Vásárhelyi Antal kiállításának megnyitója a Megyei Művészeti Múzeum – Nagybányai Művészeit Központ székhelyén
Fotó: Facebook/Kelemen Hunor
Vásárhelyi Antal képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás szerda délután a Megyei Művészeti Múzeum – Nagybányai Művészeit Központ szervezésében a máramarosi megyeszékhelyen. A tárlatot Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyitotta meg, ami Pintér Zsolt megyei RMDSZ-vezető szerint az esemény jelentőségét mutatja. A magyar érdekvédelmi szövetség elnökét Felsőbányára is elkísérték, ahol megtekintette a Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt római katolikus templom restaurálási munkálatait. A nagybányai magyar közösségi képviselője szerint Felsőbányán a máramarosi szórvány egyik újraéledő, magára találó, megerősödő magyar közössége él.
2025. szeptember 11., 20:042025. szeptember 11., 20:04
A múlt héten rendezett Főtér Fesztivál után szerdán ismét jelentős magyar kulturális eseménynek adott otthont Nagybánya: Vásárhelyi Antal grafikus és festőművész kiállítását nyitották meg a Megyei Művészeti Múzeum – Nagybányai Művészeit Központ szervezésében. A tárlat méltatására és megnyitására Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét kérték fel, aki a közösségi oldalán így számolt be az eseményről:
A nagybanya.ro portálon olvasható ismertető szerint Vásárhelyi Antal 1950-ben született Szatmárnémetiben;
A művész és a méltató
Fotó: Facebook/Kelemen Hunor
2000–2014 között a Magyar Rézkarcoló és Litográfus Művészek Egyesületének és a Galéria IX-nek az elnöke és vezetője volt, több mint 150 tárlatot rendezve. Tanulmányutakat tett Finnországba, Franciaországba, Japánba, Romániába, Olaszországba, Dániába, Izlandra, Máltára, Párizsba, Kambodzsába és Thaiföldre. Számos romániai művésszel tart fenn szakmai kapcsolatot, az elmúlt évtizedekben meghívott kiállítóként szerepelt Bukarestben, Csíkszeredában, Déván, Zsilvásárhelyen és Kolozsváron.
Pintér Zsolt, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke, megyei önkormányzati képviselő szerint az esemény kulturális értékét jelzi, hogy Kelemen Hunor elfogadta a felkérést a megnyitó beszéd megtartására. A Krónikának nyilatkozva a nagybányai RMDSZ-elnök elmondta azt is, hogy az alkalmat megragadva Kelemen Hunort elkísérték Felsőbányára, ahol megtekintette a Nagyboldogasszony római katolikus plébániatemplom restaurálási munkálatait.
A megyei RMDSZ-es tisztviselő elmondta, hogy a 19. században egy középkori templom helyére épült jelenlegi templom külső és belső felújítása mellett Szent László és Szent István szobrát is restaurálják, illetve újjáépítik, megújul Szent László bárdja és a kettőskereszt is.
Restaurálják, illetve egyes elemeit újjáépítik a Szent László és a Szent István-szobornak
Fotó: Facebook/Pintér Zsolt Máramaros megyei RMDSZ-elnök
A megyeszékhelytől alig tíz kilométerre, a Gutin-hegység alatt fekvő Felsőbányának a 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint 14 329 állandó lakosa van, akik közül 1675-en magyarnak vallották magukat; mivel 2516 személynek nem regisztrálták az etnikai hovatartozását, az ismert nemzetiségű lakosság közül a magyarok aránya 14,2 százalék.
Pintér Zsolt szerint egy újból magára találó, megerősödő közösség a felsőbányai magyarság, amely a legutóbbi helyhatósági választásokon két RMDSZ-es jelöltet juttatott be az önkormányzati képviselő-testületbe, ráadásul Sárközi István Balázs személyében magyar alpolgármestere is van a városnak. Az önszerveződés jó példájaként említette, hogy idén augusztusban a felsőbányai magyarság Retro Bányásznap néven nagysikerű rendezvénysorozatot szervezett, amelyen a szórakozás mellett a néphagyományok és a helytörténet is helyet kaptak.
Veres Attila felsőbányai plébános mutatta be a templomot és a restaurálás menetét
Fotó: Facebook/Pintér Zsolt Máramaros megyei RMDSZ-elnök
Húszéves évfordulóját ünnepli idén a nagybányai magyar napok: szeptember 1–7. között a város szívében újra életre kelnek a magyar közösség hagyományai, a néptánc és képzőművészet, a kézműves mesterségek bemutatói és a gazdag zenei kínálat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!