Fotó: Haáz Vince
Elindult a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium újraalapításának folyamata, miután a képviselőház elfogadta az RMDSZ által benyújtott, a 2001-es tanügyi törvényt módosító javaslatát.
2017. november 15., 22:152017. november 15., 22:15
2017. november 15., 22:522017. november 15., 22:52
Az ügyben a szenátus a döntéshozó kamara, amely Novák Csaba Zoltán szenátor tájékoztatása szerint jövő héten tárgyalja a tervezetet. A politikus szerdán a Krónikának elmondta: az iskolát két lépésben alapítják újra.
Az intézkedéssel gyakorlatilag felhatalmazzák a parlamentet arra, hogy tanintézetet hozhasson létre, ezt jelenleg csak a helyi önkormányzatok tehetik meg.
Az első lépést már ezzel kapcsolatban is megtették, a szövetség hírlevelében ugyanis Szabó Ödön képviselő arról számolt be: tegnap iktatták a képviselőházban a felekezeti tanintézet megalapítását lehetővé tevő jogszabálytervezetet. A politikus rámutatott: mivel az iskolahálózatokat rendszerint februárban hagyják jóvá, fontos, hogy a parlament két háza még idén, a téli szünet előtt tárgyaljon a tervezetről. Ennek érdekében kérni fogják a sürgősségi eljárást.
A képviselőház oktatásügyi bizottságának alelnöke rámutatott: a tervezet lehetővé tenné az iskola újonnan létrehozott osztályaiba való beiratkozást, és a Bolyai Farkas Elméleti Líceumba „papíron” áthelyezett osztályokat is visszavenné az újraalapított tanintézet. A tervezet a tanárok és az adminisztratív személyzet helyzetét is megoldaná, hiszen rendelkezik az alkalmazottak „átvételéről”. A tervezet az iskola jogi státusát is rendezné, törvényi szintre emelné állami finanszírozását, és előírná a városi iskolahálózatba való integrálását.
A jogilag szeptember elején megszűnt felekezeti tanintézet diákjainak szülei által létrehozott, Civilek a katolikus iskoláért elnevezésű csoport tagjai a képviselőház által már elfogadott törvénymódosító javaslatra reagálva a Facebookon közölték: egyrészt ez jó hír, az ügy azonban kétkedésre is okot ad.
A csoport tagjai rámutattak: a javaslat a 2001-es tanügyi törvénynek a tanintézetek alapítására vonatkozó cikkelyét hivatott módosítani, vagyis azt a kiegészítést tartalmazza, hogy ne csak a helyi önkormányzatok, hanem a parlament is létrehozhasson iskolákat. A szülők szerint ebben óriási veszély rejlik, hiszen – ha nincs kellőképpen előkészítve – a módosítás „erős kétélű fegyverré válhat”. Ennek alapján ugyanis a parlament a helyi önkormányzatokat kikerülve például bármikor létrehozhat nem magyar tanintézeteket a tömbmagyar településeken.
„Különösen veszélyes ez minden (főleg) székelyföldi városban, községben, kisebb és nagyobb településen. Elsősorban ezért szerette volna szülői közösségünk látni a törvénymódosító javaslatot, hogy amennyiben ez a veszély fennáll, üljünk le, és beszéljük át az ilyen formában történő iskolaalapítást. Mindaddig, amíg ezt a veszélyt reálisnak látjuk, nem tudunk örülni a megtett lépéseknek” – hangsúlyozzák a bejegyzésben. A szülők képviselői továbbá hozzáteszik: amennyiben a végső változat negatív hatással lehet a magyarlakta régiókra, elhatárolódnak a tervezettől.
Korábban az is felmerült: a tanügyi törvényt úgy kellene módosítani, hogy a helyi önkormányzati mellett kormányhatározattal is lehessen iskolákat létrehozni, ezzel kapcsolatban Novák Csaba Zoltán lapunknak elmondta, több verzió is felvetődött, végül emellett döntöttek.
Mint ismeretes, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) tavaly októberben kezdte vizsgálni a Római Katolikus Teológiai Gimnázium 2014-es létrehozásának körülményeit. Az ügyészségi vizsgálat és az iskola létrehozásának részleteit rögzítő tanfelügyelőségi határozat bírósági felfüggesztése oda vezetett, hogy a tanintézet az idei tanévtől megszűnt önálló intézményként működni. Diákjai és tanárai ugyan továbbra is az egyházi épületben maradtak, de az osztályok a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz lettek rendelve.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!