A Kincses Kolozsvár Kalendáriuma sorozat legújabb kötetének bemutatója a Bánffy-palota udvarán vasárnap délután
Fotó: Krónika
A Kincses Kolozsvár Kalendáriuma 2023–2024 című kiadvány az olvasót a város régmúltján vezeti végig egészen a jelenig – ebbe az érdekes, gazdag világba nyert betekintést a kötet bemutatóján a Bánffy-palota udvarán vasárnap délután összegyűlt közel százfős érdeklődő közönség.
2023. augusztus 13., 19:372023. augusztus 13., 19:37
2023. augusztus 13., 19:482023. augusztus 13., 19:48
A Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott kötetbemutatón részt vettek a kiadványban olvasható írások szerzői közül néhányan: történészek, újságírók, szociológus, építészek. A szerzők azokról a témákról értekeztek röviden, amelyekről az 500 oldalas, frissen megjelent kalendáriumba írtak.
Az 500 oldalas kiadvány számos érdekességgel is szolgál Erdély fővárosáról
Fotó: Krónika
H. Szabó Gyula, a kötet főszerkesztője, a beszélgetés házigazdája elsőként Papp Annamária történésznek adta át a szót, aki
Bodó Márta újságíró a Marianum épületét mutatja be a kötetben „a pincétől a padlásig felfedező” filológusok szemével. Az eredetileg katolikus nőoktatási rendeltetésű épület létrejöttét Hirschler József plébános kezdeményezte,
Fotó: Krónika
Az idén 75 éves Művelődés folyóirat múltjáról a kiadvány főszerkesztője, Benkő Levente beszélt. Felhívta a figyelmet a Merre, erdélyi magyar közművelődési sajtó? című kerekasztal-beszélgetésre, amelyet kedden 17 órakor tartanak, illetve a Művelődés-enciklopédia négykötetes antológia bemutatójára, amelyet szerdán tartanak 16 órakor a Vallásszabadság Házában. Rostás Zoltán szociológus, az Echinox diáklap egyik alapítója, a lap nehéz indulásáról értekezett, kiemelte, hogy 1968-ban ritkaságszámba ment az egyetemisták alulról jövő kezdeményezése.
„Akármit építünk ma, az kóceráj”
Az előző kalendáriumoktól eltérően – amelyek a kincses város egy-egy negyedét mutatták be – az idei kötet számos írása egy szűkebb területről, a Farkas utcáról szól. Itt nőtt fel a téma első hozzászólója is, Macalik Arnold építész, a kincses város emblematikus utcája folyamatban levő átalakításának meghatározó alakja.
„Amikor elindultunk ennek az utcatérnek az átgondolásával, akkor az volt az alapelv, hogy ne változtassunk, ne szépészkedjünk, ne hozzunk bele formatervezést és dizájnt. Én próbálom megérteni, hogy alakult ki az évszázadok során, és hagyom, hogy olyan legyen” – fogalmazott az építész, aki nagy eredménynek tartja, hogy csend lesz a Farkas utcában.
Fotó: Krónika
Az utcaképből kilógó, „fiatalabb” épületekről – például az Akadémiai Könyvtár és az Állami Levéltár – Sipos Gábor történész értekezett. Felidézte az 1944-ben született László Dezső lelkész, egykori Farkas utcai lakos gyerekkorát is.
Guttman Szabolcs építész számára az Egyetemiek Háza – hatvan éve látogatja a koncerteket itt – egyfajta „bravúrnak” számít:
A 150 éve született Bánffy Miklós is „megszólalt”
A Petőfi 200 évfordulón kívül idén Bánffy Miklós születésének 150. évfordulóját is ünnepeljük. Ezzel kapcsolatosan Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője a megsemmisült Bánffy-könyvtár egy vissza nem vitt,
Fotó: Krónika
A kötetbemutató zárásaként Farkas Lóránd színművész olvasott fel Bánffy Miklós gyerekkori, de nem bonchidai, hanem kalotaszegi emlékeiből.
Kolozsvár nélkül nincsen magyar történelem, nincs magyar nemzet, és a város fejlődése az itt élő embereknek, a magyarság összefogásának is köszönhető – hangsúlyozta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap a kincses városban.
Népes közönség gyűlt össze a kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában, ahol a 14. Kolozsvári Magyar Napok nulladik napján, szombaton délután nyitották meg az In memoriam Kántor Lajos című képzőművészeti kiállítást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!