Az Arany János-emlékmúzeumnak otthont adó Csonkatorony mellett található Arany-palotát 180 millió forintból újították fel (archív felvétel)
Fotó: Facebook/Nagyszalontai Városi Könyvtár
A magyarság valamennyi emlékét meg kell őrizni, mert ez a nemzet jövője – mondta Kásler Miklós a felújított Arany-palota avatóünnepségén Nagyszalontán szombaton.
2021. szeptember 11., 13:362021. szeptember 11., 13:36
2021. szeptember 11., 16:352021. szeptember 11., 16:35
Az emberi erőforrások minisztere emlékeztetett, Széll Kálmán miniszterelnök volt az, aki kezdeményezte, hogy Arany János emlékét őrizzék, hagyatékát ápolják. A jelenlegi magyar kormányfő érti Széll Kálmánt, „ez a magyarázata annak, hogy ápoljuk emlékeinket a Kárpát-medencében” – fogalmazott.
A tárcavezető véleménye szerint Arany Jánoshoz leginkább Deák Ferenc hasonlított. Közös volt bennük a legtisztább emberi minőség képviselete, a hazaszeretet, az erkölcs mindenek felettisége; ezek miatt abszolút tisztelet övezte őket. „Arany szavakban írta le, amit Deák a gyakorlatban képviselt” – jelentette ki.
Kásler Miklós ünnepi beszédében kitért arra: itt az ideje, hogy minden nemzet ismerje fel és képviselje saját értékeit és hagyományait, mert „akkor a régió ismét meg tud erősödni és ki tud emelkedni”. Ígéretet tett arra, hogy ő segít őrizni a hitet, a magyarságot és ápolni a hagyományokat.
A politikus szerint a megújulás a túlélés és a megmaradás eszköze, akarat, kitartás és közös munka kell hozzá. Ezen dolgozik Bukarestben az RMDSZ is – jelentette ki. Hozzátette, hogy 84 erdélyi magyar műemléket, „közösségünk bástyáit” – várakat, kastélyokat, múzeumokat, templomokat – újítanak fel.
Úgy fogalmazott: „mi, magyarok nemcsak túlélni akarunk, hanem jól akarunk élni”, ezért újítanak fel és építenek bölcsődéket és óvodákat. Nagyszalontán felújították a kórházat, az idősek gondozási központját, és finanszírozzák a belváros megújítását – mondta.
Az ünnepségen köszönetét fejezte ki Török László, Nagyszalonta polgármestere is, majd az új központ Áder Orsolya képzőművész kiállításával nyitotta meg kapuit.
Az összegből kicserélték a tetőt, megújultak a belső terek, a lépcsőház, tatarozták az épületet, felújították vagy cserélték a nyílászárókat, megújult a víz- és csatornahálózat, valamint az elektromos és a fűtési rendszer. A padlástérben kialakítottak egy 100 fős konferenciatermet és három vendégszobát.
Mint ismeretes, teljesen megújul a nagyszalontai Arany-palota, új kulturális központ létesül az Arany János Emlékmúzeumnak otthont adó Csonkatorony mellett található épületben. Patócs Júlia, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke arról beszélt lapunknak, hogyan haladnak a munkálatok, mire bukkantak időközben.
Az épületben kiállítóteret, galériát, előadótermet és múzeumi kávézót is magában foglaló kulturális központ működik majd. Az emeleten könyvtár üzemel és kialakítottak egy Dánielisz-termet. Dánielisz Endre 96 éves helytörténész, Arany-kutató ugyanis felajánlotta az Arany János Művelődési Egyesületnek több ezer kötetes magánkönyvtárát és dolgozószobája teljes berendezését.
A palotát 1912-ben azért építette az Arany János Művelődési Egyesület, hogy legyen bérháza, aminek a jövedelméből fenn tudja tartani a költő emlékére létesített gyűjteményt. Magánlakásként és üzlethelyiségként használták, 36 évig a bérleti díjból tartották fenn a múzeumot.
Az államosítást követően az épület első emeletére költözött a városi könyvtár, a földszinten üzletek kaptak helyet. Az 1990-es évek végétől galéria működött az épületben, az egyesület 1991 és 2016 között harcolt a visszaszerzéséért. A palotában több mint 70 éve nem volt hasonló méretű felújítás.
A Csonkatoronyban lévő Arany János-emlékmúzeumot 2017-ben, az Arany-emlékév keretében újították fel a magyar kormány 160 millió forintos támogatásából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!