Fotó: Barabás Ákos
Indoklás nélkül utasította vissza a képviselőház közigazgatási bizottsága kedden a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvényjavaslatot. A tervezetet egyéni kezdeményezésként decemberben beiktató Kulcsár-Terza József Kovászna megyei parlamenti képviselő a Krónikának leszögezte: mindez nem változtat az ügyrenden, a statútum járja tovább a törvényalkotás útját – jövő héten az emberjogi bizottságban kerül napirendre, majd a jogi bizottságnak kell véleményeznie.
2018. március 20., 17:002018. március 20., 17:00
Kulcsár-Terza arról is beszámolt: a közigazgatási bizottság ülésén meglepő módon nem volt szélsőséges vita, „cirkusz”.
A politikus előterjesztésében éppen erre kérte a bizottság tagjait, hogy civilizált párbeszéd alakuljon ki. Az ülésen Kulcsár-Terza ismertette a tervezetet, hangsúlyozta, hogy Székelyföld számára területi, és nem etnikai autonómiát javasol a statútum, illetve ez nem jelent határmódosítást. Kitért arra is, hogy a Gyulafehérvári nyilatkozat szellemében is jár Székelyföldnek az autonómia, ezzel százéves ígéretet váltanának valóra.
A bizottság tagjai megszavazták, hogy a statútumot kidolgozó Székely Nemzeti Tanács (SZNT) jelen lévő elnöke, Izsák Balázs is felszólaljon, aki beszédében pontokba szedve cáfolta a parlament törvényhozói tanácsának néhány nappal ezelőtti negatív véleményezését.
Többek között azért véleményezte negatívan a román parlament törvényhozói tanácsa az SZNT autonómiatervezetét, mert az a testület szerint az egységes román nemzetállammal párhuzamos, különálló állami entitás létrehozását célozza.
A tervezet mellett a bizottság két RMDSZ-es tagja, Csoma Botond és Márton Árpád is kiállt, sőt utóbbi javasolta, hogy cikkelyenként vitassák meg, ám a tagok ezt leszavazták. A vokson egyébként csak Csoma és Márton szavazott az elutasítás ellen, a többi 21 tag mellette szavazott.
ugyanakkor kifogásolta, hogy a román képviselők elutasították a Márton Árpád által felvetett párbeszéd lehetőségét. A bizottság végül Florin Roman elnök javaslatára vita és indoklás nélkül szavazta meg a tervezet visszautasítását. Roman úgy fogalmazott, a plénumban lesz alkalom vitára. „Ha egyebet nem, összefogást tanulhatunk a románoktól. A magyar szervezeteknek, akárcsak ez esetben is, együtt kell kiállniuk a statútum mellett” – vonta le a következtetést Kulcsár-Terza József.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!