Az Arany János-emlékmúzeumnak otthont adó Csonkatorony mellett található Arany-palotát 180 millió forintból újították fel (archív felvétel)
Fotó: Facebook/Nagyszalontai Városi Könyvtár
A magyarság valamennyi emlékét meg kell őrizni, mert ez a nemzet jövője – mondta Kásler Miklós a felújított Arany-palota avatóünnepségén Nagyszalontán szombaton.
2021. szeptember 11., 13:362021. szeptember 11., 13:36
2021. szeptember 11., 16:352021. szeptember 11., 16:35
Az emberi erőforrások minisztere emlékeztetett, Széll Kálmán miniszterelnök volt az, aki kezdeményezte, hogy Arany János emlékét őrizzék, hagyatékát ápolják. A jelenlegi magyar kormányfő érti Széll Kálmánt, „ez a magyarázata annak, hogy ápoljuk emlékeinket a Kárpát-medencében” – fogalmazott.
A tárcavezető véleménye szerint Arany Jánoshoz leginkább Deák Ferenc hasonlított. Közös volt bennük a legtisztább emberi minőség képviselete, a hazaszeretet, az erkölcs mindenek felettisége; ezek miatt abszolút tisztelet övezte őket. „Arany szavakban írta le, amit Deák a gyakorlatban képviselt” – jelentette ki.
Kásler Miklós ünnepi beszédében kitért arra: itt az ideje, hogy minden nemzet ismerje fel és képviselje saját értékeit és hagyományait, mert „akkor a régió ismét meg tud erősödni és ki tud emelkedni”. Ígéretet tett arra, hogy ő segít őrizni a hitet, a magyarságot és ápolni a hagyományokat.
A politikus szerint a megújulás a túlélés és a megmaradás eszköze, akarat, kitartás és közös munka kell hozzá. Ezen dolgozik Bukarestben az RMDSZ is – jelentette ki. Hozzátette, hogy 84 erdélyi magyar műemléket, „közösségünk bástyáit” – várakat, kastélyokat, múzeumokat, templomokat – újítanak fel.
Úgy fogalmazott: „mi, magyarok nemcsak túlélni akarunk, hanem jól akarunk élni”, ezért újítanak fel és építenek bölcsődéket és óvodákat. Nagyszalontán felújították a kórházat, az idősek gondozási központját, és finanszírozzák a belváros megújítását – mondta.
Az ünnepségen köszönetét fejezte ki Török László, Nagyszalonta polgármestere is, majd az új központ Áder Orsolya képzőművész kiállításával nyitotta meg kapuit.
Az összegből kicserélték a tetőt, megújultak a belső terek, a lépcsőház, tatarozták az épületet, felújították vagy cserélték a nyílászárókat, megújult a víz- és csatornahálózat, valamint az elektromos és a fűtési rendszer. A padlástérben kialakítottak egy 100 fős konferenciatermet és három vendégszobát.
Mint ismeretes, teljesen megújul a nagyszalontai Arany-palota, új kulturális központ létesül az Arany János Emlékmúzeumnak otthont adó Csonkatorony mellett található épületben. Patócs Júlia, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke arról beszélt lapunknak, hogyan haladnak a munkálatok, mire bukkantak időközben.
Az épületben kiállítóteret, galériát, előadótermet és múzeumi kávézót is magában foglaló kulturális központ működik majd. Az emeleten könyvtár üzemel és kialakítottak egy Dánielisz-termet. Dánielisz Endre 96 éves helytörténész, Arany-kutató ugyanis felajánlotta az Arany János Művelődési Egyesületnek több ezer kötetes magánkönyvtárát és dolgozószobája teljes berendezését.
A palotát 1912-ben azért építette az Arany János Művelődési Egyesület, hogy legyen bérháza, aminek a jövedelméből fenn tudja tartani a költő emlékére létesített gyűjteményt. Magánlakásként és üzlethelyiségként használták, 36 évig a bérleti díjból tartották fenn a múzeumot.
Az államosítást követően az épület első emeletére költözött a városi könyvtár, a földszinten üzletek kaptak helyet. Az 1990-es évek végétől galéria működött az épületben, az egyesület 1991 és 2016 között harcolt a visszaszerzéséért. A palotában több mint 70 éve nem volt hasonló méretű felújítás.
A Csonkatoronyban lévő Arany János-emlékmúzeumot 2017-ben, az Arany-emlékév keretében újították fel a magyar kormány 160 millió forintos támogatásából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!