Helyteleníti és elítéli a bukaresti Elie Wiesel Holokausztkutató Intézet, hogy a székelyudvarhelyi önkormányzat Nyírő József íróról nevezné el a városi könyvtárat.
2018. április 04., 15:382018. április 04., 15:38
2018. április 04., 16:302018. április 04., 16:30
Honlapján és közösségi oldalán, Felelősséggel tiszteljük elődeinket! címmel közzétett állásfoglalásában a román kormány hatáskörében működő intézmény úgy fogalmaz, hogy „maximális aggodalommal” tekint a székelyudvarhelyi képviselő-testület tervére. A holokausztkutató intézet felidézi, hogy március 15-ei díszülésén elfogadott határozatában a helyi önkormányzat kinyilvánította ama szándékát, hogy a városi könyvtár felvegye Nyírő József nevét, egyúttal a tanácsosok döntöttek a névadás törvényes eljárási folyamatának elindításáról.
A máramarossszigeti származású Elie Wiesel Nobel-békedíjas író nevét viselő intézmény a 20. század első felének befolyásos erdélyi magyar értelmiségijeként mutatja be a Székelyzsomboron született Nyírőt, megemlítve, hogy a negyvenes években tagja volt a magyar Országgyűlésnek. „Szélsőséges nézeteit az általa alapított, a Horthy- és a Szálasi-rendszer központi propaganda kiadványának számító Magyar Erő című kiadványban jelentette meg, amely bővelkedett az ultranacionalista, soviniszta és antiszemita cikkekben. Nyírő József a nácipárti nézeteket valló magyar fasiszták közé tartozott” – szerepel a holokausztkutató intézet állásfoglalásában.
A holokausztkutató intézet egyúttal emlékeztet arra is, hogy az év elején „egy háborús bűnösre, Wass Albertre” emlékeztek Nagyváradon, néhány héttel ezelőtt pedig a Romfilatelia állami társaság Miron Cristea egykori ortodox pátriárka tiszteletére bélyeget bocsátott ki, holott az intézmény szerint az egyházfő köztudottan részt vett a Romániában a '30-as években született antiszemita törvények kidolgozásában. „Történelmünk múló személyiségeinek adott pillanatban szerzett érdemei nem törölhetik el a történelem sötét időszakaihoz fűződő felelősségüket” – állapítja meg az Elie Wiesel Holokausztkutató Intézet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!