A Kincses Kolozsvár Kalendáriuma sorozat legújabb kötetének bemutatója a Bánffy-palota udvarán vasárnap délután
Fotó: Krónika
A Kincses Kolozsvár Kalendáriuma 2023–2024 című kiadvány az olvasót a város régmúltján vezeti végig egészen a jelenig – ebbe az érdekes, gazdag világba nyert betekintést a kötet bemutatóján a Bánffy-palota udvarán vasárnap délután összegyűlt közel százfős érdeklődő közönség.
2023. augusztus 13., 19:372023. augusztus 13., 19:37
2023. augusztus 13., 19:482023. augusztus 13., 19:48
A Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott kötetbemutatón részt vettek a kiadványban olvasható írások szerzői közül néhányan: történészek, újságírók, szociológus, építészek. A szerzők azokról a témákról értekeztek röviden, amelyekről az 500 oldalas, frissen megjelent kalendáriumba írtak.
Az 500 oldalas kiadvány számos érdekességgel is szolgál Erdély fővárosáról
Fotó: Krónika
H. Szabó Gyula, a kötet főszerkesztője, a beszélgetés házigazdája elsőként Papp Annamária történésznek adta át a szót, aki
Bodó Márta újságíró a Marianum épületét mutatja be a kötetben „a pincétől a padlásig felfedező” filológusok szemével. Az eredetileg katolikus nőoktatási rendeltetésű épület létrejöttét Hirschler József plébános kezdeményezte,
Fotó: Krónika
Az idén 75 éves Művelődés folyóirat múltjáról a kiadvány főszerkesztője, Benkő Levente beszélt. Felhívta a figyelmet a Merre, erdélyi magyar közművelődési sajtó? című kerekasztal-beszélgetésre, amelyet kedden 17 órakor tartanak, illetve a Művelődés-enciklopédia négykötetes antológia bemutatójára, amelyet szerdán tartanak 16 órakor a Vallásszabadság Házában. Rostás Zoltán szociológus, az Echinox diáklap egyik alapítója, a lap nehéz indulásáról értekezett, kiemelte, hogy 1968-ban ritkaságszámba ment az egyetemisták alulról jövő kezdeményezése.
„Akármit építünk ma, az kóceráj”
Az előző kalendáriumoktól eltérően – amelyek a kincses város egy-egy negyedét mutatták be – az idei kötet számos írása egy szűkebb területről, a Farkas utcáról szól. Itt nőtt fel a téma első hozzászólója is, Macalik Arnold építész, a kincses város emblematikus utcája folyamatban levő átalakításának meghatározó alakja.
„Amikor elindultunk ennek az utcatérnek az átgondolásával, akkor az volt az alapelv, hogy ne változtassunk, ne szépészkedjünk, ne hozzunk bele formatervezést és dizájnt. Én próbálom megérteni, hogy alakult ki az évszázadok során, és hagyom, hogy olyan legyen” – fogalmazott az építész, aki nagy eredménynek tartja, hogy csend lesz a Farkas utcában.
Fotó: Krónika
Az utcaképből kilógó, „fiatalabb” épületekről – például az Akadémiai Könyvtár és az Állami Levéltár – Sipos Gábor történész értekezett. Felidézte az 1944-ben született László Dezső lelkész, egykori Farkas utcai lakos gyerekkorát is.
Guttman Szabolcs építész számára az Egyetemiek Háza – hatvan éve látogatja a koncerteket itt – egyfajta „bravúrnak” számít:
A 150 éve született Bánffy Miklós is „megszólalt”
A Petőfi 200 évfordulón kívül idén Bánffy Miklós születésének 150. évfordulóját is ünnepeljük. Ezzel kapcsolatosan Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője a megsemmisült Bánffy-könyvtár egy vissza nem vitt,
Fotó: Krónika
A kötetbemutató zárásaként Farkas Lóránd színművész olvasott fel Bánffy Miklós gyerekkori, de nem bonchidai, hanem kalotaszegi emlékeiből.
Kolozsvár nélkül nincsen magyar történelem, nincs magyar nemzet, és a város fejlődése az itt élő embereknek, a magyarság összefogásának is köszönhető – hangsúlyozta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap a kincses városban.
Népes közönség gyűlt össze a kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában, ahol a 14. Kolozsvári Magyar Napok nulladik napján, szombaton délután nyitották meg az In memoriam Kántor Lajos című képzőművészeti kiállítást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!