Elkezdődött a pécskai Magyar Közösségi Ház felújítása, de összefogásra lesz szükség a befejezéshez

Az ingatlant az egyesület székházának, a próbák helyszínének szánták, de különböző kulturális rendezvényeket, hagyományőrző tevékenységeket, szórakoztató programokat is terveznek megvalósítani ott. A kemencével is rendelkező régi lakóházban egy tájházat fognak kialakítani, a több mint kétezer négyzetméteres telken pedig egy új közösségi teret építenek, ahová a közönséget is várják majd a különböző magyar rendezvényekre.

„Pécska sajátos hely a magyarság szempontjából – szórványban élünk, viszonylag csekély az arányunk a városban, mégis, egy viszonylag nagy számú közösségről van szó, amelyben ennél fogva is erőnek, pezsgésnek kell lennie” – jellemezte a helyi magyarság helyzetét Bölöni György, az RMDSZ pécskai illetőségű megyei önkormányzati képviselője. A húsz éve városi rangra emelt településen a legutóbbi népszámlálás szerint valamivel több mint 2300-an vallották magyarnak magukat, ez az ismert nemzetiségű lakosság 22 százaléka.

Bár oktatási intézményei, civil szervezetei, erős felekezetei vannak a magyarságnak, a magyarok fogyása tetten érhető, ezért is szeretnék egy közösségi házba összpontosítani az erőket, törekvéseket. „Elejétől fogva örültem a kezdeményezésnek, és első pillanattól megígértem, hogy támogatni fogjuk a ház felújítását. Igaz, hogy a megyében a második legnagyobb magyar közösség Pécskán él, de egy magyar házra szükség van, hogy a hagyományainkat, nyelvünket, kultúránkat ápoljuk” – nyilatkozta Antal Péter, a város magyar, de nemzeti liberális párti (PNL) polgármestere.

Idén pünkösdre sikerült kicserélni a tetőt, a folytatásban pedig „majd meglátjuk” – amint Balta-Taics Tünde fogalmazott. „Elindult végre az a folyamat, amire vártunk, fent van az új cserép, s reméljük, hogy lesz még annyi pénz, hogy felújíthassuk az épületet. Bízunk a Jóisten segítségében, az emberek jóindulatában, és abban, hogy mindenkiben megérik a gondolat, hogy ez a pécskai magyarok háza, a gyerekeink jövőjét itt tudjuk irányítgatni, összefogni őket egy közösségbe” – fejtette ki a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület vezetője. Arra a kérdésre, hogy látja-e már a fényt az alagút végén, úgy válaszolt: „Sosem éreztem, hogy alagútban vagyok, mert akkor nem indultam volna el. Mindig a fényt látom, a fény mindennap legyőzi a sötétséget.”

2020 augusztusában, a magyar államalapítás ünnepén felavatták a közösségi ház névtábláját, amit egy faragott kapura szereltek. Előbbi Ferencz Botond kovásznai fafaragó, utóbbi Bartos Tünde székelyudvarhelyi népművészeti festő munkája. Az alföldön kissé tájidegen kapuról akkor Szép Zoltán, az egyesület alelnöke azt mondta, hogy egy jelkép. „A befogadást szimbolizálja. Ezen a kapun minden pécskai és környékbeli magyar beléphet, hívunk mindenkit, hogy csatlakozzon hozzánk” – mondta.

Pécska a magyar szellemi élet több jeles személyiségének a szülőhelye: gróf Klebelsberg Kuno volt magyar vallásügyi és közoktatási miniszter (akinek szobra is áll a római katolikus templom kertjében), a múzeumalapító Ormós Zsigmond művészettörténeti író, Nagy Oszkár festő és Balla Ignác, A pécskai cigánysoron kezdetű műdal szerzője is ott látta meg a napvilágot. Az 1956-os magyar forradalmat követő legnagyobb romániai koncepciós per, a Szoboszlay Aladár római katolikus pap nevével fémjelzett per több elítéltje is pécskai illetőségű; a meghurcoltak emlékét obeliszk őrzi a katolikus templom melletti Szentháromság-parkban.