Fotó: Barabás Ákos
Indoklás nélkül utasította vissza a képviselőház közigazgatási bizottsága kedden a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvényjavaslatot. A tervezetet egyéni kezdeményezésként decemberben beiktató Kulcsár-Terza József Kovászna megyei parlamenti képviselő a Krónikának leszögezte: mindez nem változtat az ügyrenden, a statútum járja tovább a törvényalkotás útját – jövő héten az emberjogi bizottságban kerül napirendre, majd a jogi bizottságnak kell véleményeznie.
2018. március 20., 17:002018. március 20., 17:00
Kulcsár-Terza arról is beszámolt: a közigazgatási bizottság ülésén meglepő módon nem volt szélsőséges vita, „cirkusz”.
A politikus előterjesztésében éppen erre kérte a bizottság tagjait, hogy civilizált párbeszéd alakuljon ki. Az ülésen Kulcsár-Terza ismertette a tervezetet, hangsúlyozta, hogy Székelyföld számára területi, és nem etnikai autonómiát javasol a statútum, illetve ez nem jelent határmódosítást. Kitért arra is, hogy a Gyulafehérvári nyilatkozat szellemében is jár Székelyföldnek az autonómia, ezzel százéves ígéretet váltanának valóra.
A bizottság tagjai megszavazták, hogy a statútumot kidolgozó Székely Nemzeti Tanács (SZNT) jelen lévő elnöke, Izsák Balázs is felszólaljon, aki beszédében pontokba szedve cáfolta a parlament törvényhozói tanácsának néhány nappal ezelőtti negatív véleményezését.
Többek között azért véleményezte negatívan a román parlament törvényhozói tanácsa az SZNT autonómiatervezetét, mert az a testület szerint az egységes román nemzetállammal párhuzamos, különálló állami entitás létrehozását célozza.
A tervezet mellett a bizottság két RMDSZ-es tagja, Csoma Botond és Márton Árpád is kiállt, sőt utóbbi javasolta, hogy cikkelyenként vitassák meg, ám a tagok ezt leszavazták. A vokson egyébként csak Csoma és Márton szavazott az elutasítás ellen, a többi 21 tag mellette szavazott.
ugyanakkor kifogásolta, hogy a román képviselők elutasították a Márton Árpád által felvetett párbeszéd lehetőségét. A bizottság végül Florin Roman elnök javaslatára vita és indoklás nélkül szavazta meg a tervezet visszautasítását. Roman úgy fogalmazott, a plénumban lesz alkalom vitára. „Ha egyebet nem, összefogást tanulhatunk a románoktól. A magyar szervezeteknek, akárcsak ez esetben is, együtt kell kiállniuk a statútum mellett” – vonta le a következtetést Kulcsár-Terza József.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!