyszalontán szombaton.
2021. szeptember 11., 13:362021. szeptember 11., 13:36
2021. szeptember 11., 16:352021. szeptember 11., 16:35
Az emberi erőforrások minisztere emlékeztetett, Széll Kálmán miniszterelnök volt az, aki kezdeményezte, hogy Arany János emlékét őrizzék, hagyatékát ápolják. A jelenlegi magyar kormányfő érti Széll Kálmánt, „ez a magyarázata annak, hogy ápoljuk emlékeinket a Kárpát-medencében” – fogalmazott.
A tárcavezető véleménye szerint Arany Jánoshoz leginkább Deák Ferenc hasonlított. Közös volt bennük a legtisztább emberi minőség képviselete, a hazaszeretet, az erkölcs mindenek felettisége; ezek miatt abszolút tisztelet övezte őket. „Arany szavakban írta le, amit Deák a gyakorlatban képviselt” – jelentette ki.
Kásler Miklós ünnepi beszédében kitért arra: itt az ideje, hogy minden nemzet ismerje fel és képviselje saját értékeit és hagyományait, mert „akkor a régió ismét meg tud erősödni és ki tud emelkedni”. Ígéretet tett arra, hogy ő segít őrizni a hitet, a magyarságot és ápolni a hagyományokat.
A politikus szerint a megújulás a túlélés és a megmaradás eszköze, akarat, kitartás és közös munka kell hozzá. Ezen dolgozik Bukarestben az RMDSZ is – jelentette ki. Hozzátette, hogy 84 erdélyi magyar műemléket, „közösségünk bástyáit” – várakat, kastélyokat, múzeumokat, templomokat – újítanak fel.
Úgy fogalmazott: „mi, magyarok nemcsak túlélni akarunk, hanem jól akarunk élni”, ezért újítanak fel és építenek bölcsődéket és óvodákat. Nagyszalontán felújították a kórházat, az idősek gondozási központját, és finanszírozzák a belváros megújítását – mondta.
Az ünnepségen köszönetét fejezte ki Török László, Nagyszalonta polgármestere is, majd az új központ Áder Orsolya képzőművész kiállításával nyitotta meg kapuit.
Az összegből kicserélték a tetőt, megújultak a belső terek, a lépcsőház, tatarozták az épületet, felújították vagy cserélték a nyílászárókat, megújult a víz- és csatornahálózat, valamint az elektromos és a fűtési rendszer. A padlástérben kialakítottak egy 100 fős konferenciatermet és három vendégszobát.
Mint ismeretes, teljesen megújul a nagyszalontai Arany-palota, új kulturális központ létesül az Arany János Emlékmúzeumnak otthont adó Csonkatorony mellett található épületben. Patócs Júlia, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke arról beszélt lapunknak, hogyan haladnak a munkálatok, mire bukkantak időközben.
Az épületben kiállítóteret, galériát, előadótermet és múzeumi kávézót is magában foglaló kulturális központ működik majd. Az emeleten könyvtár üzemel és kialakítottak egy Dánielisz-termet. Dánielisz Endre 96 éves helytörténész, Arany-kutató ugyanis felajánlotta az Arany János Művelődési Egyesületnek több ezer kötetes magánkönyvtárát és dolgozószobája teljes berendezését.
A palotát 1912-ben azért építette az Arany János Művelődési Egyesület, hogy legyen bérháza, aminek a jövedelméből fenn tudja tartani a költő emlékére létesített gyűjteményt. Magánlakásként és üzlethelyiségként használták, 36 évig a bérleti díjból tartották fenn a múzeumot.
Az államosítást követően az épület első emeletére költözött a városi könyvtár, a földszinten üzletek kaptak helyet. Az 1990-es évek végétől galéria működött az épületben, az egyesület 1991 és 2016 között harcolt a visszaszerzéséért. A palotában több mint 70 éve nem volt hasonló méretű felújítás.
A Csonkatoronyban lévő Arany János-emlékmúzeumot 2017-ben, az Arany-emlékév keretében újították fel a magyar kormány 160 millió forintos támogatásából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!