Fotó: Haáz Vince
Elindult a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium újraalapításának folyamata, miután a képviselőház elfogadta az RMDSZ által benyújtott, a 2001-es tanügyi törvényt módosító javaslatát.
2017. november 15., 22:152017. november 15., 22:15
2017. november 15., 22:522017. november 15., 22:52
Az ügyben a szenátus a döntéshozó kamara, amely Novák Csaba Zoltán szenátor tájékoztatása szerint jövő héten tárgyalja a tervezetet. A politikus szerdán a Krónikának elmondta: az iskolát két lépésben alapítják újra.
Az intézkedéssel gyakorlatilag felhatalmazzák a parlamentet arra, hogy tanintézetet hozhasson létre, ezt jelenleg csak a helyi önkormányzatok tehetik meg.
Az első lépést már ezzel kapcsolatban is megtették, a szövetség hírlevelében ugyanis Szabó Ödön képviselő arról számolt be: tegnap iktatták a képviselőházban a felekezeti tanintézet megalapítását lehetővé tevő jogszabálytervezetet. A politikus rámutatott: mivel az iskolahálózatokat rendszerint februárban hagyják jóvá, fontos, hogy a parlament két háza még idén, a téli szünet előtt tárgyaljon a tervezetről. Ennek érdekében kérni fogják a sürgősségi eljárást.
A képviselőház oktatásügyi bizottságának alelnöke rámutatott: a tervezet lehetővé tenné az iskola újonnan létrehozott osztályaiba való beiratkozást, és a Bolyai Farkas Elméleti Líceumba „papíron” áthelyezett osztályokat is visszavenné az újraalapított tanintézet. A tervezet a tanárok és az adminisztratív személyzet helyzetét is megoldaná, hiszen rendelkezik az alkalmazottak „átvételéről”. A tervezet az iskola jogi státusát is rendezné, törvényi szintre emelné állami finanszírozását, és előírná a városi iskolahálózatba való integrálását.
A jogilag szeptember elején megszűnt felekezeti tanintézet diákjainak szülei által létrehozott, Civilek a katolikus iskoláért elnevezésű csoport tagjai a képviselőház által már elfogadott törvénymódosító javaslatra reagálva a Facebookon közölték: egyrészt ez jó hír, az ügy azonban kétkedésre is okot ad.
A csoport tagjai rámutattak: a javaslat a 2001-es tanügyi törvénynek a tanintézetek alapítására vonatkozó cikkelyét hivatott módosítani, vagyis azt a kiegészítést tartalmazza, hogy ne csak a helyi önkormányzatok, hanem a parlament is létrehozhasson iskolákat. A szülők szerint ebben óriási veszély rejlik, hiszen – ha nincs kellőképpen előkészítve – a módosítás „erős kétélű fegyverré válhat”. Ennek alapján ugyanis a parlament a helyi önkormányzatokat kikerülve például bármikor létrehozhat nem magyar tanintézeteket a tömbmagyar településeken.
„Különösen veszélyes ez minden (főleg) székelyföldi városban, községben, kisebb és nagyobb településen. Elsősorban ezért szerette volna szülői közösségünk látni a törvénymódosító javaslatot, hogy amennyiben ez a veszély fennáll, üljünk le, és beszéljük át az ilyen formában történő iskolaalapítást. Mindaddig, amíg ezt a veszélyt reálisnak látjuk, nem tudunk örülni a megtett lépéseknek” – hangsúlyozzák a bejegyzésben. A szülők képviselői továbbá hozzáteszik: amennyiben a végső változat negatív hatással lehet a magyarlakta régiókra, elhatárolódnak a tervezettől.
Korábban az is felmerült: a tanügyi törvényt úgy kellene módosítani, hogy a helyi önkormányzati mellett kormányhatározattal is lehessen iskolákat létrehozni, ezzel kapcsolatban Novák Csaba Zoltán lapunknak elmondta, több verzió is felvetődött, végül emellett döntöttek.
Mint ismeretes, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) tavaly októberben kezdte vizsgálni a Római Katolikus Teológiai Gimnázium 2014-es létrehozásának körülményeit. Az ügyészségi vizsgálat és az iskola létrehozásának részleteit rögzítő tanfelügyelőségi határozat bírósági felfüggesztése oda vezetett, hogy a tanintézet az idei tanévtől megszűnt önálló intézményként működni. Diákjai és tanárai ugyan továbbra is az egyházi épületben maradtak, de az osztályok a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz lettek rendelve.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!