Szili Katalin a fórumon aláhúzta: a székelyek semmi olyat nem kérnek, ami Európában máshol nem létezne
Fotó: MTI/Kátai Edit
Az európai őshonos nemzeti közösségek témájában rendeztek kerekasztal-beszélgetést hétfőn este Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó és Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott részvételével Sepsiszentgyörgyön. Ezt megelőzően kisebb incidens tarkította a politikusoknak a háromszéki prefektúra épületén tartott koszorúzását.
2023. szeptember 26., 00:562023. szeptember 26., 00:56
2023. szeptember 26., 01:082023. szeptember 26., 01:08
„Európa stabilitása csak akkor biztosítható, ha a nemzeti közösségek biztonságban, és az európai szubszidiaritás elvét is figyelembe véve saját önigazgatásban élhetnek” – jelentette ki Szili Katalin a Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott fórumon. „Nekünk az a dolgunk, hogy ahol alaptalan, jogtalan vádak hangzanak el, ott védjük egymást” – közölte a miniszterelnöki főtanácsadó, hozzátéve, hogy a határon túli magyar közösségek csak így érezhetik biztonságban magukat, így érezhetik, hogy nincsenek kiszolgáltatva a többségnek, az atrocitásoknak.
Emlékeztetett, hogy az európai szubszidiaritás elve alapján lehetséges az önrendelkezés, és a székelyek semmi olyat nem kérnek, ami Európában máshol nem létezne. Aláhúzta: a székelyföldi magyarok nem etnikai autonómiát akarnak, hanem területit, amire számos példa akad. „A magyarok békében akarnak élni mindenkivel, de azt szeretnék, hogy a magyar közösségeknek is jusson annyi jog, mint Európában bárkinek” – idézte az MTI Szili Katalint. Kiemelten szólt az ukrajnai magyar közösség nehéz helyzetéről, szűkülő jogairól.
A politikus emlékeztetett, hogy az őshonos nemzeti közösségek Európa lakosságának 10 százalékát teszik ki, míg a migránsok ennek felét, utóbbiakról mégis sokkal több szó esik az uniós intézményekben, ahogy a genderkérdésről is, a kérdéskezelésben „szívfacsaró a kontraszt”. Rámutatott: tenni kell azért, hogy Európa visszanyerje tartását, a nemzeti kisebbségek ügyével is foglalkozzon.
Mint mondta, az identitásvédelemhez az egyéni és kollektív jogok is szükségesek. Közölte, hogy „az identitás több mint néptánc, több mint nyelv”, és példaként az erdélyi német nyelvű iskolákat említette, ahol román gyerekek tanulnak. Kitért az európai kisebbségek védelméről szóló keretegyezményre, illetve a nyelvi chartára és az ezek betartására vonatkozó jelentésekre az egyes tagállamok esetében, hangsúlyozva, hogy az uniós javítási javaslatok nem kötelezőek, nem kényszeríthetők ki. Rámutatott, ezért dolgozták ki ezek kiegészítésére a tagállamok jogrendjébe beépíthető öt alapelvet.
A Fogolyán-emléktáblánál elhelyezett koszorún nem maradhatott a magyar nemzeti színű szalag
Fotó: Szili Katalin/Facebook
A fórumon elhangzott, hogy az elmúlt időszakban globális szinten visszalépés történt a kisebbségvédelemben, és az ukrajnai háború nehezíti a helyzetet, nemzetbiztonsági kockázatként láttatja a nemzeti kisebbségeket. „Nem a nemzeti kisebbségek jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot, hanem a demokratikus jogok hiánya” – fogalmazott Kalmár Ferenc. Az európai történelemoktatásban tapasztalható szélsőségekre is kitért, hangsúlyozva, hogy ennek minél objektívebbnek kellene lennie, minden résztvevő szemszögét figyelembe kell venni. Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, az újonnan létrehozott Magyar Polgári Erő ügyvezető elnöke a székelyföldi autonómiastatútumnak a román parlamentben való kétszeri benyújtását ismertette, hangsúlyozva, hogy bár nem sikerült elfogadtatni, beszéltek róla.
A politikusok kisebb incidensről is beszámoltak: a szolgálatos csendőr eltávolíttatta az általuk a Kovászna megyei prefektúra épületére, a Fogolyán Kristóf-emléktáblához kihelyezett koszorú magyar nemzeti színű szalagját. Kulcsár Terza József az MTI-vel közölte: a neves orvos örököse, Szotyori Nagy Áron meghívására érkeztek az épülethez, melyben az államosítása előtt Fogolyán szanatóriuma működött. A csendőr azzal érvelt, hogy az épületre román állami intézményként nem helyezhetők más országok „zászlói”. Szili Katalin az MTI-nek elmondta: Ráduly István prefektus később telefonon elnézést kért a történtekért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás